Mormon marhapásztorból dalszövegíró, New York-i kokaindílerből internetes szabadságharcos

Ahogy megemlékeztünk róla, szerdán, 70 éves korában elhunyt John Perry Barlow, az internet hajnalának legendás frontharcosa. De ki volt ez a Barlow, honnan jött, merre járt, mit akart, és mit tett le az asztalra? 

A szarvasmarhatenyésztésre specializálódott 8900 hektáros Bar Cross Ranch tulajdonosának fiaként 1947 októberében Wyoming állam – alig 3 ezer lelket számláló – Sublette megyéjében született John Perry Barlow élhette volna akár a cowboyok isten háta mögötti életét is. 

Fotó: Wikimedia Commons

A szigorú mormon regulák szerint cseperedő Barlow-fiút azonban 14 évesen a nagyvárosnak számító Colorado Springsbe küldték tanulni. Az ottani katonai középiskolában barátságot kötött az akkor még csupán diszlexiája és balhékereső attitűdje miatt deviánsnak számító Robert Hall Weirrel, a pszichedelikus rockzene úttörőjének számító Grateful Dead későbbi gitárosával. 

A Bar Cross Ranch látképe maFotó: hallhal.com

Harvardi joghallagtóból New York-i kokaindíler

Barlow a connecticuti metodista Wesleyan Egyetemen tanult tovább, miközben barátja 1965-ben megalapította zenekarát. A hippikorszak kultikus bandájával 1967-től állandó vendége volt a Harvadról már kirúgott pszichológus LSD-guru, Timothy Leary millbrooki szabadegyetemének. Miután 1969-ben összehasonlító vallástudományból lediplomázott, felvették ugyan a Harvard jogi karára, ám ő két évre nyakába vette a világot. A People 1995-ös portréja szerint 9 hónapos indiai zarándoklat után kezdett dalokat írni a Grateful Deadnek.

Íme a The Music Never Stopped, egy Grateful Dead-szerzemény a sok közül, amelynek szövegét Barlow jegyzi: 

Barlow később felcsapott kokaindílernek New Yorkban, majd forgatókönyvírásba kezdett Hollywood-külsőn.  Ezek után több mint meglepő, hogy 1971-ben visszatért a marhákhoz. A családi birtok vezetése azután maradt rá, hogy édesapja pár évvel korábban agyvérzést kapott, de előtte 700 ezer dollárnyi adósságot halmozott fel. Barlow a következő másfél évtizedben csak a Grateful Dead turnéi idejére hagyta el Wyomingot, a Bar Cross Ranch viszont afféle zarándokhellyé vált. A kies vidéken a rockereken túl többször is megfordult Marlon Brando, illetve a Kennedy-klán 1980-as években tündöklő bonvivánja, az ifjabb John F. Kennedy, az 1963-ban merénylet áldozatául esett amerikai elnök, JFK nagyobbik fia. 

Barlow három leánygyermek apjaként 1988-ban eladta a családi birtokot, és családostul Sublette megye egyik nagynak számító, 2 ezer lelkes városába, Pinedale-be költözött. De mint korai számítógéphasználó már korábban csatlakozott a WELL néven ismert ősinternethez, amelyet 1985-ben Stewart Brand, az 1960-as évek ellenkulturális mozgalmának egyik kulcsfigurája alapított exhippik, Grateful Dead-rajongók és más válogatott figurák bevonásával. Az előfizetéses WELL a Whole Earth 'Lectronic Link rövidítése, a név Brand Whole Earth Catalog (Egész Világ Katalógus) című, 1968 és 1972 között több változatban is megjelent hippi-bibliájára utal. 

Harcban az FBI-jal

Az idea, hogy a kibertér maradjon a szabadság utolsó mentsvára, ebben a közösségben kezdett kikristályosodni. Az Electronic Frontier Foundationt (EFF; magyarul: Elektronikus Határvidék Alapítványt) pedig konkrétan az internetes szabadságjogok védelmére hozta létre Barlow, valamint Mitch Kapor, a Lotus szoftvergyártó alapító-tulajdonosa és John Gilmore, a Sun Microsystems mérnöke. 

A hármak azon horgattak fel, hogy a WELL-tagoknál nyomozni kezdett az FBI, azzal a gyanúval, hogy belőlük verbuválódott terorristabrigád ellopta és illegálisan terjeszti egyes Macintosh ROM-ok forráskódját. Az FBI minderre a feltört levelezésekből következtetett, ráadásul úgy, hogy a Barlow-t felkereső ügynöknek lövése sem volt a számítástechnikához, alapszinten sem. Az EFF perek sorában diadalmaskodott a világháló hajnalán paranoiás gyanakvással fellépő hatóságokkal szemben. 

Bár wyomingi marhatenyésztőként Barlow még republikánusnak vallotta magát, az ezredfordulóra a „libertinus szabadgondolkodó” vagy épp az „anarchista” titulust használta. Miközben az 1993-ban alapított legendás újtechnológiai magazin, a Wired egyik első véleményvezéreként hintette az igét, aktivistaként a WikiLeaks-botránytól a marihuána legalizálásig számtalan kampányban részt vett.  A soros Davosi Világgazdasági Fórumra időzített, napra pontosan 22 éve publikált Kibertér Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalamzott küldetéséhez mindvégig tartotta magát: „Egy olyan világot hozunk létre, melybe mindenki beléphet előítéletek és privilégiumok nélkül. Faji hovatartozás, rang, gazdasági vagy katonai hatalom mind-mind elveszítik jelentőségüket.”