Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.
Megjelent az OECD friss éves körképe a munkát terhelő adókról. Hungarikum a magas, mégsem progresszív adóterhelés. De hol laknak adóék?
Amekkora sztár lett Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvével, annyian kritizálják az általa felhasznált adatok időszerűségét, feldolgozásuk metodológiáját és az ezekből levont következtetéseket. Mi a helyzet a bruttó és nettó megtakarítási rátával?
Szörnyű idők jönnek, úgyhogy alanyi jogon kapjon minden állampolgár 3,5 millió forintot – javasolja egy brit szervezet. A Munkáspárt is vizsgálja az univerzális alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.
Ahol van még munka, ott nem sok az állás, az viszont jól fizet. Csak éppen nem bért és fizetést, hanem tőkejövedelmet. De mi köze mindehhez Lord Káldor Miklósnak?
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Magasabb szegénységi szinteket határoztak meg, és ezek eltérőek a különböző fejlettségű országokban. A Világbank új számításai szerint Magyarországon összesen csaknem félmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, legfeljebb napi 5,5 dollárból.