Közép-ázsiai Dallas, avagy ismerd meg az ellenfeledet: lenyomhatja-e a kazah gazdaság a magyart?
Ma este Kazahsztán válogatottját fogadja a magyar nemzeti csapat a Groupama Arénában, ezért elkészítettük a két ország gazdaságának összehasonlítását. Kis gazdasági játékunk alapján lemosnánk a pályáról a csapatot, az ötből négy vizsgált mutatóban Magyarország egyelőre jobban áll. Érdekes viszont, hogy nem akkora a különbség, mint azt talán sokan gondolnák, félelmetesen jönnek fel a kazahok elsősorban az olajnak köszönhetően, ez pedig előbb-utóbb a foci minőségében is megjelenhet.
Hajlamosak vagyunk nemcsak a fociban, hanem a gazdaságban is leírni Kazahsztánt, azonban ha jobban megnézzük, akkor nincs sok okunk hátradőlni. A fejlettség és az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP, ebben mostanra szinte teljesen elolvadt az előnyünk. Magyarországon 25 381 dollár az egy főre eső GDP, a kazahoknál 23 420 dollár, vagyis szoros versenyben ugyan, de behúzhatjuk az első gólt a magyar csapatnak, 1:0 ide a képzeletbeli meccsen. Azért az alábbi ábra árulkodó lehet: 2013-ra szinte teljesen eltűnt a magyar előny, majd az utóbbi években megint kicsit kezdünk eltávolodni a kazah életszínvonaltól.
Közép-ázsiai Dallas
De mi mozgatja a kazah gazdaságot? Az elmúlt években főleg a nyersanyagok, azon belül is az olaj és a földgáz. A becslések szerint Kazahsztán 30 milliárd hordónyi olajtartalékkal rendelkezik, a legnagyobb olajmezők Tengiz tartományban találhatók. A kitermelt nyersanyag mennyisége az utóbbi években folyamatosan nőtt, tavaly az év utolsó hónapjaiban már meghaladta a napi 1,8 millió hordót. Ráadásul 2016-ban az amerikai Chevron vezette konzorcium 36,8 milliárd dolláros beruházást jelentett be, amivel az előrejelzések szerint Kazahsztán a világ tíz legnagyobb olajtermelő országa közé emelkedik majd – már ha megvalósulnak ezek a belengetett beruházások.
Földgázból 85 ezer milliárd köbméterre becslik a kazah vagyont a föld alatt, 2000 és 2012 között a négyszeresére emelkedett a kitermelés, így hat éve már meghaladta a 40 milliárd köbmétert naponta. Mindezeket csak azért érdemes megemlíteni, mert ha bejönnek a számítások, akkor hamar lehagyhat minket Kazahsztán az egy főre eső GDP-ben.
A 2017-es GDP-növekedés hajszálra ugyanannyi, 4 százalék volt a két országban, így ezt döntetlenre adjuk, senki nem kap gólt. Az mindenesetre a fentieket támasztja alá, hogy a kazah gazdaságon belül az olajtermelés több mint 12 százalékkal nőtt, ez húzta a bővülést a 2016-os szerény, 1 százalékos után. A munkanélküliségben még kicsit jobban állunk, a legutolsó adat szerint nálunk 3,8 százalékos, Kazahsztánban pedig 4,9 százalékos rátát mértek, vagyis brusztolva ugyan, de megszerezzük a második gólt is, 2:0 ide.
A magyar fociban több a pénz
És most jöjjenek a futballhoz kapcsolódó mutatók: a legértékesebb játékos nálunk tavaly óta már nem Dzsudzsák Balázs, hanem a Lipcse kapujában vitézkedő Gulácsi Péter, illetve az Amerikát is meghódító Nikolics Nemanja, akik egyaránt 4,5 millió eurót érnek a Transfermarkt szakportál becslései szerint. Ezzel szemben a kazahoknál 2 millió euró a legnagyobb érték, így kicsit talán magabiztosabban húzzuk be a harmadik gólt, 3:0.
Ugyanez a különbség az utolsó vizsgált adatban is látszik: a magyar válogatott kezdőcsapatának összértéke 12,3 millió euró volt ősszel Costa Rica ellen a legutóbbi meccsen (épp az egyik legértékesebb Gulácsi nem játszott akkor), míg Kazahsztán csapata 6,9 millió eurót ért. Vagyis a végeredmény sima 4:0-s hazai siker. Valószínűleg ezzel mindenki kiegyezne ma este a pályán is, hiszen az utóbbi években a kazah foci is rohamosan fejlődik.
Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről!