Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Columbia Egyetem kutatói Mexikó halálozási és időjárási statisztikái alapján jutottak erre az eredményre.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
A jelenlegi éghajlati modellek alábecsülik az Egyesült Királyságot, Észak-Franciaországot, Dél-Ausztráliát és Észak-Kanadát sújtó forróság mértékét, állítják amerikai és osztrák kutatók.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
A légköri áramlatoknak és a sarkvidéki jég olvadásának is köze lehet a most azonosított, szélsőségesen melegedő területek kialakulásához, de még a kutatók sem értik igazán az okokat.
Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
Ráadásul az első olyan, aminek az átlaghőmérséklete legalább 1,5 Celsius-fokkal magasabb lehet, mint az iparosodás előtti éveké.
Joe Biden zöldebb útra terelte az amerikai gazdaságot, de a második Trump-kormány könnyen visszafordíthat mindent a szennyező fosszilis ipar kedvéért. Pedig időközben a republikánus államok is rákaptak a megújuló energia ízére.
Például gigantikus víz alatti gátakkal előznék meg, hogy a meleg áramlatok elérjék az antarktiszi gleccsert, amely ma már 50 milliárd tonna jeget veszít évente.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.
Míg 1984-ben a félszigetnek mindössze 1 négyzetkilométerét fedte növényzet, 2021-re már 12 négyzetkilométert.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
A július 30-ai földcsuszamlásokhoz vezető esőzést 10 százalékkal hevesebbé tette az ember által okozott felmelegedés. 2024 kivételes évnek számít a halálos kimenetelű földcsuszamlások számában és egy szakértő szerint emögött a rekord magas globális hőmérséklet állhat.