Gyorsabban olvad a jég az Antarktiszon, mint ahogy arra a legrosszabb forgatókönyvek alapján számítottak. Az utóbbi öt évben az olvadás mértéke megháromszorozódott, állítja 44 nemzetközi szervezet 84 antarktiszkutatója.

Az antarktiszi jég elvékonyodására tavaly a NASA ezzel az infografikával hívta fel a figyelmet:

Az olvadás miatt a világtengerek vízszintje a következő évtizedben a maihoz képest 25 centivel, 2070-re pedig akár egy egész méterrel nőhet. Az olvadás egyre fokozódó mértékét ugyanis a melegebb tengeri területeken tapasztalható párolgás képtelen ellensúlyozni.

A Nature-ben publikáló nemzetközi kutatócsoport rávilágított, hogy miközben 2012 előtt az antarktiszi jég évente 76 milliárd tonnával csökkent és ez a világtengerek vízszintjének 0,2 milliméteres évenkénti növekedését okozta, az azóta eltelt öt évben az olvadás már évente 219 milliárd tonna jeget érintett. A vízszint emiatt az utóbbi években már 0,6 milliméterrel emelkedett minden évben.

Korántsem csak a tengerszint emelkedése miatt főhet a többi öt kontinensen élők feje Antarktika jegének rendkívül gyors olvadása kapcsán. A gondokat tetézi, hogy a déli sarkvidék jegébe van zárva a föld ivóvízkészletének mintegy 90 százaléka. Emellett a déli jégpáncél az északi permafroszthoz hasonlóan szén-dioxid-csapdaként is funkcionál. A jégbe fagyott üvegházgázok kiszabadulása még tovább gyorsítja a klímaváltozást.

Százmillió ember lakóhelyét veszélyezteti az olvadó jég

Az ott dolgozó sarkkörkutatókat leszámítva lakatlan Antarktisz jegének olvadása sokáig jóval kisebb figyelmet kapott, mint az északi féltekén zajló hasonló folyamatok. Tavaly decemberben viszont Robert Latner brit geofizikus már felhívta a figyelmet az antarktiszi jég különös viselkedésének veszélyeire. Miközben ugyanis a déli-sarki jégről leváló tömbök korábban messze elsodródott, újabban alig néhány kilométer után, még ott helyben szétesik. A széttöredezett, és a későbbiekben leváló jéghegyek sodródását is megakadályozó törmelék tovább gerjeszti a folyamatot, és a kutatók előrejelzései szerint a lakott földrészek partjainál előbb vagy utóbb több százmillió ember lakóhelyét veszélyeztető áradásokban végződő folyamatot.

A Greenpeace szerint a megoldást az jelentené, ha védetté nyilvánítanák az Antarktiszt övező óceán mintegy 1,8 millió négyzetkilométerét.