Újabb tömeges korallpusztulást figyeltek meg a Nagy-Korallzátonyon
Öt éven belül ez a harmadik alkalom, amikor fehéredik a világ legnagyobb korallzátonya. A jelenséget az okozza, hogy a klímaváltozás miatt egyre melegebb a víz.
globális felmelegedés
A kondenzcsíkok nem a gonosz kormányok művei, viszont fokozzák a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
Greta Thunberg: Türelmesnek kell lennünk
A svéd klímaaktivista Bristolban szólalt fel, és ezúttal arról is beszélt, hogy a remélt változások nem mennek végbe egyik napról a másikra, és még a politikusok sincsenek sehol, akik megvalósíthatnák azokat.
Az Északi-sark milliónyi pontján szivárog az üvegházhatású metán
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Melegebb van az Antarktikán, mint a Blaha Lujza téren
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
2019 volt a valaha mért második legmelegebb év
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
Durván melegednek az óceánok, 2019-ben újabb hőmérsékleti rekordot mértek
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A felmelegedés miatt már a Csomolungma is kizöldül
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
2019 a tehetetlenség és a nagy szavak éve volt a klímaváltozás elleni harcban
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat.
Most akkor a klímaváltozástól kell rettegni, vagy a klímahisztériától?
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
Lebontják a klímaváltozás következményeinek kitett lakóházakat Ruanda fővárosában
Az elkövetkező napokban újabb heves esőzések várhatók Kigali környékén, ezért a hatóságok sebesen lebontják a veszélyeztetettnek gondolt épületeket, hogy megelőzzék a tragédiát.
A 20. századi klímamodellek tökéletesen megjósolták, ami most van, csak senki sem figyelt rájuk
A visszamenőlegesen elemzett korabeli klímamodellek meglepően nagy része jósolta meg pontosan a jövőt, pedig a kibocsátás alakulását nehéz előre megbecsülni. Ez rossz hír, mert egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi modellek pesszimista előrejelzései is stimmelnek.
A klímaváltozás okozhatja a madarak zsugorodását
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
Lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy 10 milliárd ember jóllakjon, és a felmelegedés is 2 fok alatt maradjon
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
A világ 11 ezer tudósa kiáltványban könyörög, hogy vegyük komolyan a klímaváltozást
A legijesztőbb és a legbiztatóbb trendek felsorolásával figyelmeztetnek arra, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Háromszor több otthont moshat el a víz a Földön, mint feltételezték
Háromszázmillió ember otthona kerülhet veszélybe 2050-re, ha nem szorítják vissza sürgősen a karbonemissziót, áll egy a Nature-ben frissen megjelent tanulmányban. A korábbi becslések azért voltak pontatlanok, mert nem vonták le belőle az erdőket és a magas épületek magasságát.
Szenzációhajhászat helyett végre itt egy korrekt könyv a klímaváltozásról
Pánikkeltés és tagadás helyett a tényekre koncentrál Kovács Róbert most megjelent munkája, a nagy magyar klímakönyv.
Apokaliptikus fenyegetés helyett végre megoldásokat javasol egy friss jelentés az óceánokról
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
A felmelegedés miatt csökkenő vízkészlet komoly veszélybe sodorja az energiaellátást Európában
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Greta Thunberg a világ vezetőinek: Ellopták az álmaim. Hogy merészelik?
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
Az évszázad végére kiolvad az Egyesült Államok nukleáris szemete Grönlandon
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Telefonált a Föld, és azt üzente, hogy takarodjunk
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
A tenger felől fenyegeti vaddisznó-invázió a Maláj-félszigetet
Az indonéz vaddisznók a Malaka-szorost átúszva tömegesen érik el a maláj partokat. Az állati migráció veszélyezteti a nagy forgalmú tengeri útvonal hajózási biztonságát és Malajzia élővilágát is.
Lángokban áll a Föld
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.
