Lánglelkű igazgatók húzzák fel a rossz iskolákat Amerikában

A republikánusok által kinevezett bírók szigorúbban büntetik a fekete elkövetőket, de megengedőbbek a nőkkel, mint a demokraták által jelölt kollégáik. Amikor egy iskola teljesítményét rossznak értékelik, jobban igyekeznek az igazgatók, hogy jó tanárokat szerezzenek. A szabadalmi hivatal dolgozói pedig könnyebben adnak szabadalmakat azoknak a cégeknek, amelyeknél később elhelyezkednek. Ez a Közgázhíradó.

Plusz 3 hónap egy fekete elkövetőnek, ha republikánusok által kinevezett bíró elé kerül

Amerikában a szövetségi bírókat (a 94 kerületi bíróság, a 13 fellebbviteli bíróság és a legfelsőbb bíróság bíráit) az elnök jelöli, és a szenátus hagyja jóvá a jelölésüket. Emiatt gyakran előfordul, hogy a különböző pártokhoz tartozó elnökök liberálisabb vagy konzervatívabb bírókat jelölnek.

A szenátus, ha csak nincsen valami nagyobb gond egy bírójelölttel, jóvá szokta hagyni az elnök döntését. 2016-ban elég nagy botrányt kavart, hogy a republikánus szenátusi többség nem volt hajlandó meghallgatni sem Obama egyébként teljesen megfelelő legfelsőbb bírósági jelöltjét, Merrick Garlandot, mondván, hogy majd a következő elnök eldönti, ki kerüljön be a testületbe. A bírói kinevezések az Egyesült Államokban egyébként életre szólóak.

Egy friss tanulmány azt vizsgálja, hogy a demokrata és republikánus elnökök által jelölt bírók másképp ítélkeznek-e. Mivel egy-egy kerületi bíróságon belül az egyes ügyeket véletlenszerűen osztják az egyes bírókra, véletlenszerű, hogy valakinek az ügyében éppen demokrataközeli vagy republikánusközeli bíró ítélkezik, a vádlott szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy. Alma Cohen és Crystal Yang, a Harvard Law School kutatói félmillió szövetségi ügy ítéletei alapján arra jutottak új tanulmányukban, hogy a republikánus elnökök által jelölt bírók átlagosan három hónappal többet adnak a fekete vádlottaknak és két hónappal kevesebbet a női vádlottaknak. Ha két-három hónap nem is tűnik olyan soknak, gondoljunk bele, hogy a három hónapos különbség a fekete és a fehér elkövetők közötti teljes különbség kétharmadát teszi ki, a két hónap pedig a férfiak és a nők büntetései közötti különbség ötöde.

A kutatók azt is igazolták, hogy a különbséget nem magyarázzák egyéb, a bírók közötti különbségek, illetve az ügyészek viselkedése. Viszont amikor a bírók mozgástere megnőtt, mert lazítottak az ítélkezési szabályokon, a republikánus és demokrata kinevezettek közötti különbség megkétszereződött, ami szintén azt támasztja alá, hogy a két párthoz tartozó elnökök különböző gondolkodású bírókat neveznek ki, aminek komoly hatása van a vádlottakra és az igazságügyi rendszer működésére.

Mi történik, ha az iskolákat is elszámoltatják?

Amerikában nagy divat az elszámoltathatóság, ha iskolákról vagy éppen kórházakról van szó. Nem is mindegy, hogy jó tanárhoz vagy jó iskolába jár-e az ember: az adóbevallásokat az iskolai eredményekkel, valamint a diákok és tanárok személyével összekötő közgazdasági kutatások bizonyítják, hogy a jobb tanártól tanuló gyerek évtizedekkel később többet keres. De mi történik, ha egy iskoláról kiderül, hogy rossz? Lelépnek a tanárok? Rebecca Dizon-Ross (University of Chicago) szerint éppen fordítva van: ha egy iskola rosszul szerepel a méréseken, az igazgató jobban belehúz, így több tanárt tud megtartani, és nagy átlagban jobb tanárokat tud az iskolájába vonzani.

