Több mint egy éve rekordmelegek a Föld óceánjai
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
A Meteorológiai Világszervezet kedden kiadott friss jelentése megerősíti, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év. Gavin Schmidt amerikai éghajlatkutató szerint lehetséges, hogy a felmelegedéstől megváltozott a Föld éghajlati rendszerének viselkedése.
Már több mint hatszor annyi óriás mamutfenyő él az Egyesült Királyságban, mint Kaliforniában, ahol a fák őshonosak. Egy friss kutatás szerint a növények jól érzik magukat a brit szigeteken, de még nem kötnek meg annyi szén-dioxidot, mint észak-amerikai társaik.
Sorban a kilencedik rekorddöntő hónap volt ez, az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete pedig több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti értékek.
Az Északi-sark jégtakarója olyan gyorsan olvad, hogy az előrejelzések szerint 2035-ben már nem hófehér nyarak, hanem tengerkék élettér marad az ott élő állatoknak.
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb adatai szerint 60 százalék esély van rá, hogy a Déli Oszcilláció meleg periódusa még májusig húzódik, utána semleges időszak várható.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.
A közelgő európai parlamenti választások előtt a migráció mellett a klímaváltozás uralja a politikai vitát, egy friss amerikai kutatás pedig arra utal, hogy négy éve Donald Trump épp azért veszített Joe Biden ellen, mert fittyet hányt a küszöbön álló éghajlati katasztrófára. De mi várható az idei választásokon?
A tesztrepülések adatai szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-szükségletből származó többletkibocsátás.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
Tavaly 0,17 fokkal volt melegebb, mint az előző rekordot tartó 2016-os évben, ami éghajlati mércével óriási emelkedésnek számít.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.