A Chicagói Egytem kutatói emberi sejteken és egereken is bizonyították a kannabidiol (CBD) koronavírus-replikációt gátló hatását, és az orvosi marihuánát fogyasztó betegek fertőzöttségi adatai is alátámasztották az eredményeket.
A marihuána jellegzetes, büdösborzokat és görényeket idéző szagának a kutatók szerint kulcsszerepe lehet a kannabisz gyógyítóképességében.
A teszt első eredményei nagyon biztatók: azok a glioblasztómás betegek, akik a klinikai vizsgálat első fázisában a kemoterápiás kezelés mellé a Sativex nevű spray-t is megkapták, egy évvel túlélték a kemoterápiát placebóval ötvöző kontrollcsoport tagjait.
Egy 1968-as szövetségi rendelet egyetlen egyetemet jelölt ki a tudományos célú termesztés kizárólagos bázisának. Mostantól mások is szállíthatnak kannabiszt a kutatóknak.
Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen, amiért az uniós országok között egyedüliként a kannabisz orvosi célú kutatásának engedélyezése ellen szavazott. De mennyire biztonságos kábítószernek minősített anyagot orvosságként alkalmazni, és etikus-e megtagadni a betegektől bármilyen gyógyító hatású szert?
A beltéri termesztés higiénikusabb és biztonságosabb, mint a kültéri, de jóval környezetszennyezőbb is. A Coloradói Állami Egyetem kutatói szerint egy kilogramm szárított kannabiszvirág előállítása százszor annyi szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint egy kiló marhahúsé.
2020-ban heves esőzéseket tartós szárazság követett, így nagyon rossz lett a termés. Fokozza a problémát a gyengén szabályozott piac, ahol a legális fű ára öt-tízszerese az illegálisénak, és alig több mint két tucatnyian kaptak termesztési engedélyt.
A kannabidiol olyan baktériumokat is képes elpusztítani a szervezetben, amelyek különösen veszélyesek, mert ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal szemben.
A nem túl meglepő eredményt hozó amerikai kutatás azért fontos, mert az USA lakosságának 42 százaléka már így is elhízottnak számít. A kutatók azt is kiemelték, hogy a legalizáló államokban 12 százalékkal csökkent az alkohol iránti kereslet.
Egy amerikai tanulmány szerint a kannabiszfogyasztóknak műtéteknél nagyobb dózisú altatásra, a beavatkozások után pedig több fájdalomcsillapítóra lehet szükségük.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
A legalizálásban élen járó amerikai állam fűbiznisze akkorára nőtt, hogy szükség mutatkozik diplomás kenderológusokra.
Három éven keresztül vizsgáltak 32 ezer embert, hogy kiderüljön, az e-cigaretta 30, a dohányzás 150 százalékkal növeli a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának esélyét. Mindeközben egyre több tizenéves elektromosan szívja a marihuánát, de a füvező kamaszok száma nem nő, mert csak áttértek a tekertről e-cigire.
Egy friss amerikai kutatás szerint csak a férfiaknál mutatható ki pozitív összefüggés a marihuánafogyasztás és a termékenység között.
Abból a kilenc államból, ahol a kannabisz nem gyógyászati használata is legális, hét állam szab ki helyi adókat. A szabályozás sajátosságai miatt a kereskedők és a termelők ezt nagyrészt készpénzben fizetik be.
Brazil, brit, holland, francia és olasz pszichiáterek azt vizsgálták, betegeik körében mennyire elterjedt a kannabiszhasználat. Találtak összefüggéseket.
Egyetlen szál füves cigi is áthuzalozhatja a fejlődésben lévő agyat, állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Tanulmányukkal a marihuána egyre terjedő legalizálásának veszélyeire is felhívják a figyelmet.
A nagy dohányipari szereplők is elkezdtek reagálni az észak-amerikai legalizációs hullámra. A kannabiszalapú termékek forgalmazását a Pepsi és a Corona sör gyártója is fontolgatja.
A szabályozási anomáliák miatt az amerikai kannabiszkereskedők többsége készpénzben fizeti be az adót, az IRS félmilliárd forintnak megfelelő összeget költ rá, hogy kezelni tudja a bankjegytömeget.
A Maine állambeli étteremben a vendég döntheti el, hogy elbódítsák-e a később feltálalandó homárt.
Világszerte egyre több helyen engedélyezik a kannabisz gyógyászati használatát, de Magyarországon nagy tortúra árán sem jut hozzá szinte senki legálisan a szerekhez. A biztató kutatások ellenére a tudomány még messze áll attól, hogy kiaknázza a növény teljes gyógyító potenciálját.
Németországot, Nagy-Britanniát, Svájcot és Olaszországot ajánlják melegen az elemzők a kannabiszban utazó befektetőknek. Az amerikai és a kanadai fűpiacot azonban egyelőre senki nem szárnyalhatja túl.
Belehalni nem tudnak ugyan a fűbe, de igazán furcsa tüneteket produkálnak tőle a kutyák, amelyek jóval érzékenyebbek a THC-re, mint az ember.
Mostantól az iskolai védőnők is beadhatják a kannabiszkészítményeket azokat a gyerekeknek, akiknek igazolásuk van arról, hogy rászorulnak a szerre.
Ahogy azt a Qubitnek már ősszel megjósolta egy szakértő, Trump kormánya tett egy nagy lépést abba az irányba, hogy letarolja az éppen felvirágzó amerikai legálisfű-piacot. Az iparági szereplők azért nem futnak világgá félelmükben.
A legális fű munkahelyeket teremt, adóbevételeket hoz és pénzt takarít meg az államnak, de a marihuána nem lett sokkal olcsóbb, a drogkartellek nem tűntek el, ráadásul Donald Trump visszafordíthatja a liberalizációs folyamatot.