Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.
Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.
Az oroszországi Nyizsnaja Pesa mérőállomáson csütörtökön mért érték több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok szerint a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Viharos jövő elé nézünk.
Az akadémia jelentése szerint a radikális beavatkozásra azért lehet szükség, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásai nem csökkennek a várt mértékben. A geomérnökségnek számos ellenzője akad, ezért a tudósok is óvatosan közelítik meg a témát, de öt éven belül szeretnének dűlőre jutni.
Egy friss német kutatás szerint korábban kezdődik és később ér véget a pollenszezon: a szél már a helyi virágzás előtt is elhozhatja az allergén polleneket, de a felmelegedés miatt a virágzás is hamarabb kezdődik.
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a Jeges-tenger alatti kontinentális szegély fagyos rétegei 60 milliárd tonna metánt és 560 milliárd tonna szén-dioxidként felszabaduló szerves szenet tárolnak.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló összehasonlító elemzése szerint az elmúlt 10 milliárd évben több mint tízszeresére nőtt a kozmikus gáz átlaghőmérséklete a világegyetemben.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Egy friss tanulmány szerint a mikroorganizmusok a gyorsuló globális felmelegedés miatt szaporodtak el a felszíni vizekben, de a kutatók még nem tudják pontosan megmondani, hogy miért csak elefántok pusztultak el az Okavango-deltában.
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a jégsapkák a globális felmelegedés miatt tűntek el.
A Meteorológiai Világszervezet helyzetjelentése szerint 20 százalék esély van rá, hogy ezt a küszöbértéket a 2024 előtti évek valamelyikében meghaladja a globális felmelegedés – ettől még a másfél fokos klímacél fennáll. A világjárvány miatti kibocsátás-visszaesés pedig egyszerűen nem számít.
Az emberi eredetű klímaváltozás és a fakitermelés miatt több fa pusztult el az elmúlt 100 évben, mint amennyi megnőtt, és ez rossz hír, mert a fiatal erdők sokkal kevesebb szén-dioxidot tudnak tárolni.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Az Európiai Unió által létrehozott klímaügynökség friss jelentése szerint tavaly volt olyan tája Európának, ahol 9 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a korábbiaknál.
A szakemberek szerint a klímaváltozáshoz csak a legellenállóbb fajok tudnak alkalmazkodni, a kagylók pedig sajnos nem tartoznak közéjük: az Új-Zéland északi részét sújtó hőhullám félmillió kagylóval végzett, és valószínűleg ez még csak a kezdet.
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
A Föld klímáját jelentősen befolyásoló tengeri, illetve óceáni áramlatok sebessége 1990 óta évtizedenként 5 százalékkal növekedett. A Science Advance-ben megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedéssel sebesebbé váló szelek hajtják őket.
Az időjárási szélsőségek és az emelkedő hőmérséklet jelentősen növeli poszméhfajok lokális kihalási kockázatát, függetlenül attól, hogy az adott területen folyik-e intenzív mezőgazdálkodás – állítják kanadai és brit kutatók.
A minijégkorszakról szóló híreknek tudományos alapja nincs, de még ha be is következne egy 0,3 Celsius-fokos lehűlés, annak hatásait a párhuzamosan zajló felmelegedés miatt meg sem érezné az emberiség.
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy cselekednünk kell, de nem tesszük – mondta a 94 éves brit természetbúvár a BBC-nek.
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A 32 Celsius-foknál forróbb napok hatására megnő a születés beindításában szerepet játszó oxitocin szintje, és ez akár két héttel csökkenheti a terhességi időszakot. Kérdés, mennyire tud ehhez alkalmazkodni az ember.
A legijesztőbb és a legbiztatóbb trendek felsorolásával figyelmeztetnek arra, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
Akinek fontos a bolygó jövője, inkább menjen maga a csomagjáért, és ne hozassa házhoz, derül ki a Világgazdaságtan Intézet kutatásából.
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
A világ leggyorsabban melegedő területén a hevesebb esőzések miatt nem hó, hanem jég borítja a talajt, ami elzárja a táplálékot a rénszarvasoktól. Néhány egyednek sikerült alkalmazkodnia a kihívásokhoz: több csorda algával kezdett el táplálkozni a tengerpartok közelében.
Egy nemzetközi kutatócsoport megbecsülte, hogy mennyivel nő az esélye a fegyveres erőszaknak 2, illetve 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél. Egyik verzió sem kecsegtető.
Az eddigi számítások szerint csak a 21. század végére kellene eltűnnie a királypingvinek többségének, de a legnagyobb populáció máris végzetesen megcsappant a nyolcvanas évekbeli létszámhoz képest.
Már az sem számítana, ha sikerülne megállítani a globális felmelegedést: a lassú reagálású gleccserek jegének harmada mindenképp megolvad, jelentősen emelve a világtengerek szintjét.
Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában dermesztő hideg uralkodik. A magyarázat: a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró olvadása.
Ha nem sikerül megfékezni az emberi tevékenységgel felgyorsított éghajlatváltozást, tönkremehet a téli sportokra szakosodott globális iparág.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.