Január van, itt sülünk meg, ki lopta el a telünket?
2016 volt a legforróbb, 2017 pedig a második legmelegebb év 1880 óta, mióta a időjárási adatokat számon tartják – állapították meg a NASA tudósai éves globális hőmérsékleti elemzésükben. Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) ugyanakkor csak a harmadik helyre sorolja a múlt évet, mindjárt 2016 és 2015 után.
A 2017-es ráadásul nem is volt „El Niño-év”, ez különösen jelentőssé teszi, hogy ilyen melegre sikeredett. Az El Niño olyan periodikusan jelentkező éghajlati jelenségegyüttes, amely a Csendes-óceán trópusi térségeiben a vízfelszín hőmérsékletében és a légnyomásban fellépő anomáliákhoz köthető. Nemcsak az érintett terület, hanem távolabbi tájak időjárására is hatással van. El Niñónak nevezik a meleg, La Niñának a hideg periódusokat. A ciklus 2-7 évente ismétlődik, időtartama átlagosan 9 hónaptól 2 évig terjedhet.
2016-ban az abszolút rekordot jelentő 12 fokos átlaghőmérséklet például az El Niño számlájára volt írható. Tavaly azonban nem volt ilyen felmelegedést segítő tényező, a trend független a csendes-óceáni változékonyságtól és annak következményeitől – mondta Gavin Schmidt, az elemzést jegyző NASA-részleg, a Goddard Űrkutatási Intézet igazgatója a múlt héten.
2017-ben különösen a március volt meleg, a tavasz első hónapjában 1,03 Celsius-fokkal haladta meg a földi átlaghőmérséklet a 20. századi átlagot. El Niño-mentes évben eddig nem fordult elő, hogy a havi átlaghőmérséklet növekedése meghaladta volna az 1 Celsius-fokot.
2018 nem az El Niño, hanem a La Niña éve lesz, ami épp az előbbivel ellentétesen hat, és általában csökkenti az éves átlaghőmérsékletet. A NASA előrejelzése szerint azonban ez az év is a legmelegebb öt közé tartozik majd. Schmidt szerint ebben semmi meglepő nincs, a Föld pontosan olyan mértékben melegedik, ahogy egy évtizeddel ezelőtt jósolták.
A NASA látványos videón is szemléltette, hogyan változott a hőmérséklet a Földön 1880 óta az 1951 és 1980 közötti átlaghoz képest. A sárga, narancssárga és vörös színek mutatják azokat a területeket, ahol az átlagnál melegebb volt. Látható, hogy Európa az utóbbi években kezd egyre inkább narancssárga színt ölteni. (A hőmérséklet-változást Fahrenheitben tüntették fel.)
A NASA és a NOAA más és más adatokat vesz alapul rangsorához: míg az űrhivatal megállapítása szerint 2017 0,90 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1951 és 1980 között mért átlag, addig az óceáni hivatal a 20. századi éves átlaghőmérséklettel vetette össze a tavalyi számokat, és így jött ki, hogy 2017 átlag-hőmérésklete 0,84 Celsius-fokkal magasabb volt.
Bár a két hivatal más módszertant alkalmaz, abban egyetértenek, hogy a klímaváltozás ténye nagyon is egyértelmű. „A hosszú távú trendek világosan megmutatkoznak, függetlenül attól, hogy ki készítette az elemzést – mondta Schmidt. – Látjuk, hogy egyre több olyan év követi egymást, amikor az iparosodás előtti korszakhoz képest több mint 1 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérsékletet mértünk.”
A két mérés közötti apró eltérés hasznos érv azok számára, akik egyetértenek Donald Trump amerikai elnök törekvésével. Trump már beiktatása előtt jelezte, hogy szerinte felesleges a NASA-nak klímakutatással foglalkoznia, elvégzi azt egy rakás más tudományos műhely, és az évi 19 milliárd dollárból működő űrhivatal klímarészlegének valamivel kevesebb mint kétmilliárd dolláros költségvetését szíve szerint az űrkutatásba csoportosítaná át.
Ha tudni akarja, hideg lesz-e a tél, nézze Izlandot!
Trump volt az is, aki tavaly decemberi tweetjében kicsit többet áhított a „jó öreg globális felmelegedésből”, hogy az extrém hidegtől sújtott keleti államok egy kicsit felmelegedhessenek.
