Stephen Hawking tudja, mi volt az ősrobbanás előtt: semmi

„Semmi sem volt az ősrobbanás előtt. Einstein általános relativitáselmélete szerint az idő és a tér együtt hozza létre a tér-idő kontinuumot, amelyet a benne levő anyag és energia hajlít meg. Az euklidészi megközelítésben az univerzum egy képzetes időben négydimenziós, hajlított felületet jelentett, mint amilyen a Földé is, de két további dimenzióval” – kezdte a kozmológiai alapkérdésre adott válaszát Stephen Hawking. A 76 éves brit elméleti fizikus az amerikai Neil deGrasse Tyson Star Talk című televíziós műsorának vendégeként osztotta meg gondolatait a publikummal a tengerentúlon vasárnap este sugárzott epizódban

A rádiós és televíziós ismeretterjesztő tevékenysége okán médiasztárnak számító asztrofizikus nem kevesebbet szeretett volna megtudni Hawkingtól, mint hogy mi történt az ősrobbanás, vagyis a ma ismert univerzum születése előtt. 

Az elméleti fizikus szerint a kvantumgravitáció teóriája használható az univerzum kezdetének leírására. Ennek értelmében a valós idő helyett képzetes idő létezett, amely a tér negyedik irányaként működött.

Hawking a James Hartle fizikussal közösen kidolgozott, az Univerzum határ-feltételét leíró elméletére hivatkozott, amelynek konyhanyelven megfogalmazható lényege, hogy a világegyetemnek nincs határa, az euklidészi téridő egy zárt, végtelen felület. Hawking a következőképp szemléltette, hogy miről is van szó: „A képzetes és a valós idő a Déli-sarkon kezdődött, ahol a téridő normális fizikai törvényei vannak érvényben. Azonban semmi sincs délebbre a Déli-sarknál, ezért tehát semmi nem volt az ősrobbanás előtt”.

Hawking mint hologram egy tavalyi hongkongi tudományos rendezvényenFotó: ANTHONY WALLACE/AFP

Ennél részletesebb és bővebben kifejtett kozmológiai magyarázatokat alábbi cikkeink tartalmaznak: