Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Mekkora felmelegedésre számíthat az emberiség, ha semmi nem változik, és duplájára nő a légköri szén-dioxid-szint? Két új tanulmány különböző megközelítésekkel közel megegyező választ kapott erre a kérdésre. Egy harmadik kutatás pedig a jégtakarók fontos éghajlat-alakító szerepére hívja fel a figyelmet.
A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.
A Torontói Egyetem kutatói az elsők, akik műszeres méréséket is végezve megvizsgálták az északi féltekén honos lombhullató fajok által nyújtott védelmet – ilyen kutatást eddig csak Ausztráliában és Új-Zélandon végeztek.
A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.
Így Kalifornia az első állam, amely betiltja a belső égésű motorral rendelkező járművekkel való kereskedést. Gavin Newsom kormányzó élesen kritizálta Donald Trump elnököt, akit továbbra sem izgat ez a felmelegedés dolog.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.
Tavasszal az egész világ visszahúzódott a vírusbiztos otthonába, de a globális felmelegedés ezt meg sem érezte – derült ki a United in Science környezetvédelmi jelentésből.
Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.
A 165 milliós lakosságú ázsiai ország komolyan megszenvedte az idei viharokat, 1988 óta nem volt ilyen elhúzódó árvízszezon Bangladesben. A gazdasági válság és a világjárvány csak tetézi a bajt, a klímaváltozás miatt pedig a jövőben hasonlóan pusztító áradásokra számítanak.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a jégsapkák a globális felmelegedés miatt tűntek el.
Egy friss ausztrál tanulmány szerint évtizedeken belül milliók otthonát lepheti el a víz, ezen már csak a károsanyag-kibocsátás radikális visszafogása segíthet. A kutatók optimista emissziós adatokkal számoltak, nagyobb kibocsátás esetén még nagyobb lesz a baj.
Nem csupán metán, lépfene, himlő és más vírusok kerülhetnek a levegőbe az Északi-sarkvidéken található fagyott talaj felolvadásával, hanem a talajbeli bomlás miatt a globális felmelegedést gyorsító szén-dioxid is.
A SkyBreathe projekt 0,0006 százalékkal csökkentette a repüléshez kötődő károsanyag-kibocsátást, miközben 150 millió dollárt takarítottak meg a légitársaságok az üzemanyag-optimalizáló rendszerrel.
A Meteorológiai Világszervezet helyzetjelentése szerint 20 százalék esély van rá, hogy ezt a küszöbértéket a 2024 előtti évek valamelyikében meghaladja a globális felmelegedés – ettől még a másfél fokos klímacél fennáll. A világjárvány miatti kibocsátás-visszaesés pedig egyszerűen nem számít.
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
Az Európiai Unió által létrehozott klímaügynökség friss jelentése szerint tavaly volt olyan tája Európának, ahol 9 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a korábbiaknál.
Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.
Öt éven belül ez a harmadik alkalom, amikor fehéredik a világ legnagyobb korallzátonya. A jelenséget az okozza, hogy a klímaváltozás miatt egyre melegebb a víz.
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
A svéd klímaaktivista Bristolban szólalt fel, és ezúttal arról is beszélt, hogy a remélt változások nem mennek végbe egyik napról a másikra, és még a politikusok sincsenek sehol, akik megvalósíthatnák azokat.
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
Az elkövetkező napokban újabb heves esőzések várhatók Kigali környékén, ezért a hatóságok sebesen lebontják a veszélyeztetettnek gondolt épületeket, hogy megelőzzék a tragédiát.
A visszamenőlegesen elemzett korabeli klímamodellek meglepően nagy része jósolta meg pontosan a jövőt, pedig a kibocsátás alakulását nehéz előre megbecsülni. Ez rossz hír, mert egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi modellek pesszimista előrejelzései is stimmelnek.
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
A legijesztőbb és a legbiztatóbb trendek felsorolásával figyelmeztetnek arra, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Háromszázmillió ember otthona kerülhet veszélybe 2050-re, ha nem szorítják vissza sürgősen a karbonemissziót, áll egy a Nature-ben frissen megjelent tanulmányban. A korábbi becslések azért voltak pontatlanok, mert nem vonták le belőle az erdőket és a magas épületek magasságát.
Pánikkeltés és tagadás helyett a tényekre koncentrál Kovács Róbert most megjelent munkája, a nagy magyar klímakönyv.
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.