Alapvető kérdés, hogy lehet-e mindenkinek biztosítani a jóllétet anélkül, hogy túllépnénk bolygónk természeti korlátait. De hogyan mérjük a fejlettséget, ha nem a bruttó nemzeti jövedelemmel? A komplex téma vizsgálatában a TÁRKI szakértői is részt vettek.
Miért ilyen pazarló a magyar állam? Hogyan lettünk tök utolsók fogyasztásban az EU-ban? Miért hagyott le minket Románia és Bulgária? És mi köze mindehhez a növekvő hazai jövedelmi egyenlőtlenségeknek? Oblath Gábor közgazdásszal, a Kopint-Tárki kutatójával beszélgettünk.
Ha az előállított értékekből több jutna bérekre, a termelékenység is nőhetne, állítja Boda György közgazdász, aki szerint nálunk a tőke túl nagy nyereséget ér el, míg a munkaerőhöz a kelleténél kevesebb jut.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Eltékozoltuk-e az előző 15 évet? Mik a lemaradásunk valódi okai? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
Németország előzte meg Japánt a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.
Ha a genderproblémák nem is érdeklik a politikusokat, a pénzérvek biztosan hatnak rájuk. A feminista közgazdászok által alapított Women's Budget Group trénerei a héten Budapesten tartottak oktatást politikusoknak és civileknek a genderszemléletű költségvetés lényegéről.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
Azt gondolnánk, hogy az EU-hoz való felzárkózás során a fejlett régiók jól járnak, a szakadtak pedig még jobban leszakadnak, de a számok mást mutatnak.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi felvetése izgalmas, könnyen érthető és logikusan felépített, mégis érdemes részletesen megvizsgálni, mert állításai nem minden ponton egyeznek meg a valósággal.
A Bloomberg nagyobb gazdaságokat rangsoroló listáját havonta frissítik különféle járvány- és gazdasági mutatók alapján az esetszám növekedésétől a halálozási rátán át a tesztkapacitásig, de olyan tényezőket is számításba vesznek, mint a helyi egészségügy terhelhetősége, a korlátozások gazdasági hatásai és a szabad mozgás lehetősége.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.