A Lötschental völgyben található Blatten falut szinte teljesen beborította a hegyről leomló, iszappá összekeveredő jég és kőtörmelék. A hegyomlás szakértők szerint a permafroszt meggyengüléséhez lehet köthető.
A nyugat-nílusi vírus örökítőanyagának töredékeit egy rutin kutatás során, 2023 nyarán gyűjtött gyötrő szúnyogokban észlelték. A Magyarországon is jelen lévő kórokozó terjedését a globális felmelegedés segíti.
Az első negyedévben a világ második legnagyobb gazdaságának üvegházgáz kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A klímapolitikai vállalásaiktól még így is messze vannak.
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
Múlt hónapban a globális havi középhőmérséklet 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodást megelőző állapotot az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete szerint. Aggasztó trend folytatódik ezzel.
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
A tiszta elektromos energiát viszonylag egyszerűen meg tudjuk termelni, de tárolása továbbra is komoly fejtörést okoz. Éjszaka nem süt a nap? Hetekig nem fúj a szél? Három brit szakértő vázolja a lehetséges megoldásokat.
A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
A jövő héten induló hat részes podcastsorozat helyi lakosok, gazdálkodók, művészek, szakértők és kutatók szemével tekinti át a Kárpát-medencei mindennapokat is egyre inkább befolyásoló környezeti kihívásokat.
Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.