Magyarországon 2017 karácsonya óta szintén sokan emlegethetik a klímaváltozást, hiszen tavaly januárban emlékezetes zimankó volt, és január második felére ilyen előrejelzéseket közölt az Országos Meteorológiai Szolgálat:
Az idei tél viszont egészen másképp alakul: karácsony óta alig néhányszor ment a hőmérséklet fagypont alá, és az Időkép mostani adatai szerint a január vége sem hozza el az igazi kontinentális telet, még ha kaptunk is egy kis havat a hét végén.
A nálunk december végén, január elején jelentkező enyhülés és az Észak-Amerikára ugyanakkor lecsapó hideg ugyanannak a jelenségnek a kétféle hatása volt. A sarkok felett elhelyezkedő hideg és a trópusok felett található meleg légtömegek határvonalán mérsékelt övi ciklonok jönnek létre. A ciklonokban a két, nagyon eltérő tulajdonságú légtömeg összekeveredik úgy, hogy a ciklon középpontjától keletre lévő területeken a meleg levegő észak felé, a nyugatra eső vidékeken pedig a hideg levegő déli irányba nyomul előre. Ez történt most is: az észak-atlanti térségben kialakuló ciklonok keleti oldalán szinte folyamatosan érkezett hozzánk az igen enyhe levegő, a ciklon nyugati, hátoldalán pedig az USA-ba a dermesztő hideg – mondta Dr. Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzési osztályának vezetője.
Európában akkor enyhébb a tél, ha a fenti ábrán láthatóhoz hasonló, izlandi középponttal vagy Izland környékén örvénylő ciklonok nagyon aktívak, mert ebben a helyzetben a szokásosnál is erőteljesebb a Golf-áramlás hatása. Ha ez a folyamat megszakad, az átlagosnál hidegebb lesz a tél Európában, ahogy éreztük ezt tavaly januárban is: az előző tél az egyik leghidegebb volt az elmúlt 100 évben – mondta a meteorológus.
Az idei tél december 1-től január 21-ig terjedő időszaka összességében 3 fokkal enyhébb az 1981-2010-es időszak átlagánál. Míg a sokéves átlag-középhőmérséklet -0,3 fok volt ebben a periódusban, addig a mostani télen ez 2,7 Celsius-fok – írta a Qubitnek Lakatos Mónika éghajlati szakértő, az OMSZ munkatársa. Különösen a napi maximumok átlaga lett magas: 3,2 fokkal több, mint az évnek ebben az időszakában szokott lenni, míg a legalacsonyabb napi hőmérsékletek 2,9 fokkal hagyták le a sokéves átlagot.
Az OMSZ négyhetes európai előrejelzése szerint a következő hetekben továbbra is a szokásosnál enyhébb, csapadékmentesebb időjárás várható a Kárpát-medencében.
Klímaváltozás a Kárpát-medencében? Már el is kezdődött
Miközben a mostani tél enyheségét bajos lenne a globális felmelegedéssel magyarázni, egy 2006-os tanulmány (pdf) szerint a Kárpát-medence időjárását is meghatározza majd a klímaváltozás az elkövetkező évtizedekben. Az akkori környezetvédelmi minisztérium és az MTA megbízásából készült kutatás szerint tíz jelenség válhat gyakoribbá és súlyosabbá Magyarországon. Ezek
– az árvizek,
– a belvizek,
– az özönvízszerű esőzések,
– a súlyos aszályok,
– a hőhullámok,
– a túl korai fagyok,
– a túl késői fagyok,
– a jégesők,
– a szélviharok,
– és az új kártevők benyomulása.
A kutatók addigi méréseik alapján erős növekedő tendenciát állapítottak meg a meleg éjszakák számát, a meleg napok számát, a nyári napok számát, a hőségnapok számát és a hőhullámok hosszát illetően.
Hasonló eredményre jutottak az OMSZ-nél Lakatos Mónikáék is, akik tavaly nyári tanulmányukban leltárazták a magyarországi hőhullámokat, és arra jutottak, hogy a forró napok, a 20 foknál melegebb minimumhőmérsékletű, ún. trópusi éjszakák és a tartós hőhullámos napok száma észrevehetően megnőtt.
Éghajlati modellek bevetésével kiszámolták, hogy a 21. század közepére még a legoptimistább forgatókönyvvel számolva is az 1971-2000 közötti érték kétszeresére növekszik a hőhullámos napok száma, a század végére pedig az egy hónapot is megközelítheti a rendkívül forró napok évi átlagos előfordulása. A melegedés különösen az Alföldön és az ország délkeleti területein lesz érzékelhető.