Csak a pia meg a drogok? Alaposan rácáfolt a hajléktalanokról kialakult sztereotípiákra a British Columbia-i Egyetem és egy jótékonysági szervezet kísérlete.
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Ha a munkavállalás az FNA elvesztésével járna, akkor jelentősen csökkenhetne az emberek munkavállalási kedve. Ha heti 40 óra munkával havi 150 ezer forintot kereshetnél, 0 óra munkával pedig 90 ezer forintot, te melyiket választanád?
Szörnyű idők jönnek, úgyhogy alanyi jogon kapjon minden állampolgár 3,5 millió forintot – javasolja egy brit szervezet. A Munkáspárt is vizsgálja az univerzális alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.