Zöldül az Antarktiszi-félsziget
Míg 1984-ben a félszigetnek mindössze 1 négyzetkilométerét fedte növényzet, 2021-re már 12 négyzetkilométert.
Míg 1984-ben a félszigetnek mindössze 1 négyzetkilométerét fedte növényzet, 2021-re már 12 négyzetkilométert.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
A július 30-ai földcsuszamlásokhoz vezető esőzést 10 százalékkal hevesebbé tette az ember által okozott felmelegedés. 2024 kivételes évnek számít a halálos kimenetelű földcsuszamlások számában és egy szakértő szerint emögött a rekord magas globális hőmérséklet állhat.
Ennél csak 2022-ben okozott több halálesetet a kánikula, de kb. 40 ezer életet így is sikerült megmenteni a klímavédelmi intézkedésekkel.
Az Edinburgh-i Egyetem ökológusai műholdfelvételek és terepi kutatások segítségével térképezték fel a déli sarkvidék növényborítását.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
30 fokos vízben a papucsállatkák és az algák kölcsönösen előnyös együttműködése megszűnik, márpedig a felmelegedés miatt egyáltalán nem lehetetlen, hogy az édesvizek elérik ezt a hőmérsékletet, ennek pedig súlyos következményei lesznek.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?
A hőmérsékleti anomáliák Kelet-Európát és a Balkánt érintik a legsúlyosabban, és a Dél-Alföld is jócskán megszenvedi a felmelegedés extrém hatásait.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Szeged külterületének középhőmérséklete az elmúlt egy évben 14,4 Celsius-fok volt, ami jelentősen meghaladja az 1981–2010 közötti 11,5 fokot. A belvárosban már mediterrán értékeket mérnek.
Ez több százmillió olyan ember életét veszélyeztetheti, aki édesvízi tavak vagy folyóvizek hiányában kénytelen a felszín alatti vizekből inni.