Bár a mostani becslések 1,5 és 4,5 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak, egy friss kutatás eredményei szerint ennek többszöröse is bekövetkezhet a felszabaduló szén-dioxid miatt.
A 4000 négyzetkilométer területű A-23A 1986-ban szakadt le az antarktiszi selfjégről, de évtizedekre megrekedt a Weddell-tengerben.
Brazíliában kibírhatatlan a hőség, a világ legnagyobb mocsaras területén a műholdas megfigyelések kezdete óta pedig nem volt még ennyi erdőtűz.
Sorra dőlnek a rekordok, és ez nem jó hír.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.
Egy friss kanadai kutatás szerint a hideg vízhez szokott halak fennmaradásában segíthet, ha mesterséges hűsölőzónákat alakítanak ki a számukra.
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
A párizsi klímacélok teljesítésével megmenthető a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt értékes tó, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont iszapos tócsa válna belőle.
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
A NASA egy friss jelentése szerint az idei év már biztosan helyet kap a valaha mért öt legforróbb között, de az El Niño viszont csak jövőre fejti ki a hatását.
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
Legalábbis egy frissen publikált számítógépes szimuláción alapuló nemzetközi kutatás erre az eredményre jutott.