Új világkereskedelmi szövetség alakul, de sem Kína, sem az USA nincs benne

Donald Trump, az USA elnöke pénteken aláírta azt a határozatot, amely súlyos védővámokkal sújtja az Egyesült Államokba importált acélt és alumíniumot. Az épp egy hete bejelentett döntés értelmében az importőröknek 25 százalékos vámot kell fizetniük az országba bevitt acél, illetve 10 százalékot az alumínium után.

Az új vámszabályok célja, hogy védjék, egyben élénkítsék az amerikai acél- és alumíniumipart, egyúttal megnehezítsék a félelmetes versenytárs és nagyimportőr, Kína helyzetét. És bár az USA fémiparán nyilván segít a protekcionista vámpolitika, mert előnybe hozza az országon belüli termelőket, az acélból és alumíniumból készült amerikai termékek ára a döntés hatására biztosan emelkedni fog, hiszen a gyártók drágábban jutnak majd hozzá a nyersanyaghoz, ez pedig nehéz helyzetbe hoz számos tradicionális amerikai iparágat az amúgy is drámai nehézségekkel küzdő autógyártáktóktól a légkondicionálók gyártóiig.

Miután az új vámszabályok ellen számos ország, köztük az USA hagyományos szövetségesének számító Kanada, illetve a másik szomszéd, Mexikó is tiltakozott, Trump bejelentette: az említett két ország felmentést kap a tarifák alól, és azt is hozzátette, hogy később a szintén szövetséges, szintén tiltakozó Ausztrália is a kivételezettek közé kerülhet. 

Nem részesül felmentésben ugyanakkor az Európai Unió egyetlen tagországa sem: a múlt héten az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker közölte is, hogy az unió „keményen és arányos mértékben reagál majd az amerikai bejelentésre, hogy megvédje saját érdekeit”. (A friss vámtarifák Brazília, Dél-Korea, Chile, Japán és Törökország mellett épp az unió gazdaságilag legerősebb tagját, Németországot sújtják a legnagyobb mértékben.)

Még el sem kezdődött a háború, máris új szövetség alakult

Amikor Trump egy hete bejelentette a döntést, sok szakértő a világkereskedelmi háború kezdetét vélte látni az új védővámokban. Ez a háború vett újabb fordulatot március 8-án, amikor a vámtarifa-rendelet aláírásával egyidőben Santiago de Chilében 11 ország részvételével vadonatúj világkereskedelmi szövetség alakult, amely immár az Egyesült Államok nélkül készül új irányt szabni a kereskedelmi folyamatoknak.

A Csendes-óceánon átívelő, Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership (TPP) nevű egyezményt aláíró országok összesen félmilliárd embert képviselnek, de ami még érdekesebb, az aláírók között szerepelnek az USA legfontosabb kereskedelmi partnerei, köztük Ausztrália, Kanada és Japán is.

A csatlakozó államok – a fenti hármon kívül Brunei, Chile, Mexikó, Malajzia, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnam – általános céljai szöges ellentétben állnak a Trump most bejelentett védővámjai által előrejelzett protekcionista gazdaságpolitikával: a TPP éppen hogy a vámtarifák drasztikus csökkentésével igyekszik élénkíteni az érintett országok közötti kereskedelmet. 

Az egyezmény értelmében egyebek mellett a mezőgazdasági termékek és a digitális szolgáltatások kereskedelme is szabadon folyhat majd a csatlakozó országok között, amelyek összesített kereskedelmi forgalma már most is a teljes világkereskedelmi forgalom hetedét teszi ki – az USA-nak tehát komoly tényezővel kell számolnia. Konkrét példa: a TPP-hez csatlakozó Japán most 38,5 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államokból importált marhahúst, miközben a versenytársak, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland az egyezmény értelmében vámmentesen szállítják majd a húst Japánba.

Egyes elemzések szerint az egyezmény hatályba lépése után összesen 149 milliárd dolláros globális bevételt produkálhat. (Hogy mikor lép hatályba a TPP, az attól függ, mikor ratifikálják az egyezményt az érintett országok törvényhozó testületei; ennek időpontja még bizonytalan.)

China, China, és harmadszor is China

Az egyezmény aláírásában több vicces csavar is van, mármint azon kívül, hogy ugyanazon a napon, március 8-án írták alá, amikor Trump a maga védővámos rendeletét, és hogy részt vesz benne Kanada, az ország, amelyet Trump épp most vont ki a védővámok hatálya alól. Eredetileg ugyanis úgy volt, hogy az évekkel ezelőtt kitalált, az Obama-adminisztráció által erősen támogatott TPP-ben az USA is részt vesz, és a világgazdaság zászlóshajójaként élére áll a kereskedelmi reformnak. Csakhogy Trump egyik első elnöki döntése éppen az volt, hogy kihátrál a szövetségből, és így az USA magára hagyta a többi résztvevőt - akik jobb híján ezután nevezték át a projektet sima TPP-ről Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnershipre.

A másik csavar, hogy a szövetség többek között éppen Kína irtózatos kereskedelmi fölényének visszaszorítását célozta ugyan (mint Barack Obama annak idején mondta: Amerikának kell diktálnia, nem pedig Kínának), csakhogy most úgy tűnik: az új helyzetben, az USA kihátrálásával Kína kifejezett érdeklődést mutat aziránt, hogy csatlakozzon az újrafogalmazott, immár Amerika-mentes TPP-hez, az aláíró országok pedig a jelek szerint szívesen fogadnák Kínát a szervezetben. A chilei külügyminiszter, Heraldo Muñoz csütörtökön bejelentette: kínai hivatalnokok máris érdeklődésüket fejezték ki a csatlakozás iránt, és ha betartja a szabályokat, nem látja akadályát annak, hogy Kína belépjen a szövetségbe.

Még egy csavar a végére, desszertként: Trump, aki beiktatása után nagy dérrel-dúrral rácsapta az ajtót a szövetséghez csatlakozó országokra, idén január végén épp a davosi világgazdasági fórumon közölte: nem tartja kizártnak, hogy az USA jobb feltételekkel visszalépjen a TPP-be.