Rian Johnson egy őrült. Az ember, aki első filmjét Evil Demon Golf Ball from Hell!!! címmel rendezte, mielőtt visszaküldte az időben Bruce Willist (akit aztán legyilkolt a saját fiatal énje), majd megcsinálta a Breaking Bad legrosszabbnak és legjobbnak tartott epizódját is, most akkora hatalmat kapott a világ legnagyobb filmstúdiójától, hogy arra még Palpatine császár is csak ráncolná a homlokát. Az utolsó Jedik című nyolcadik Star Wars-résszel ugyanis annyira meg voltak elégedve a Disneynél, hogy felkérték egy teljesen új trilógia megalkotására.

Szóval ez az őrült egy olyan Star Wars-filmet rendezett, amilyet még tényleg nem láttunk, és ez most nem nagyotmondás, de még csak nem is értékítélet, hanem tény. Az angol nyelvű kritikák egyik leggyakrabban használt szava a weird, és ennél jobban talán semmi nem írja le a leginkább a múlttal való leszámolásról és az identitáskeresésről szóló filmet.

A legszembetűnőbb újítás a humor, ami azért eddig sem állt távol a sagától (most az mindegy, hogy szerencsétlen Jar-Jarról vagy épp Han Solóról beszélünk), de most valami egészen szürreális a skála: a porgok az új ewokok; Poe az új Han; a Finn gyakorlatilag egy standup-szettet tol végig; Luke élőhelye egy igazi Monty Python-aranybánya; a kaszinójelenet egy galaktikus James Bond-bohózat; Csubakka, a majom pedig még mindig irreálisan vicces tud lenni a korlátozott mimikájával. Azt is lefogadnám, hogy a kezdőjelenetet az Űrgolyhók forgatókönyvének fel nem használt részeiből gyúrták össze, és akkor arról még nem beszéltem, amiről spoilerügyileg nem beszélhetek.

De valószínűleg még ez az őrült sem kapott teljesen szabad kezet, annak ellenére, hogy George Lucas óta Johnson az első, aki egyedül írt és rendezett egy SW-filmet. A Carrie Fisher halálával végleg elkerülhetetlenné váló szentimentális hangsúly úgy telepszik rá a film egyes részeire, mint Nute Gunray Kereskedelmi Szövetsége a Naboo-ra – oké, hogy a remény talán a széria legfőbb motívuma, de ezt az eredeti trilógia óta tényleg csak a tavalyi Zsivány egyes tudta, ha nem is giccs nélkül, de legalább határértéken belüli giccsel ábrázolni.

Johnson, ez az őrült ráadásul még direkt játszadozik is a hardcore rajongók idegeivel: karakterei a korábbi részekben szentként tisztelt tárgyakkal, fogalmakkal, ideológiákkal bánnak hanyagul (ebben főként a kiábrándult remeteként élő Luke jeleskedik), hommage helyett pedig gyakran szinte direkt paródiaként idézi meg az eredeti trilógia egyes jeleneteit. Tényleg sokkoló a film humora, na.

Általában megengedő vagyok a Star Warst érő kritikákkal, de egyvalamit nem tudok elfogadni: a disneysedésre és ezzel együtt a gyerekcentrikusságra vonatkozó baromságokat. A négykvadránsos, vagyis a lehető legszélesebb közönséget megcélzó gigafilmeknél nyilván meg kell húzni egy intellektuális szintet, és igen, ettől kicsit szájbarágós lesz néha, de hát ez mindig így volt – érdemes tényleg újranézni a régi epizódokat, hajlamosak vagyunk utólag teljesen átértékelni őket. És mikor nem voltak jól dollárosítható marketingűrlények? Már 1978 és 1981 között lehetett plüss Csubakkát vagy műanyag Yodát rendelni a Han- és Leia-babák mellé.

Nagy öröm, hogy Mark Hamill, az eredeti filmek fő ripacsa 66 éves korára színésszé érett, hogy Carrie Fisher még egyszer utoljára mindent beleadott, hogy Daisy Ridley, John Boyega és Oscar Isaac tényleg kezdi felépíteni az új szentháromságot, hogy Benicio del Toro és Laura Dern is izgalmas szerepet kapott, de a sötét oldalon van baj rendesen. Domhnall Gleeson például valószínűleg sosem lesz olyan jó színész, mint az apja, de azért tud ő jobbat is mutatni, mint a gonosz akcentusú, egy óvodás érzelmi intelligenciájával megáldott Hux tábornok. És a „Kylo Ren egy dühös tini” rajongói mozgalom tüzére is tartogatnak egy kis olajat.

A jó trilógia-középsőhöz méltóan szerteágazó, a karakterfejlődésre fókuszáló történet úgy háromszor annyi izgalmat és fordulatot tartogat, mint amihez joga lenne, de ezért nem mennék bíróságra. Én sem tudok tehát kapásból mást állítani a mainstream véleménynél, vagyis hogy Az utolsó Jedik évszázadok, sőt évszázezredek óta a legjobb Star Wars-mozi. Szerintetek?