globális felmelegedés

Tartósan rossz időt ígér a klímaváltozás

A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.

Megszületett a klímaegyezmény Glasgow-ban: ha csigalassúsággal is, de legalább jó irányba haladunk

A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.

Megjelent a nagy klímaatlasz, Magyarországon főleg a szúnyogok által terjesztett vírusoktól lehet tartani

Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.

A párizsi egyezmény már nem elég, a vasárnap kezdődő klímacsúcson az élhető jövő biztosítása a tét

Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.

Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner

Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.

Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld

Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.