Ingyen pénz: alanyi jogon 10 000 fontot adnának minden britnek

Az automatizáció miatt nemsokára rengeteg munkahely megszűnik, nyakunkon a klímaváltozás, jön a Brexit, a népesség pedig egyre öregszik – kongatja a vészharangot frissen kiadott jelentésében a brit királyi művészeti, ipari és kereskedelmi társaság (Royal Society of Arts, Manufactures and Commerce, RSA).

A megoldás: minden 55 év alatti brit kapjon 10 000 fontot (3,5 millió forint), hogy felkészülhessen a drámai változásokra, és az elkövetkező évtizedben „szabadon, biztonságban élhessen”. A szervezet javaslatának lényege egy univerzális alap (Universal Basic Opportunity Fund, UBOF) létrehozása, amelyből az indulás utáni tíz évben két alkalommal bármelyik brit állampolgár részesülhetne, és kivehetné onnan a maga kétszer 5000 fontját úgy, hogy a legtöbb most létező állami támogatáshoz és adókedvezményhez viszont nem jutna hozzá.

Az RSA javaslata szerint a két részletben kiutalt 10 000 font automatikusan, alanyi jogon járna bárkinek, aki igényt tart rá, azt pedig nem vizsgálnák, hogy valaki valóban rászorul-e a pénzre – aki megkapja, annak csak egy szándéknyilatkozatot kellene tennie arról, hogy mire kívánja költeni az összeget. Magát az alapot az eddig adózatlan vállalati vagyonok megadóztatásából és hosszú távú infrastrukturális beruházásokból finanszíroznák; az RSA szerint a projekt évi 14,5 milliárd fontba, az elkövetkező 13 évben összesen 462 milliárd fontba kerülne.

Megszakadt a kemény munka és a tisztességes fizetés közötti kapcsolat

„Anélkül, hogy gyökeresen megváltoztatnák gondolkodásunkat, sem a jóléti állam módosítgatása, sem pusztán az emberek munkába állítása – mivel a kemény munka és a tisztességes fizetés közötti kapcsolat megszakadt – nem segíti a dolgozó embereket abban, hogy szembenézzenek az előttük álló kihívásokkal” – mondta a BBC-nek a szervezet akcióközpontjának igazgatója, Anthony Painter, aki szerint számos brit háztartás erősen ki van téve a negatív változásoknak, amelyeket a mostani rendszer nem kezel megfelelően.

A társaság szerint az alap létrehozása még nem jelenti az elmúlt években megannyi vitát kiváltó univerzális alapjövedelem (universal basic income, UBI) bevezetését, de megágyaz annak, ami egybevág más helyi törekvésekkel: a brit Munkáspárt pont egy éve hozott létre egy munkacsoportot, amely az alanyi jogon járó fizetés bevezetésének lehetőségeit vizsgálja.

Óvatosan ugyan, de működik

Norvégiában már létezik egy 1 billió dolláros, az RSA által javasolthoz hasonló jóléti alap, miközben az univerzális, alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetésével számos országban próbálkoznak – igaz, csak óvatosan, szigorúan kísérleti jelleggel. Alaszka lakói közül azok, akiknek legalább egy naptári évet sikerült eltölteniük az államban, már 1982 óta évente részesedéshez jutnak az olajbevételekből létrehozott, 55 milliárd dolláros alaszkai állandó alapból (Alaska Permanent Fund): az egy-egy alaszkai polgárnak utalt kifizetések néhány száztól néhány ezer dollárig terjednek évente. Finnországban egy évvel ezelőtt kezdődött az az összesen kétévesre tervezett kísérleti projekt, amelynek keretében 2000 munkanélküli fejenként 560 eurós (200 000 forint) fizetésben részesül még akkor is, ha közben talál magának munkát.

Bár az alanyi jogon járó alapjövedelem ellen gyakran felhozzák érvként, hogy vészesen csökkentheti a munkára való hajlandóságot, az alaszkai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ott életben lévő rendszer hatására nem csökkent a foglalkoztatottság. Egy 2014-es Világbank-elemzés szerint megalapozatlannak tűnnek azok a feltételezések is, melyek szerint az ingyen pénzt az emberek feltétlenül alkoholra és drogokra költenék.

Arról, hogy az alapjövedelem bevezetése serkentené a gazdaságot, vagy inkább ellenkezőleg, lassítaná-e a növekedést, erősen megoszlanak a vélemények; mindenesetre számos kutatási eredmény utal arra, hogy az alanyi jogon járó pénz hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez – többek között azért, mert a munka nélkül szerzett pénz lehetőséget ad arra, hogy az emberek eltartsák magukat, amíg például ki nem tanulnak egy jól fizető szakmát.

Az is kétségtelen, hogy az alanyi jogon járó jövedelem hihetetlen mértékű állami költekezéshez vezet, miközben a szegényeken nem feltétlenül segít; ha pedig az alapjövedelem bevezetése együtt jár az egyéb állami segélyek és támogatások eltörlésével, az még a mostaninál is nagyobb szegénységhez vezethet.

Mindent felzabálunk, mégis éhezik a világ

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.