Olyan mértékben melegszik az alaszkai Barrow, hogy még a mérőrendszer is kiakadt

Olyan gyorsan nő az átlaghőmérséklet egy alaszkai városban a klímaváltozás miatt, hogy a meteorológiai algoritmus arra jutott: biztos elromlott az adatvételező. Az alaszkai Utqiagvikben (korábbi, máig közhasználatú nevén: Barrow) mért októberi átlaghőmérséklet az elmúlt 17 évben 4,3 Celsius fokkal emelkedett, novemberben 3,8, decemberben pedig 2,6 fokkal – számolt be blogbejegyzésében az ott szolgálatot teljesítő klímakutató, Deke Arndt.

Barrow, AlaszkaForrás: Wikimedia Commons

A 4200 lakosú település város azért fontos az amerikai meteorológia szempontjából, mert viszonylag elszigetelt területen lehetett itt hosszú távú időjárási adatokat rögzíteni – a berendezést nem kell áthelyezni, és a környezetében sem történik olyan mesterséges változás, ami jelentősen befolyásolja az adatokat. Ha egy építési beruházás miatt egy mérőberendezést át kell helyezni (vagy ha a környezetében kivágták a fákat, illetve egyszerűen beépül a környezet), akkor az adatok már nem összehasonlíthatók, és korrigálni kell őket. Az olyan pontokon, mint Barrow (amely az Egyesült Államok legészakibb pontja, a látótávolságra lévő Barrow Point után kapta a mostaninál jóval egyszerűbben kiejthető nevét) ezzel szemben nagyjából garantálhatók az állandó körülmények. Ezért is kiemelten fontos a klímakutatás szempontjából az  itt működő berendezés.

Nem mérési hiba

Az éghajlatkutatók több mint 4000 ilyen berendezéssel dolgoznak az USA-ban. Ezeknek adatai úgy vannak összehangolva, hogy az egymáshoz közeli egységek által begyűjtött értékeket összevetik egymással. Ha egy műszer a többi szomszédossal összevetve extrém adatokat produkál, akkor az adatokat begyűjtő algoritmus azt egyszerűen kihagyja, mert vélhetően valamilyen mesterséges tényező, emberi hatás miatt ugrottak meg vagy estek az értékek. A rendszer viszont nem veszi figyelembe az egyes állomásokon az adatokhoz írt lábjegyzeteket. Így eshetett meg, hogy a Barrow-ban mért adatokat 2017-ben és 2016-ban törölték az összesítésből – a szomszédos berendezések nem mértek hasonlóan extrém melegedést, a rendszer pedig hibának vélte az adatokat.

A kutatók utólag korrigálják az adatbázist, és már viszik be a rendszerbe a Barrow-ból származó számokat is, mert a mostani adatok szerint alacsonyabb az átlaghőmérséklet, mint a valóságban.

A helyzet a tudósok szerint drámai: a Barrow-ban végzett megfigyelések nemcsak azért fontosak, mert ott biztonsággal le lehet tenni a műszereket. Ezen a partszakaszon kiválóan nyomon lehet követni a sarki jég vándorlását is. A mérések szerint Utqiagvik nyugati és északnyugati partjánál aggasztó mértékben csökken a jéggel fedett terület, és nő a nyílt vízfelület. 2012-ben az alacsonyabb partszakaszokat árvíz öntötte el.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.