A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján a különbségek mérséklődése volt várható, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint azonban legfeljebb konzerválni sikerült a jövedelmi különbségeket.
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.
Megjelent az OECD friss éves körképe a munkát terhelő adókról. Hungarikum a magas, mégsem progresszív adóterhelés. De hol laknak adóék?
Amekkora sztár lett Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvével, annyian kritizálják az általa felhasznált adatok időszerűségét, feldolgozásuk metodológiáját és az ezekből levont következtetéseket. Mi a helyzet a bruttó és nettó megtakarítási rátával?
Szörnyű idők jönnek, úgyhogy alanyi jogon kapjon minden állampolgár 3,5 millió forintot – javasolja egy brit szervezet. A Munkáspárt is vizsgálja az univerzális alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.
Ahol van még munka, ott nem sok az állás, az viszont jól fizet. Csak éppen nem bért és fizetést, hanem tőkejövedelmet. De mi köze mindehhez Lord Káldor Miklósnak?
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Magasabb szegénységi szinteket határoztak meg, és ezek eltérőek a különböző fejlettségű országokban. A Világbank új számításai szerint Magyarországon összesen csaknem félmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, legfeljebb napi 5,5 dollárból.