A koronavírus-járvány előtt a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin volt az olajipar egyik utolsó fénylő csillaga, most viszont úgy tűnik, hogy a légi közlekedés tér vissza a leglassabban a járvány előtti növekedési trendhez. A károsanyag-kibocsátást célzó környezetvédelmi szabályok ráadásul jelentősen növelhetik a finomítók költségeit és ezzel a repülőutak árát.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Rockefeller mesteri stratégiája oda vezetett, hogy cége, a Standard Oil a múlt század elejére az amerikai olajfinomítói kapacitások és csővezetékrendszerek 90 százaléka felett rendelkezett. Hogyan jutott a csúcsra, és mi okozta a vesztét?
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Egy friss kutatás szerint a használaton kívüli kutak irtózatos mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe. Texasban akadnak olyan kutak is, amelyek körül mérgező tavak alakultak ki, a szennyezés legnagyobb részéért ez a régió, ezen belül pedig csak néhány kút felelős.
Mekkora az európai energiafüggőség? Mi az orosz-amerikai vetélkedés tétje? Milyen szerep jut Magyarországnak? Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter szakújságíró, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Az USA visszalép a párizsi klímaegyezménybe, benn marad az ENSZ egészségügyi világszervezetében, a WHO-ban, és leállítja a Keystone XL olajvezeték építését. A frissen beiktatott elnök emellett felülvizsgáltatja a Trump-adminisztráció több mint száz környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedését.
A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.
Míg a pálmaolaj-termelést már évek óta keményen támadják a természetvédők, a kókuszolaj sosem volt népszerűbb alapanyag, mint ma. Pedig a kókuszzsírként is ismert készítmény kifejezetten egészségtelen, egzotikus állatfajokat veszélyeztet, ráadásul majomrabszolgák kizsákmányolásával készül.
Csökkenő részvény- és olajárak, alkalmazottaikat hazaküldő európai és amerikai cégek, tömegesen otthon maradó turisták és a várakozásoktól messze elmaradó bevételek jelzik a járvány útját. A Windows és az Apple is megérezte a negatív hatásokat, sőt az új iPhone is késhet a koronavírus miatt.
Az elmúlt 10 évben annyira gyorsan bővült a földgáz kitermelése, hogy nem tudott lépést tartani vele a gáz elszállítása és felhasználása. A gázbőség azóta sem csillapodik, sőt 2019-ben eljött a „gázlavina” korszaka, és egy darabig biztosan marad is.
Egyszer eljön a pont, amikor az energiaátállás miatt csökkenni kezd az olaj iránti kereslet, és ez jelentősen destabilizálhatja a piacot. Norvégiában 2017 volt az első év, amikor csökkent az olajfogyasztás. Hogyan gondolkodjanak hosszú távon az olajipari vállalatok? És a befektetők?
Ma este Kazahsztán fociválogatottjával játszik a magyar a Groupama Sportarénában. Ebből az alkalomból megrendeztük a magyar-kazah gazdasági meccset. Egyelőre magabiztosan vezetünk.