globális felmelegedés

Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner

Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.

Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld

Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.

Földi pokollá teszik Kaliforniát az egyre pusztítóbb erdőtüzek

Álomország tengerpartján tűzvész pusztít, és nem látszik a vége. Kaliforniában lassan nem lesz értelme bozóttűzszezonról beszélni, mert egyre nagyobb a szárazság, egyre magasabbra csapnak a lángok, és egyre tovább tartanak a tűz terjedésének kedvező időszakok. A tűzoltók túlterheltek, a lakók menekülnek, és a globális felmelegedés és az emberi tevékenység is tovább rontja a helyzetet.

Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO

A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.

Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat

Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.

A fehérnél is fehérebb festéket fejlesztettek

A Purdue Egyetem kutatói októberben már fejlesztettek egy nagyon fehér festéket, most önmagukat múlták felül egy még fehérebbel. Az új festék a nap látható sugarainak 98,1 százalékát veri vissza, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kezelt felület alig melegedik fel a napsütésben, ennek az épületek hűtésében lehet fontos szerepe.

Melegszik a tenger, költöznek a cápák

Egy friss kutatás szerint 2014 óta a fiatal fehér cápák nagyjából 600 kilométerrel északabbra is megélnek, mint eddig, a csúcsragadozók felbukkanása pedig komoly gondot okoz a helyi élővilágnak. A legnagyobb baj persze nem a cápák költözése, hanem az ezt okozó klímaváltozás, bár a kutatók több cápatámadásra is számítanak.

Nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a Földön

Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.

A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete

Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.

Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz

Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.

Zombitüzeket éltet a klímaváltozás Szibériában

A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.

Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.