Hódító hadjáratba kezdtek a hódok az egyre jobban melegedő Északi-sarkvidéken
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.
felmelegedés
Az óceán mélyére temetnék a felmelegedést okozó szén-dioxidot
Egy nemzetközi kutatócsoport növelné a szén-dioxidot hatékonyan megkötő fitoplanktonok számát, amelyek tetemeivel a szén-dioxid is a tengerfenéken halmozódhatna fel.
Az évszakok eltolódása világszerte feje tetejére állította a madarak szaporodási ciklusait
Garamszegi László Zsolt és olasz ökológus kollégái 648 madárfaj költési szokásait vizsgálták az elmúlt két évszázad idősoros adatait elemezve.
Az idei rekordmeleg nyár csak ízelítő volt abból, ami a jövőben vár Magyarországra
A mai fiataloknak nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozást már saját bőrünkön érezzük, és annak egyes elemei visszafordíthatatlanok – mondta el Lakatos Mónika éghajlatkutató kedd este, az MTA-n tartott előadásában.
A klímaváltozás felturbózta a hurrikánokat és más trópusi ciklonokat
Innovatív módszerekkel, több tízezer szabadon úszó bója méréseivel bizonyították kutatók, hogy a globális felmelegedés miatt erősebb, pusztítóbb trópusi viharokkal és hurrikánokkal kell szembenéznie az emberiségnek.
A Kilimandzsáró utolsó gleccserei is elolvadnak 30 éven belül
Az ENSZ jelentése felsorolja azokat a világörökségi helyszíneken található gleccsereket, amelyek 2050-ig teljesen eltűnnek. Ezek évente annyi jeget veszítenek, hogy abból fedezni lehetne Franciaország és Spanyolország teljes évi vízhasználatát.
A klímával együtt a tavak és az egész bolygó színe is megváltozik
A világ kék tavai elveszítik ragyogó színüket, helyette homályos zöldes-barnássá változnak a klímaváltozás hatására.
WMO: Elérhetetlen távolságba került a párizsi klímaegyezmény céljainak megvalósítása
50 százalék az esély arra, hogy a következő 5 évben elérjük a 1,5 fokos felmelegedést, amely az éghajlati katasztrófákon keresztül komoly gazdasági és társadalmi károkkal fenyeget.
A meleg napok megsokszorozódnak, a nyári hidegrekordok eltűnnek Magyarországon, ha nem csökken a kibocsátás
Az elmúlt 20 évben trendszerűen növekedtek a nyári hőségrekordok, és változatlan üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett négy és félszer több melegrekord dőlhet meg az évszázad végéig. Ezt az emberi test, a mezőgazdaság és az infrastruktúra sem díjazná túlzottan.
Európában az idei volt a valaha mért legforróbb nyár
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint 2022-ben a kontinens átlaghőmérséklete az utóbbi három hónapban 0,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.
Nyomasztó fotókon a világ leghosszabb hőhulláma, ami már több mint 70 napja tart Kínában
Kiszáradt folyók és tavak, áram- és vízhiány, a Jangce vízét szivattyúzó gazdák, ventilátoroknál hűsölő koalák – soha, sehol a világon nem mértek még olyan hosszan tartó kánikulát, mint ami Kína egyes részeit június közepe óta sújtja.
Napozás és hajóroncs a Duna kellős közepén – ritkán látható fotókon a több helyen rekordalacsony vízállású folyó
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Percenként 16 focipályányi erdő égett le a Földön 2021-ben
Az elmúlt 20 évben megduplázódott a tűz által sújtott erdők területe, ami ördögi körhöz vezet: a légkörbe kerülő szén-dioxid tovább hajtja a felmelegedést, ami még több erdőtűzhöz vezet, a kevesebb fa pedig nem tudja eléggé hűteni a levegőt, és még a csapadék mennyisége is csökken ezáltal.
Hamarosan piacra dobják az új, jelentősen csökkentett kibocsátású és energiaigényű légkondicionálót
A Blue Frontier áttörő technológiája tárolja a megújuló energiát, akár 90 százalékkal is csökkentheti az áramfogyasztást és megszünteti a légkondicionálók által használt, a szén-dioxidnál akár 2000-szer nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközeget. Az első berendezéseket még idén felszerelik, és most Bill Gates cége is befektetett a floridai startupba.
A hőségben csődöt mond a növények immunrendszere
Egy friss kutatás szerint a növények immunrendszere a meleg miatt sokszor képtelen felvenni a harcot a betolakodó kártevőkkel szemben.
Egyértelmű, hogy az egyre gyakoribb hőhullámok a klímaváltozás következményei
Ez eddig az első olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelyről éghajlati attribúciós vizsgálatok kimutatták, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével gyakoribbá és brutálisabbá válik.
Az antarktiszi szúnyogokat a kipusztulás szélére sodorta a felmelegedés
A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfajának lárvái lefagyasztva vészelik át a félévnél is hosszabb hideg teleket. A magasabb hőmérséklet azonban kifejezetten negatívan befolyásolja a 40 millió év alatt kialakult túlélési stratégia sikerét.
48 százalék az esélye, hogy 2026-ra átlépjük a másfél fokos felmelegedési küszöböt
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
Úgy fest, megfeleztük a Föld rovarállományát a mezőgazdasággal
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímaapokalipszist, már csak a politikai akarat hiányzik
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
Róma nagyságú jégtömeg omlott össze két hónap alatt az Antarktiszon
Az 1200 négyzetkilométeres, kelet-antarktiszi Conger-selfjég akkor szakadt be, amikor a területen rekordhőséget mértek, az éves átlaghőmérsékletnél 40 Celsius-fokkal melegebb idővel.
