Vörösmarty 1830-as Csongor és Tündéje sosem volt az iskolások kedvence. A belőle készült rajzfilmnek viszont, amihez a legendás rendező, Dargay Attila terveit is felhasználták, minden esélye megvan rá.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
A filmtörténet egyik adóssága a magyar némafilmgyártás érdemeinek elismerése; nem véletlen, hogy a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában mihamarabb igyekeznek restaurálni a zömmel elpusztult filmkincs külföldön megőrzött maradékát.
Az utcai filmreklámokat annak idején ügyes kezű amatőrök festették a tűzfalakra erősített papír- vagy vászontáblákra. Munkájukról Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész, a Magyar Plakát Társaság elnöke mesél, aki az utcán kezdte magyarországi pályafutását.
Mi a teendő, ha elromlik a gyerekünk, aki egy android? Jó ötlet szétválasztani a tudatunkat, csak hogy ne kelljen dolgozni? Tökéletesíti vajon az életünket, ha minden élethelyzetet a legapróbb részletességgel előre elpróbálunk? Az év legjobb filmjeiből és sorozataiból kiderül.
A Berlinalét is megjárt francia természetfilm úgy mutatja be egyetlen tölgyfa egy évét, hogy az erdő szívének nevezett fa egész ökoszisztémája feltárul előttünk – az itt lakó mókustól, a vacsorázni járó vaddisznón át egészen a makkzsizsik és a különféle gombák szerepéig.
A trilógiát lezáró Világuralmon meglátszik, hogy több teret engedtek a szaktanácsadóknak, mint a korábbi részekben, de a készítők nem igazán tudtak túllépni a nosztalgiafaktoron és a jól ismert fordulatokon, így leginkább a rég várt tollas dinoszauruszok és a repülőgépekkel harcoló őshüllők látványa viszi a hátán a filmet.
A tévében és egyes streamingszolgáltatóknál eddig is megszokott volt, hogy a filmeket reklámok szaggatják meg, a MoviePass viszont újdonsággal állt elő: a webkamerával figyelik, hogy tényleg nézed-e a reklámot, és ha nem, leállítják, amíg újra a képernyőre nem figyelsz.
Két évig dolgoztak a szürreális filmjeiről ismert Alejandro Jodorowsky eposzi Dűne-adaptációján, de Hollywoodnak túl merész volt a projekt. Pedig minden adott volt hozzá egy igazi klasszikushoz: a főbb szerepeket Salvador Dalí, Mick Jagger és Orson Welles játszotta volna, a filmzenéről a Pink Floyd gondoskodott. Úgy tartják, ha nincs ez a projekt, a Star Wars, az Alien és a cyberpunk sem született volna meg.
A Skywalker korával véget ért a harmadik Star Wars-trilógia is, és a széria történetében először úgy tűnik, az alkotók helyett a kommentelők formálták a történetet. De mikor lett a Star Wars-rajongás alapelve, hogy utálni kell mindent, ami Star Wars? Trilógiakritika.
Nyögvenyelősen kezdődött a húszas években a filmipar egyik nagy innovációja, a hangosfilm története: nemcsak a beszédben gyenge színészek hullottak ki miatta, hanem számos egyéb érdeket is sértett. Igazi szenzáció volt, amikor 1929-re Magyarországot is meghódította, és Horthy Miklós angolul üzent Amerikának.
Patinás New York-i és Los Angeles-i színházakat vesz, illetve bérel a streaming cég, máskülönben félő, hogy nem tud megtartani olyan formátumú filmeseket, mint Martin Scorsese.
Nem csoda, hogy külföldi szaklapok is Oscar-jelölésre esélyesnek tartják Milorad Krstić filmjét. Az új Macskafogó-párhuzam nem áll meg, de a Monty Python animációs betétei, a BoJack Horseman és a képzőművészet rajongói biztosan imádni fogják.
Az első ember című, Velencében bemutatott film úgy teszi izgalmassá a Ryan Gosling alakításában megjelenő, elsőként a Holdra szálló űrhajós történetét, hogy az elejétől kezdve pontosan tudjuk, mi lesz a vége.
Alex Garland újra megmutatta, hogy a sci legalább olyan fontos tud lenni, mint a fi – az Expedíció úgy próbál végig a tudomány közelében maradni, hogy közben az Alien-kottából játszik, és még a természetfelettibe is belekóstol.