Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.
A NASA éghajlati műholdján lévő műszer egyéves adatgyűjtés után állt elő az aeroszolok eloszlását mutató térképekkel. A kutatók ettől azt várják, hogy pontosabb klímamodelleket tudjunk felállítani.
2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.
A klímaváltozással és energetikával foglalkozó Ember agytröszt szerint a napenergia tavaly az Európai Unió áramtermelésének 11 százalékát adta, míg a szénerőművek csak a 10 százalékát. A siker kulcsa az, hogy egyre több napelemet telepítünk.
A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
Kutatók magmakamra-modellekkel szimulálták a felszín alatti kőzetrétegekre nehezedő nyomás és a szeizmikus folyamatok közötti összefüggéseket.
2024 volt az első év, amikor a globális felmelegedés átlépte a 1,5 fokos kritikus küszöböt – jelentette be csütörtökön a EU klímafigyelő szervezete, a Copernicus. Európa még a globális átlagnál is gyorsabban melegszik.
Mi motiválja a diákokat arra, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és miként élik meg a válságot? Mi a jó válasz a klímaszorongásra? Podcastunk új adásában az UNICEF Magyarországot vezető Mészáros Antóniával és a szervezet két fiatal nagykövetével beszélgettünk.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.