A világot megállítottuk, de az éghajlatváltozást nem tudtuk
Tavasszal az egész világ visszahúzódott a vírusbiztos otthonába, de a globális felmelegedés ezt meg sem érezte – derült ki a United in Science környezetvédelmi jelentésből.
globális felmelegedés
A globális CO2-kibocsátás egyötödéért a nagy multik külföldi gyárai felelnek
Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Az erdőtüzek a bolygónak és az embernek is ártanak
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.
Banglades negyede víz alá került
A 165 milliós lakosságú ázsiai ország komolyan megszenvedte az idei viharokat, 1988 óta nem volt ilyen elhúzódó árvízszezon Bangladesben. A gazdasági válság és a világjárvány csak tetézi a bajt, a klímaváltozás miatt pedig a jövőben hasonlóan pusztító áradásokra számítanak.
Tökéletesen elolvadt két sokat vizsgált sarkvidéki jégsapka Kanadában
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a jégsapkák a globális felmelegedés miatt tűntek el.
Harminc éven belül 200 millió ember otthonát lepheti el a víz
Egy friss ausztrál tanulmány szerint évtizedeken belül milliók otthonát lepheti el a víz, ezen már csak a károsanyag-kibocsátás radikális visszafogása segíthet. A kutatók optimista emissziós adatokkal számoltak, nagyobb kibocsátás esetén még nagyobb lesz a baj.
2100-ra 40 milliárd tonna további szén-dioxid kerülhet a légkörbe a permafroszt olvadása miatt
Nem csupán metán, lépfene, himlő és más vírusok kerülhetnek a levegőbe az Északi-sarkvidéken található fagyott talaj felolvadásával, hanem a talajbeli bomlás miatt a globális felmelegedést gyorsító szén-dioxid is.
A környezetbarát repülést hirdeti, de leginkább a légitársaságoknak segít spórolni egy francia cég
A SkyBreathe projekt 0,0006 százalékkal csökkentette a repüléshez kötődő károsanyag-kibocsátást, miközben 150 millió dollárt takarítottak meg a légitársaságok az üzemanyag-optimalizáló rendszerrel.
WMO: Öt éven belül átléphetjük az 1,5 Celsius-fokos klímacélt
A Meteorológiai Világszervezet helyzetjelentése szerint 20 százalék esély van rá, hogy ezt a küszöbértéket a 2024 előtti évek valamelyikében meghaladja a globális felmelegedés – ettől még a másfél fokos klímacél fennáll. A világjárvány miatti kibocsátás-visszaesés pedig egyszerűen nem számít.
Háromszor annyira melegszik a Déli-sark, mint a bolygó többi része
A Föld többi része évtizedenként 0,2 fokkal melegszik, a sarkvidéken 0,6 fokos felmelegedést mértek.
Mit tehetünk a klímaváltozás ellen, hogy ne járjunk úgy, mint a lassan megfövő béka?
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
A klímaváltozás nyertese az antarktiszi pingvin
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Zöldülni kezdett az Antarktisz a felmelegedés miatt
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
Az európai fővárosok közül Budapesten mérték a második legnagyobb felmelegedést az elmúlt 50 évben
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
A felmelegedéssel növekszik az életveszélyesen párás és forró napok száma
Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.
1-3 milliárd ember lakóhelyén válhat elviselhetetlenné a klíma 2070-re, fel kell készülnünk a befogadásukra
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
2019 volt a legmelegebb év Európában a mérések kezdete óta
Az Európiai Unió által létrehozott klímaügynökség friss jelentése szerint tavaly volt olyan tája Európának, ahol 9 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a korábbiaknál.
Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait
Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.
Újabb tömeges korallpusztulást figyeltek meg a Nagy-Korallzátonyon
Öt éven belül ez a harmadik alkalom, amikor fehéredik a világ legnagyobb korallzátonya. A jelenséget az okozza, hogy a klímaváltozás miatt egyre melegebb a víz.
A kondenzcsíkok nem a gonosz kormányok művei, viszont fokozzák a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
Greta Thunberg: Türelmesnek kell lennünk
A svéd klímaaktivista Bristolban szólalt fel, és ezúttal arról is beszélt, hogy a remélt változások nem mennek végbe egyik napról a másikra, és még a politikusok sincsenek sehol, akik megvalósíthatnák azokat.
