A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
A nacionalista narratívák képesek elérni, hogy az ember egy idő után természetes, organikus közösségnek fogadja el azt, amit létrehoznak – állítja Imre Anikó, aki filmes kutatással foglalkozik a Dél-kaliforniai Egyetemen. De miért éppen fantasy- és kémfilmeket forgatnak Magyarországon?
A Ljubljanai Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Jégmadarat Császi Ádám második nagyjátékfilmje, a Háromezer számozott darab kapta.
Egy friss kutatásban a deepfake emlékekre gyakorolt hatását vizsgálták. Kiderült, hogy az emberek többsége egy trailer megnézése után simán emlékszik még a film részleteire is.
A főleg romák által írt és roma szereplőkkel eljátszott film az alkotók szerint nem a cigányokról szól, hanem arról, hogyan látják a nem romák a romákat. Az érintettekkel sztereotípiákról, identitásról, reprezentációról beszélgettünk.
Az 1997-ben bemutatott film egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor Leonardo DiCaprio nem fér fel az ajtóra, kihűl és megfullad. Többen is szétszedték már a jelenetet, és sokan azt állítják, hogy a karakter túlélhette volna a kalandot, de a rendező most mindenkit lehűtött: Jacknek nem volt esélye a túlélésre.
Mi a teendő, ha elromlik a gyerekünk, aki egy android? Jó ötlet szétválasztani a tudatunkat, csak hogy ne kelljen dolgozni? Tökéletesíti vajon az életünket, ha minden élethelyzetet a legapróbb részletességgel előre elpróbálunk? Az év legjobb filmjeiből és sorozataiból kiderül.
Ha Katia és Maurice Krafft kitalált karakterek lennének, senki sem hinné el a történetüket: a francia vulkanológus házaspárnak egy-egy tűzhányókitörés egyszerre volt kutatómunka és romantika. Hátrahagyott felvételeikből bizarr, megindító és lélegzetelállító dokumentumfilmet készítettek.
A Berlinalét is megjárt francia természetfilm úgy mutatja be egyetlen tölgyfa egy évét, hogy az erdő szívének nevezett fa egész ökoszisztémája feltárul előttünk – az itt lakó mókustól, a vacsorázni járó vaddisznón át egészen a makkzsizsik és a különféle gombák szerepéig.
A kínai és indiai nagyjátékfilmekben a moralitás minden esetben védendő értéknek számít, erotikus háttérsztorik vagy szexjelenetek nincsenek bennük, viszont gyakran feldolgozzák a helyi közösségek életét és mindennapi problémáit – derül ki a Glossza podcast legújabb adásából.
Csak annyi biztos, hogy bárki lehet, aki férfi és legalább 180 centi magas.
Hiába tarolták le a második világháború előtt az olcsó vadnyugati ponyvák a könyvesboltokat, és hiába mutattak be már a negyvenes évek második felében is westernfilmeket, a szocialista kultúrpolitika egészen a hatvanas évekig ferde szemmel nézte a műfajt. Így történhetett, hogy a magyar mozikba rendhagyó módon előbb érkeztek meg a western paródiái, mint eredeti képviselői.
A trilógiát lezáró Világuralmon meglátszik, hogy több teret engedtek a szaktanácsadóknak, mint a korábbi részekben, de a készítők nem igazán tudtak túllépni a nosztalgiafaktoron és a jól ismert fordulatokon, így leginkább a rég várt tollas dinoszauruszok és a repülőgépekkel harcoló őshüllők látványa viszi a hátán a filmet.
A sci-fi és fantasy történetek kedvelt eleme az időutazás, ami a legkülönbözőbb áltechnológiai megoldásokra késztette az írókat. Ezeket a fiktív szerkezeteket rangsorolták most a Vissza a jövőbe fluxuskondenzátorától H. G. Wells cyberpunk masináján át a Skynet gigantikus időgépéig.
A Netflixre a napokban felkerült dokumentumfilm a rajongóknak nem sok újat tud mutatni, de remekül összefoglalja a magánűrkutatás történetét, és a SpaceX főhadiszállásán, a Nemzetközi Űrállomáson vagy a NASA irányítótermeiben készült felvételeivel testközelivé varázsolja az emberiség bolygóközi jövőjét hirdető űrbizniszt.