Olvad már a Föld egyik utolsó stabil gleccserrégiója is
Az antropogén klímaváltozással eddig dacoló Pamír-hegységre tavaly csapott le a globális felmelegedés.
Az antropogén klímaváltozással eddig dacoló Pamír-hegységre tavaly csapott le a globális felmelegedés.
A következő öt évben rekordközeli hőmérsékletek várhatók a Meteorológiai Világszervezet és a Brit Meteorológiai Szolgálat éves jelentése szerint, miközben a gyorsuló arktiszi felmelegedés Európában is szélsőségesebb időjárást hozhat.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, aminek következményei 2025-ben az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig tetten érhetők voltak a gleccserek olvadásában, aszályokban és erdőtüzekben.
Miközben a tengeri hőmérséklet 8 Celsius-fokos tartós emelkedése már végzetesnek számít a koralloknál, a Houtman Abrolhos-szigetek zátonyai viszont még a 22 fokos hőstresszre is immunisak voltak.
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
Harvardi kutatók a műholdas megfigyelési adatsorokat elemezték.
Legalábbis a Leeds-i Egyetem kőzetfizikai tanszékének kutatócsoportja által végzett laboratóriumi kísérletek eredményei szerint.
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
A sikeres adaptáció számos tengeri és óceáni régióban negatívan befolyásolhatja az élelmiszerellátást és a megélhetést.
Ausztrál kutatók szerint kimutatható az emberi vérből a légköri szén-dioxid-szint növekedése. 2076-ra a vér bikarbonát szintje megközelítheti a jelenleg egészségesnek tartott szint felső határát.
Miközben egyre fogy a hal, a hőhullámok miatt az északi vizekben átmenetileg növekvő populációk elterelik a figyelmet a problémáról, amit a túlhalászat csak tovább súlyosbít.
A légszennyezés eddig elfedte a helyzet valódi súlyosságát, állítják az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói.
A kutatók szerint a 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
A klímamodellek szerint 2040-re eljöhet az első olyan nyár, amikorra eltűnik a tengeri jég a térségből, és lehet, hogy még ez is optimista becslésnek számít.