87 millió facebookozó adataihoz fért hozzá jogosulatlanul a Cambridge Analytica brit politikai elemző cég, amely választások kimenetelét is befolyásolta. Ezt a számot tette közzé legalábbis a Facebook, azt is közölve, milyen országokban pontosan hány internetező adatait használták fel. Az új szám mintegy 37 millióval több, mint amiről eddig szó volt. Mint az alábbi grafikonból látszik, az érintettek kimagaslóan nagy hányada amerikai.

A Facebook az adatokhoz hozzátette, hogy mindez csak széleskörű módszertani eszközökön alapuló becslés, a pontos adatokat ugyanis nem ismerik, mint ahogy azt sem tudják, milyen adatokat továbbított a visszaélésekre használt thisisyourdigitallife nevű kvízalkalmazás. A cég szerint valószínűleg ennyi érintett volt össszesen, ezt pedig az appba bejelentkezők és barátaik együttes számából számolták ki.

Mint korábban kiderült, a személyiségteszteket Aleksandr Kogan, a Cambridge-i Egyetem pszichológiaprofesszora készítette azért, hogy a brit elemző cég hozzájusson a gyanútlan kitöltők számára fontos adataihoz. Az app 2014-ben terjedt a Facebookon. Ahhoz, hogy ilyen sok embert elérjen, elég volt kb. 305 ezer felhasználónak letöltenie (korábban 270 ezer letöltésről beszéltek).

Zuckerberg: Teljes felelősséget kell vállalnunk

Mark Zuckerberg Facebook-alapító szerdán kiállt az újságírók elé, ami nem fordul elő gyakran, pláne mostanában. Mint mondta, korábban úgy gondolta, a Facebook eszközöket ad az emberek kezébe, és az ő felelősségük, mire használják ezeket, visszatekintve azonban ezt már hibás és korlátozott álláspontnak tartja. Be kellett látniuk – mondta –, hogy többről van szó, mint eszközök előállításáról: „teljes felelősséget kell vállalnunk annak következményeiért is, ahogy az emberek felhasználják ezeket az eszközöket”.

A fontos szerdai bejelentések sorába tartozik az is, hogy kiderült, a közösségi oldal kereső és profil-visszaállító rendszere igen sebezhető. Ez Zuckerberg szerint a kétmilliárd felhasználó „többségét” kitette annak a veszélynek, hogy nyilvános profilinformációikat begyűjtsék.

Zuckerberget arról is kérdezték, mekkora hatása van a Facebookra a bojkott- és leiratkozási hullámnak, amit az adatlopási botrány idézett elő. Kiderült, hogy a cég „nem vett észre számottevő hatást”, de Zuckerberg azért gyorsan hozzátette, hogy „nézzék, azért ez nem jó”.

A botrány nyílt kommunikálása viszont máris tett egy kis jót a Facebooknak, Zuckerberg szereplése után legalábbis kissé nekirugaszkodtak a részvények, és mintegy 3 százalékot nőtt, bár még így is 160 dollár alatt marad az értékük, ami március közepén még 185 dollár körül járt. Zuckerberg első számú helyettese, Sheryl Sandberg is több amerikai televíziónak ad interjút a héten.

Jövő héten a Facebook-vezérre még nehezebb menet vár: a washingtoni szenátus meghallgatásán kell számot adnia arról, ami történt, és amit tesznek a hasonló esetek elkerülése érdekében.

Zuckerberg szerdán arról is beszélt, hogy a jövő hónapban életbe lépő szigorúbb európai adatvédelmi szabályozásban előírtakat nemcsak az európaiaknak, hanem az összes Facebook-felhasználónak elérhetővé tenné. Az új szabályozás az eddiginél több beleszólást biztosít a felhasználóknak abba, hogy miként használják fel a cégek digitális adataikat.