Sokáig rá lehetett kenni a covidra a brit gazdaság hanyatlását, de a friss adatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyságon kívül minden fejlett országnak sikerült kilábalnia a járvány miatti visszaesésből. A kereskedelmi káoszt a brit vállalkozók már most megszenvedik, pedig a Brexit lassan fejti ki káros hatásait.
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.
Az óriáscég csütörtökön jelentette be, hogy megnyitja az első ruhaboltját Los Angelesben, amelyben okostelefonnal lehet ruhát választani, aztán csak be kell menni a próbafülkébe, ahol a vevőt már összekészítve várja a rendelése. Az algoritmus közben figyel és tanul, a cél az, hogy egy idő után a vásárlónak már a választással se kelljen fárasztania magát.
A HS2 gyorsvasút építése közben a munkások római épületekre bukkantak, a lelőhely feltárása után kiderült, hogy a terület a vaskor óta lakott volt, és a negyedik században élte virágkorát. Annyi áru fordult meg a faluban, hogy egy tíz méter széles utat építettek hozzá, amelyen a régészek szerint folyamatos volt a teherforgalom.
A commodity tradereknek nem számít, hogy kapitalistával vagy kommunistával, diktátorral, üzletemberrel vagy éppen polgárháborús milícia vezetőjével kötnek üzletet, amíg van benne profit. A Bloomberg két újságírójának idén megjelent könyve, a The World for Sale elképesztő történeteken keresztül mutatja be a nyersanyag-kereskedők világát.
Sosem torlódott fel még annyi teherhajó az amerikai kikötőkben, mint idén szeptemberben. Egyes iparágak szereplői, például a karácsonyi szezonra készülő játékcégek megszenvedhetik az import eldugulását. A kikötői válság jövő nyárig tarthat.
Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.
Az Európai Bizottság új törvényjavaslata arra kényszerítené a bitcoint és más kriptovalutákat használó kereskedőket, hogy gyűjtsenek információt a küldőről és a feladóról. A változtatások két év múlva léphetnek életbe.
A nem túl meglepő eredményt hozó amerikai kutatás azért fontos, mert az USA lakosságának 42 százaléka már így is elhízottnak számít. A kutatók azt is kiemelték, hogy a legalizáló államokban 12 százalékkal csökkent az alkohol iránti kereslet.
Ez akár jó hír is lehetne, ha nem a kényszer okozta volna. Az online műkereskedelem sikerének ára az értékesítés hagyományos, élő formáinak leállása volt.
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?
Az olasz csendőrség olívaolaj-osztagot hozott létre, Parmában sonkarazziákat tart a rendőrség, a spanyol csempészek pedig már francia zászlós palackból isszák a borukat a határon túl.
Miközben Donald Trump csütörtökön súlyos védővámokat jelentett be, Chilében aláírták a TPP egyezményt. A csatlakozó országok célja épp a vámtarifák drasztikus csökkentése, a globális kereskedelem élénkítése.