A pusztító tűzvészek füstfelhői is melegítik az Északi-sarkvidéket
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
Az európai madarak szaporodását és méretét is drámaian megváltoztatja a felmelegedés
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
2100-ra 2 és 3 Celsius-fok közé eshet a hőmérséklet-emelkedés mértéke a Földön
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
Az elmúlt 30 évben két évezrednyi jég olvadt ki a Himalája legmagasabban fekvő gleccseréből
A Maine-i Egyetem klimatológusai által vezetett nemzetközi kutatócsoport a 7900 méteres tengerszint feletti magasságban található Déli nyereg gleccser állapotát vizsgálta.
A dicső Akkád Birodalommal 4200 éve az aszály végzett, és ez jól mutatja a klímaváltozás veszélyeit
Harvey Weiss amerikai régész szerint az aszályos időszak több nagy civilizáció sorsát is megpecsételte az egyiptomi Óbirodalomtól a kínai Liangcsu-kultúráig: a politikai elitek megbuktak, a városok elnéptelenedtek, népvándorlások indultak el.
A kikapcsolt gáztűzhelyekből is szivárog a levegőbe a környezetre káros metán
Az USA 40 millió gáztűzhelye által évente kibocsátott metán klímaváltozásra gyakorolt hatása felér 500 ezer benzinmotoros autó szén-dioxid-kibocsátásával.
A déli sarkkörön túl megtelepedő szamárpingvinek a felmelegedést és az antarktiszi ökoszisztéma gyors változását jelzik
A kutatók szerint a madarak nem változtattak korábbi, közel 38 millió éves evolúciójuk alatt kialakult szokásaikon és továbbra is a tartósan száraz, köves partokon alapítanak kolóniákat a költési időszak idején.
A leszakadása és elolvadása közötti időszakban ezermilliárd tonna vizet zúdított az óceánba a világ legnagyobb jéghegye
A tavaly áprilisban elolvadt A68a 2017 nyarán szakadt le az antarktiszi jégselfről. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján számították ki, hogy sodródás közben mennyit és milyen sebességgel veszített víztartalmából.
Az enyhülő teleken egyre gyakoribb hőmérsékleti ingadozások kedveznek a Lyme-kórt terjesztő kullancsoknak
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
Az elmúlt hét év volt a valaha feljegyzett legmelegebb időszak
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Zimbabwéban már elindult a klímamigráció
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
Kevéssé hatékonynak nevezi a glasgow-i klímaegyezmény vázlata a fosszilis energiát, de ez még nem elég az üdvösséghez
Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímaegyezmény legújabb vázlatát, amelyben a „nem elég hatékony” fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgetik. A vázlatot még nem fogadták el a klímacsúcson részt vevő országok, korábban Kína és India is tiltakozott a megfogalmazás ellen, mégis bekerült a vázlatba.
A párizsi egyezmény már nem elég, a vasárnap kezdődő klímacsúcson az élhető jövő biztosítása a tét
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A globális felmelegedés a krónikus vesebetegség járványszerű terjedését idézheti elő
A betegség akár a legvégső fázisig tünetmentes maradhat, és az elmúlt években több rejtélyes halálesetért felelt. Elsősorban a meleg területeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat érintheti a járvány.
Hatalmas repedést fedeztek fel az Északi-sarkvidék utolsó jeges térségében
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
Így néznek majd ki a világ nagyvárosai az évszázad végére, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat
A Climate Central vizualizációi bemutatják, hogyan érintheti a tengerszint emelkedése a Föld legkülönbözőbb területeit, ha nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait, és 2100-ra 3 fokkal melegszik a bolygó felszíni hőmérséklete.
Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Mielőbb le kell állnunk az olaj-, földgáz- és szénkészletek kiaknázásával, ha 1,5 fokon akarjuk tartani a felmelegedést
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
Tombol a tűzvész Évia szigetén, egy 2500 éves olajfa is odalett
Tombol a tűzvész Görögország második legnagyobb szigetén, Évián. Az áldozatok közé tartozik az a 2500 éves olajfa is, amiről még Sztrabón is írt az első században, és ami ennyi időn keresztül minden évben megbízható olajbogyótermést hozott.
Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
A császárpingvinek a kihalás felé menetelnek
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Élve főnek meg a lazacok a hőhullám miatt felmelegedett amerikai folyókban
A Columbiába és mellékfolyóiba szaporodni visszatérő halakon először sebek és gombás foltok jelennek meg, majd a hőstressz következtében elpusztulnak. A vizek felmelegedéséről a klímaváltozás mellett a folyó áramlását megtörő gátak is tehetnek.
Meg lehet menteni a Földet úgy, hogy közben folyamatosan nő a gazdaság?
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Német meteorológusok: Ez az ítéletidő már az új norma része
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
Meddig bírja az emberi test a felmelegedést?
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
A melegvérű halak másfélszer gyorsabban úsznak, mint változó testhőmérsékletű társaik
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
Az erdősítés egyértelműen növeli a nyári csapadékmennyiséget
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Esélyes, hogy a következő öt év valamelyikében eléri a másfél fokos emelkedést a globális éves átlaghőmérséklet
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.