Ez eddig az első olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelyről éghajlati attribúciós vizsgálatok kimutatták, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével gyakoribbá és brutálisabbá válik.
A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfajának lárvái lefagyasztva vészelik át a félévnél is hosszabb hideg teleket. A magasabb hőmérséklet azonban kifejezetten negatívan befolyásolja a 40 millió év alatt kialakult túlélési stratégia sikerét.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
Az 1200 négyzetkilométeres, kelet-antarktiszi Conger-selfjég akkor szakadt be, amikor a területen rekordhőséget mértek, az éves átlaghőmérsékletnél 40 Celsius-fokkal melegebb idővel.
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
A Maine-i Egyetem klimatológusai által vezetett nemzetközi kutatócsoport a 7900 méteres tengerszint feletti magasságban található Déli nyereg gleccser állapotát vizsgálta.
Harvey Weiss amerikai régész szerint az aszályos időszak több nagy civilizáció sorsát is megpecsételte az egyiptomi Óbirodalomtól a kínai Liangcsu-kultúráig: a politikai elitek megbuktak, a városok elnéptelenedtek, népvándorlások indultak el.
Az USA 40 millió gáztűzhelye által évente kibocsátott metán klímaváltozásra gyakorolt hatása felér 500 ezer benzinmotoros autó szén-dioxid-kibocsátásával.
A kutatók szerint a madarak nem változtattak korábbi, közel 38 millió éves evolúciójuk alatt kialakult szokásaikon és továbbra is a tartósan száraz, köves partokon alapítanak kolóniákat a költési időszak idején.
A tavaly áprilisban elolvadt A68a 2017 nyarán szakadt le az antarktiszi jégselfről. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján számították ki, hogy sodródás közben mennyit és milyen sebességgel veszített víztartalmából.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A betegség akár a legvégső fázisig tünetmentes maradhat, és az elmúlt években több rejtélyes halálesetért felelt. Elsősorban a meleg területeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat érintheti a járvány.
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A Climate Central vizualizációi bemutatják, hogyan érintheti a tengerszint emelkedése a Föld legkülönbözőbb területeit, ha nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait, és 2100-ra 3 fokkal melegszik a bolygó felszíni hőmérséklete.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
Tombol a tűzvész Görögország második legnagyobb szigetén, Évián. Az áldozatok közé tartozik az a 2500 éves olajfa is, amiről még Sztrabón is írt az első században, és ami ennyi időn keresztül minden évben megbízható olajbogyótermést hozott.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
A Columbiába és mellékfolyóiba szaporodni visszatérő halakon először sebek és gombás foltok jelennek meg, majd a hőstressz következtében elpusztulnak. A vizek felmelegedéséről a klímaváltozás mellett a folyó áramlását megtörő gátak is tehetnek.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.
Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.
Az oroszországi Nyizsnaja Pesa mérőállomáson csütörtökön mért érték több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok szerint a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Viharos jövő elé nézünk.
Az akadémia jelentése szerint a radikális beavatkozásra azért lehet szükség, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásai nem csökkennek a várt mértékben. A geomérnökségnek számos ellenzője akad, ezért a tudósok is óvatosan közelítik meg a témát, de öt éven belül szeretnének dűlőre jutni.
Egy friss német kutatás szerint korábban kezdődik és később ér véget a pollenszezon: a szél már a helyi virágzás előtt is elhozhatja az allergén polleneket, de a felmelegedés miatt a virágzás is hamarabb kezdődik.
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a Jeges-tenger alatti kontinentális szegély fagyos rétegei 60 milliárd tonna metánt és 560 milliárd tonna szén-dioxidként felszabaduló szerves szenet tárolnak.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló összehasonlító elemzése szerint az elmúlt 10 milliárd évben több mint tízszeresére nőtt a kozmikus gáz átlaghőmérséklete a világegyetemben.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Egy friss tanulmány szerint a mikroorganizmusok a gyorsuló globális felmelegedés miatt szaporodtak el a felszíni vizekben, de a kutatók még nem tudják pontosan megmondani, hogy miért csak elefántok pusztultak el az Okavango-deltában.
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a jégsapkák a globális felmelegedés miatt tűntek el.