2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
A Denali Észak-Amerika legmagasabb hegye, évente több mint ezer hegymászó próbálja meghódítani a csúcsát, mindeközben pedig óhatatlanul maguk után is hagynak valamit. Ez a valami most a klímaváltozás miatt kiolvad.
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
2018-ban tovább nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elmúlt négy év a négy legmelegebb év is volt – írta jelentésében a Meteorológiai Világszervezet, a WMO.
Egyelőre a Klímaváltozás: a tények munkacímet viseli Sir David Attenborough készülő dokumentumfilmje, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutat be a BBC.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási ráták mellett már száz éven belül eltűnhetnek a gomolyos rétegfelhők, akár fokozva a felmelegedés amúgyis katasztrofális következményeit.
Wallace Smith Broecker amerikai geofizikus szerint a szén-dioxid-kibocsátás megfékezése meddő próbálkozás. Ehelyett a már kibocsátott üvegházhatású gáz megkötésén kellene ügyködni.
A vadállatok rendszerint idegenkednek az emberi közelségtől, mégis egyre gyakrabban kényszerülnek vegyülni, ahogy élőhelyük, vadászterületük zsugorodik a klímaváltozás miatt. De van egy ennél prózaibb oka is annak, hogy miért vonultak be a jegesmedvék tucatszám Belusja Guba településre.
Ha változatlan kibocsátási trendekkel számolunk, 2080-ban olyan idő lesz New Yorkban, mint most Arkansasban, Los Angelesben pedig olyan, mint most Mexikóban.
Jegesmedvék zaklatják a jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoporton lakó embereket. Az Oroszországhoz tartozó arhangelszki régióban szükségállapotot rendeltek el, mert a ragadozók az épületekbe is be-betörnek.
A szénmentes jövő mellett több millió munkahely létrehozását is ígéri a vállalásaiban Roosevelt gazdasági beavatkozásához hasonlított Zöld New Deal, de a demokrata indítványnak nem jósolnak hosszú életet a republikánus többségű szenátusban.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
Az év tíz legpusztítóbb természeti csapását a klímaváltozás okozta, vagy legalábbis súlyosbította egy brit szervezet friss jelentése szerint. 2019 még melegebb évnek ígérkezik, mint 2018.
Hetek óta sorra jönnek ki az amerikai kormányügynökségek jelentései a klímaváltozás közvetlen veszélyeiről, de a Trump-kormány kitart a fosszilis tüzelőanyagok mellett.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
Ivóvíz- és élelmiszerhiány, légszennyezéssel összefüggő betegségek, átalakuló járványok: a globális felmelegedés katasztrofális hatással van az emberi egészségre és az egészségügyi rendszerekre, állítja az ENSZ friss jelentése.
Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.
Rekordot döntött az óceánok hőmérséklete: 1940 óta mérik, és 2018 első felében minden eddiginél magasabb volt. Közben a szárazföldön sem jobb a helyzet, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok. Az idei év valamivel hűvösebbre sikeredett, de a La Niña, a lehűlés után hamarosan beköszönt az El Niño, így 2019 elején további felmelegedésre készülhetünk.
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Nem elég, hogy a klímaváltozás miatt veszélyben van az emberiség sorsa, a kávé és a csoki mellett a sör előállítása is drágább lesz. Minderről a hőség és az aszály tehet, szóval nem elég, hogy meleg lesz, egyre nehezebb lesz egy hideg sörhöz jutni a kánikulában.
Hová vezetne, ha teljesen lemondanánk a fosszilis alapú energiatermelésről, és kizárólag szél- és napenergiával működnénk? Amerikában rájöttek: tovább melegedne a bolygó. Ez persze nem ugyanaz a meleg, amelyet az üvegházhatású gázok okoznak.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
Eddig a Marsról is pontosabb térképek álltak rendelkezésre, mint a jeges földrészről, de most itt az új Antarktisz-szupertérkép. Vigyázat, 150 terabájt!
Csökkentheti az olajcégek szállítási költségeit, hogy a globális felmelegedés miatt rövidebb és olcsóbb tengeri útvonalak nyílnak meg.
A kalkulátor azt is megmutatja, mire számíthatunk úgy 30 év múlva.
Éhínségekhez, háborúkhoz, népvándorlásokhoz, teljes civilizációk felvirágzásához és eltűnéséhez is vezetett az elmúlt évezredekben az éghajlat változása a Földön. Mi jöhet még?
A New York-i rendőrtől a bajor miniszterelnökig mindenki szenved a rég látott kánikulában. Európában van, ahol 1944 óta nem volt olyan hőség, mint most.
Emberemlékezet óta nem sújtotta ilyen súlyos aszály az ausztrál farmereket, de mások sem jártak jobban: Svédország legmagasabb pontja elolvadt, a Balti-tengerben elszaporodtak a gyilkos baktériumok, Németországban pusztulnak a halak, a franciák pedig bezárták az atomerőműveket. Izzad a világ.
Ha így megy tovább, 2070-re egy teljes méterrel nő a tengerszint.
Amióta mérik az emberek, nem volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje. A történelem előtti időkben előfordult, de akkor nem is lehetett olyan kellemes a Földön élni.
Úgy tűnik, visszafordíthatatlan a pusztulás. Az ausztál kormány csak most kapcsolt: 500 millió dollárral mentenék a több mint százszor akkora összértékű nemzeti kincset.
Már az sem számítana, ha sikerülne megállítani a globális felmelegedést: a lassú reagálású gleccserek jegének harmada mindenképp megolvad, jelentősen emelve a világtengerek szintjét.
15 millió liternyire becsülik a geológusok az északi földteke fagyott talajában található higany mennyiségét. A globális hőmérsékletemelkedés ezt a nehézfémet is kiszabadíthatja.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.