Trump minisztere meglóbálta a hóhérpallost az amerikai fűbiznisz fölött

Alig néhány nappal az után, hogy január 1-jén Kaliforniában életbe lépett a rekreációs marihuána használatát és árusítását legalizáló jogszabály, és az emberek elkezdtek sorba állni a legális fűért, kiderült, hogy Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter eltörölni készül a marihuánahasználat állami szintű szabályozását lehetővé tevő szövetségi rendelkezést.

Vevők várják, hogy bejuthassanak egy legális füvet árusító üzletbe West Hollywoodban január 2-ánFotó: DAVID MCNEW/AFP

A Barack Obama elnöksége idején meghirdetett gyakorlat kiskaput nyitott az államok számára, hogy helyileg szabályozzák a szövetségi szinten továbbra is illegális tudatmódosító szer rekreációs célú használatát. Ez a biztosíték – mármint hogy szövetségi szinten nem üldözik a fogyasztókat és a kereskedőket, ha az adott államban legális a fű – tette lehetővé, hogy az elmúlt néhány évben amerikai államok sora vezesse be a szabad vagy részben szabad fűfogyasztást, ezzel nagy löketet adva a helyi adóbevételeknek és nem mellesleg jókora összeget megspórolva a bűnüldözésen és a büntetés-végrehajtáson.


A rekreációs célú szívást legalizáló államok – Alaska, Oregon, Washington, Kalifornia, Nevada, Colorado, Maine és Massachusetts – helyi népszavazáson győződtek meg az ötlet társadalmi támogatottságáról. (A gyógyászati marihuána legalizációja nagyobb támogatást élvez, a 2016. novemberi elnökválasztás idején olyan Trump-párti államok lakossága is rábólintott, mint Florida.)

Illusztráció: Tóth Róbert Jónás

Sessions a drámai visszalépést csütörtöki, egyelőre nem nyilvános memorandumában úgy jellemezte, mint „visszatérést a jogállamisághoz”. A feljegyzésről hírt adó, nevük elhallgatását kérő szövetségi tisztviselők arról nem tudtak mit mondani, hogy a legalizáló államok marihuánafogyasztó polgárai vajon tarthatnak-e attól, hogy újból törvényen kívülivé válnak, és a hatóságok célkeresztjébe kerülnek. 

A miniszter már többször hangot adott nemtetszésének az előző adminisztráció kannabiszpolitikájával kapcsolatban, de az egyoldalas csütörtöki dokumentum nem tartalmazott részleteket arról, hogyan hajtják végre az új irányelvet. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Donald Trump egyetért az intézkedéssel, és az elnöknek mély meggyőződése, hogy a végre kell hajtani a szövetségi törvényeket, amelyek a kannabiszt továbbra is illegális drogként tartják számon. Trump egyébként az elnökválasztási kampányban többször is úgy fogalmazott, hogy a marihuánafogyasztás szabályozását ráhagyja az államokra.

Benne volt a pakliban

Trump félig-meddig megígérte, hogy nem bolygatják a kérdést. A piacok jól teljesítenek, az államok új bevételekre tesznek szert. Rengeteg krónikus beteg életét könnyíti meg a gyógyászati marihuána, az amerikai társadalom pedig masszívan a fű legalizációja mellett van. Iparági szereplők és elemzők arra számítottak, hogy további államok lépnek a közeljövőben a dekriminalizáció útjára. Úgy tűnik tehát, mintha teljesen derült égből jött volna a drogpolitikai visszalépés az Egyesült Államokban.

 

De nem így van. Egy, a nemzetközi drogpolitikával évtizedek óta foglalkozó szakértő pontosan erre a várható fordulatra figyelmeztette a Qubitet még ősszel, illetve arra, hogy a szövetségi és az állami kannabiszszabályozás közötti anomáliák az alkotmányos válság lehetőségét is felvetik az USA-ban.

Világszerte ugyanis még egy igen szigorú, 1961-es ENSZ-egyezmény az irányadó a fű és a többi kábítószer szabályozásának tekintetében, és erre hivatkozva bármely, a legalizációt már végrehajtó országban visszafordíthatják a folyamatot, ha politikai változás jön. Igaz ez a dekriminalizáció terén élenjáró USA-ra is – mondta Julia Buxton, a CEU és a Swansea Egyetem összehasonlító politológiai professzora a Qubitnek még októberben. „Várható egyfajta visszatáncolás szövetségi szinten a liberalizációtól, nagy nyomás lesz az államokon. Nem látom annak az esélyét, hogy Trump elnök a legalizáció ügyét bármilyen szinten előrevinné” – fogalmazott a professzor, aki szerint az elnök esetében ez a kérdés sem a rációról, a szakértelemről, a tudományos tényekről szól, hanem az erkölcsökről.

Nincs vége a szmókervilágnak

A Sessions nevéhez köthető intézkedés híre – úgy tűnik, rövid időre – megrengette a kannabiszbizniszhez kapcsolódó részvénypiacot. Csütörtökön 9 százalékot estek a nyilvánosan kereskedő fűcégeket összefogó ETFMG Alternative Harvest befektetési alap papírjai, de a csütörtök délelőtti mélypont után később visszakapaszkodtak, még ha nem is a kiinduló árfolyamig.

Grafika: Atlas / Quartz

Hónapos bontásban az is kiderül, hogy az alap az utóbbi időszakban szárnyalt, innen nézve egyelőre nem tűnik olyan pusztítónak a Sessions-bomba ETFMG Alternative Harvestre gyakorolt hatása.

Fotó: Atlas / Quartz

A kannabiszpiac elemzésével foglalkozó New Frontier szerint az a kulcskérdés, hogy az igazságügyi minisztérium hogyan képzeli el Jeff Sessions utasításának gyakorlati végrehajtását, vajon megvan-e a kellő politikai támogatás ahhoz, hogy szövetségi szintről agresszívan beavatkozzanak a füvet már legalizáló államok ügyeibe.

„A bejelentésnek kétségkívül hatása lesz a tőzsdére vitt kannabiszcégek részvényárfolyamára, ahogy láttuk, már esett is – mondta John Kagia, a New Frontier ügyvezető alelnöke. – A legtöbb iparági üzlet azonban valószínűleg pontosan úgy fog működni, ahogyan eddig, nem számítunk rá, hogy a tulajdonosok félelmükben kifutnak a világból.”

Érdekes egybeesés, hogy Vermontban épp a Sessions-memorandum napján, csütörtökön legalizálta a törvényhozás (itt nem népszavazással döntöttek) a rekreációs marihuána házi termesztését és fogyasztását. Vermont az USA kilencedik állama, ahol egyelőre szabad a fűfogyasztás.