Az Északi-sark milliónyi pontján szivárog az üvegházhatású metán
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Melegebb van az Antarktikán, mint a Blaha Lujza téren
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
2019 volt a valaha mért második legmelegebb év
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
Durván melegednek az óceánok, 2019-ben újabb hőmérsékleti rekordot mértek
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A felmelegedés miatt már a Csomolungma is kizöldül
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
2019 a tehetetlenség és a nagy szavak éve volt a klímaváltozás elleni harcban
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
Most akkor a klímaváltozástól kell rettegni, vagy a klímahisztériától?
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
Lebontják a klímaváltozás következményeinek kitett lakóházakat Ruanda fővárosában
Az elkövetkező napokban újabb heves esőzések várhatók Kigali környékén, ezért a hatóságok sebesen lebontják a veszélyeztetettnek gondolt épületeket, hogy megelőzzék a tragédiát.
A 20. századi klímamodellek tökéletesen megjósolták, ami most van, csak senki sem figyelt rájuk
A visszamenőlegesen elemzett korabeli klímamodellek meglepően nagy része jósolta meg pontosan a jövőt, pedig a kibocsátás alakulását nehéz előre megbecsülni. Ez rossz hír, mert egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi modellek pesszimista előrejelzései is stimmelnek.
A klímaváltozás okozhatja a madarak zsugorodását
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
Lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy 10 milliárd ember jóllakjon, és a felmelegedés is 2 fok alatt maradjon
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
A világ 11 ezer tudósa kiáltványban könyörög, hogy vegyük komolyan a klímaváltozást
A legijesztőbb és a legbiztatóbb trendek felsorolásával figyelmeztetnek arra, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Háromszor több otthont moshat el a víz a Földön, mint feltételezték
Háromszázmillió ember otthona kerülhet veszélybe 2050-re, ha nem szorítják vissza sürgősen a karbonemissziót, áll egy a Nature-ben frissen megjelent tanulmányban. A korábbi becslések azért voltak pontatlanok, mert nem vonták le belőle az erdőket és a magas épületek magasságát.
Szenzációhajhászat helyett végre itt egy korrekt könyv a klímaváltozásról
Pánikkeltés és tagadás helyett a tényekre koncentrál Kovács Róbert most megjelent munkája, a nagy magyar klímakönyv.
Apokaliptikus fenyegetés helyett végre megoldásokat javasol egy friss jelentés az óceánokról
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
A felmelegedés miatt csökkenő vízkészlet komoly veszélybe sodorja az energiaellátást Európában
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Greta Thunberg a világ vezetőinek: Ellopták az álmaim. Hogy merészelik?
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
Az évszázad végére kiolvad az Egyesült Államok nukleáris szemete Grönlandon
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Telefonált a Föld, és azt üzente, hogy takarodjunk
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
A tenger felől fenyegeti vaddisznó-invázió a Maláj-félszigetet
Az indonéz vaddisznók a Malaka-szorost átúszva tömegesen érik el a maláj partokat. Az állati migráció veszélyezteti a nagy forgalmú tengeri útvonal hajózási biztonságát és Malajzia élővilágát is.
Lángokban áll a Föld
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.
Csak most kezdünk rácsodálkozni, pedig a magyar sajtóban már 50 éve megjósolták a klímaváltozást
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
Jóval nagyobb teret kapnak a klímatagadók a médiában, mint a valódi tudósok
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy globális felmelegedés létezik, és az ember okozza, az angol nyelvű médiában mégis 49 százalékkal több figyelmet kaptak azok, akik szerint ez az egész egy hatalmas kamu.
ENSZ: Már nem elég csökkenteni a kibocsátást, át kell térni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre
Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.
2019 júliusa volt a valaha mért legforróbb hónap a Földön
Mindössze 0,04 Celsius-fokkal, de a múlt havi átlaghőmérséklet még a hírhedt 2016-os júliusit is felülmúlta – derült ki az európai műholdas klímaszolgálat immár végleges adataiból.
Világtérképen nézheted meg, mennyivel lett forróbb a városod, ahogy tovább melegszik a Föld
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.
Három nyugat-európai országban is megdőlt az abszolút melegrekord szerdán
Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország több városában a héten 40 Celsius-fok körüli meleget mértek. Ez már a második tartós hőhullám a kontinensen.
Nem a gének, hanem a neoliberális rendszer felelős a klímakatasztrófáért
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Klímaváltozás működés közben: először láttak pörölycápát az ír partoknál
A melegedő vizek miatt megváltozhat a világ cápatérképe, az elkövetkezendő harminc évben több cápafaj is északabbra költözhet.