Dizon-Ross kutatása azt használja ki, hogy amikor 2007-ben New Yorkban elkezdték értékelni az iskolák teljesítményét, egy folytonos eloszlású pontszám alapján kaptak az iskolák diszkrét pontszámokat. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy dolgozatra hármast kapsz, ha 41-60 pontot, négyest, ha 61-80 pontot, és ötöst, ha 81-100 pontot érsz el, de csak maga a jegy kerül be az ellenőrződbe, a pontszám nem. Egy 100 és egy 61 pontos diákot nehéz összehasonlítani, de egy 81 és egy 79 pontos diák már meglehetősen hasonlónak tűnik egymáshoz, szinte véletlenszerű, hogy valaki 79, 80 vagy 81 pontot ér el.

Na de mi történik, ha egy iskola éppen lemarad az A-ról és B-t kap, pont lemarad a B-ről és C-t kap stb.? A kutató arra jut, hogy a jó osztályzatok esetében nincsen különbség, de a rosszabbul szereplő iskolák körében a C és D osztályzatról éppen lemaradó iskolák nagyon is megváltoznak. 20 százalékkal kevesebb tanár távozik ezekből az intézményekből, miközben mérhetően jobb tanárok érkeznek ezekbe az iskolákba. Ennek oka, hogy ezekben az iskolákban az igazgatók keményebben dolgoznak, a rossz értékelés hatására igyekeznek javítani az iskola teljesítményén, és munkájukat a tanárok is többre tartják.

Hivatalnokok a forgóajtóban

Sok szabályozó hatóságnál probléma, hogy olyanokat alkalmaznak, akik korábban éppen a szabályozott területen működő cégeknél dolgoztak, vagy később ott terveznek dolgozni. Hiszen például ki értene jobban a gyógyszerek hatósági szabályozásához, mint egy gyógyszercégeket is megjárt dolgozó? Vagy kinek okozna kevésbé fejfájást egy bonyolult pénzügyi termék, mint egy volt kereskedelmi banki elemzőnek, aki pár év múlva már egy befektetési alapnál hajtja majd a pénzt?

Ugyanakkor ha valaki most a Magyar Nemzeti Banknál, két év múlva pedig az OTP-nél fog dolgozni, vagy a DÉMÁSZ-tól érkezik az energiahivatalhoz, nem lenne meglepő, ha sok haverja lenne az elvileg általa felügyelt cégnél, vagy éppen azért próbálna a szükségesnél kicsit kedvesebb lenni egy céggel, mert reméli, hogy később odaszerződhet majd.

Haris Tabakovic (The Brattle Group – nem összekeverendő a Debrecen svájci csatárával) és Thomas Wollmann (University of Chicago) új tanulmánya ezt az aggodalmat támasztja alá az amerikai szabadalmi hivatal adatai alapján.

A kutatók összekötötték a bejegyzett szabadalmakat az azokat jóváhagyó hivatalnokokkal és a benyújtó cégekkel, illetve a hivatalnokok későbbi életútjával. Arra jutottak, hogy a hivatalnokok 13-18 százalékkal több szabadalmat hagynak jóvá azoknak a cégeknek, amelyeknél később elhelyezkednek. Sőt azokkal a cégekkel is engedékenyebbek, amelyek csak ezeknek a cégeknek a közelében működnek (hiszen ezeknél is elhelyezkedhetnének elvileg).

Még erősebb a hatás, amikor ezek a cégek aktívan keresnek új munkatársakat. Ráadásul a kutatók azt is be tudják mutatni, hogy ez a forgóajtóhatás magukra a szabadalmakra is negatív hatással van: a hivatalnokok gyengébb minőségű, később 20-30 százalékkal kevesebbet idézett szabadalmakat adnak ki, ha kötődnek az érintett céghez.

A szerző a Harvard egyetem PhD-hallgatója, további cikkei itt olvashatók.  

Fűt-fát ígért a kampányban, de valóban környezetbarátabb és zöldebb lesz Budapest Karácsony Gergely alatt?

Még hivatalba sem lépett Budapest új főpolgármestere, legfontosabb kampányígéretei közül már kettő is veszélybe került. Úgy tűnik, a dugódíjat nem lesz olyan egyszerű bevezetni, mint elsőre tűnt, a Liget projekt építkezéseinek leállítása pedig elvben jól hangzott ugyan, de a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyulhat. Mit ígért Karácsony a kampányban, és mit sikerül vajon betartani?

A klímakatasztrófa is egy biznisz, ami tökéletesen illeszkedik a kapitalizmus logikájába

Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.