A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
A három éve elhunyt legendás elméleti fizikus iratain és személyes tárgyain a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár és a londoni Természettudományi Múzeum osztozik.
A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.
Hanghullámokkal szimulált fekete lyukkal igazolta az eddig csak elméletileg levezetett Hawking-sugárzást egy izraeli kutatócsoport. Egyszersmind azt is, hogy a kvantumfolyamatok valóban lehetőséget adnak olyan jelenségekre, amelyek a klasszikus fizika szerint lehetetlenek.
Bármennyire is keresték, a japán csillagászok csak egyet találtak a Stephen Hawking által feltételezett sok ezernyi ősi fekete lyukból, amelyek a tavaly elhunyt elméleti fizikus szerint a sötét anyagot is létrehozhatták.
Hawking kedvenc egyenletét ábrázolja a különleges érme – a 22 karátos, 300 ezer forintot érő változatot már mind elkapkodták.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
De még a világhírű elméleti fizikus Alpha Industries típusú bomberdzsekije is megért valakinek 40 ezer fontot a Christie's árverésén.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Elbúcsúztatták a március 14-én elhunyt Hawkingot a westminsteri apátságban, ahonnan a fizikus Vangelis zenéjére illesztett szavait egy 3500 fényévnyire lévő fekete lyuk felé irányították.
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
A fekete lyukakról szóló új elmélettel jelentkezett Nikodem Popławski lengyel elméleti fizikus. Más úton, de ugyanoda lyukad ki, mint Stephen Hawking a halála előtt pár nappal megjelent, testamentumnak is beillő tanulmányában.
A multiverzum műszeres mérhetőségét és a világegyetem mindenképpen bekövetkező pusztulását matematikailag bizonyító tanulmány volt Stephen Hawking utolsó munkája.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
Stephen Hawking fél évszázadon át haldokoklott, mégis helytállt férjként, apaként, fizikusként és popsztárként is. Korunk legismertebb fizikusa szerdán halt meg.
Súlyos betegsége ellenére csodálatosan aktív életet élt a világ legismertebb elméleti fizikusa. Íme a legmeghatóbb pillanatok.
A világhírű brit fizikus 76 éves volt.
Az univerzum leglényegét kutató 76 éves elméleti fizikus az amerikai sztártudósnak, Neil deGrasse Tysonnak adott televíziós interjújában beszélt az idők kezdete előtti időkről.