
A zsákmánybőség dalra fakasztja a bálnákat
A meglepő jelenségről a kaliforniai Monterey Bay Aquarium kutatóközpontjának tengerbiológusai számoltak be.
A meglepő jelenségről a kaliforniai Monterey Bay Aquarium kutatóközpontjának tengerbiológusai számoltak be.
Sorra kerülnek elő a több száz vagy ezer éve jégbe fagyott nyilak, ruhák, szerszámok, lovaknak szánt hócipők és rejtélyes viking tárgyak.
Legalábbis egy darabig.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.
A virginiai Richmond Egyetem kutatói az Egyesült Államok 13 nagyvárosa mellett Amszterdam, Tokió és Torontó elmúlt hét évének rágcsálókra vonatkozó adatsorait elemezték a klímaváltozás tükrében.
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Columbia Egyetem kutatói Mexikó halálozási és időjárási statisztikái alapján jutottak erre az eredményre.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
A jelenlegi éghajlati modellek alábecsülik az Egyesült Királyságot, Észak-Franciaországot, Dél-Ausztráliát és Észak-Kanadát sújtó forróság mértékét, állítják amerikai és osztrák kutatók.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
A légköri áramlatoknak és a sarkvidéki jég olvadásának is köze lehet a most azonosított, szélsőségesen melegedő területek kialakulásához, de még a kutatók sem értik igazán az okokat.
Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.