Csak most kezdünk rácsodálkozni, pedig a magyar sajtóban már 50 éve megjósolták a klímaváltozást
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
Jóval nagyobb teret kapnak a klímatagadók a médiában, mint a valódi tudósok
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy globális felmelegedés létezik, és az ember okozza, az angol nyelvű médiában mégis 49 százalékkal több figyelmet kaptak azok, akik szerint ez az egész egy hatalmas kamu.
ENSZ: Már nem elég csökkenteni a kibocsátást, át kell térni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre
Jelentősen súlyosbítja az éghajlatváltozás negatív hatásait a földművelés és élelmiszer-előállítás jelenlegi gyakorlata. Ha az emberiség nem változtat a hagyományos módszerein, elsivatagosodással, víz- és élelmiszerhiánnyal és a klímaváltozás további fokozódásával kell számolnia – derül ki az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentéséből.
2019 júliusa volt a valaha mért legforróbb hónap a Földön
Mindössze 0,04 Celsius-fokkal, de a múlt havi átlaghőmérséklet még a hírhedt 2016-os júliusit is felülmúlta – derült ki az európai műholdas klímaszolgálat immár végleges adataiból.
Világtérképen nézheted meg, mennyivel lett forróbb a városod, ahogy tovább melegszik a Föld
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.
Három nyugat-európai országban is megdőlt az abszolút melegrekord szerdán
Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország több városában a héten 40 Celsius-fok körüli meleget mértek. Ez már a második tartós hőhullám a kontinensen.
Nem a gének, hanem a neoliberális rendszer felelős a klímakatasztrófáért
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Klímaváltozás működés közben: először láttak pörölycápát az ír partoknál
A melegedő vizek miatt megváltozhat a világ cápatérképe, az elkövetkezendő harminc évben több cápafaj is északabbra költözhet.
Videón elevenedik meg a klímaváltozás új jelképévé vált grönlandi vizes fotó
Voltak, akik photoshopos trükközésnek tartották a dán meteorológus júniusi fotóját a vízben gázoló szánhúzó kutyákról, úgyhogy itt a mozgókép.
Kiderült, milyen folyamat okozhatta a Föld lehűlését az elmúlt 16 millió évben - legalábbis amíg az emberi tevékenység nem szólt közbe
Egy új kutatás megcáfolhatja azt a korábbi általános vélekedést, miszerint a felszíni kőzetek felgyorsult kémiai mállása felelős a légköri szén-dioxid szint és ezzel a globális hőmérséklet 16 millió évvel ezelőtt kezdődő és az ipari forradalomig tartó csökkenéséért.
Egy klímakonferencia kellős közepén bizonyították, hogy a júniusi hőhullám a klímaváltozás következménye
Ötször akkora az esélye ma egy, a múlt hetihez hasonló rekordhőmérsékleteket produkáló pusztító hőhullámnak, mint ha nem lenne globális felmelegedés. A hőhullámok általában tízszer olyan gyakoriak, mint 2-3 évtizede.
Egyre több emberhalált és euromilliárdos károkat okoznak a klímaváltozás okozta hőhullámok
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Az űrből látszik a legjobban, hogy a Himalájában minden eddig hittnél drámaibb az olvadás
Kétezer kilométer hosszan vizsgálta minden eddiginél módszeresebben a Himalája 650 legnagyobb gleccserét egy amerikai kutatócsoport.
Mennyivel van melegebb a szülővárosodban, mint amikor megszülettél? Egy kalkulátor megmondja
Átlagosan hány 32 foknál melegebb nap volt évente a születésünk idején, most mennyi van, és főként mire számíthatunk nyolcvanévesen? A New York Times egy felmelegedéskalkulátorral kedveskedett a klímaszkeptikusoknak és mindenkinek, aki szereti.
Minél nagyobb felmelegedés vár ránk, annál nagyobb a fegyveres konfliktusok esélye
Egy nemzetközi kutatócsoport megbecsülte, hogy mennyivel nő az esélye a fegyveres erőszaknak 2, illetve 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél. Egyik verzió sem kecsegtető.
Qubit-körkép a környezetvédelmi világnapon: így tesszük élhetetlenné a bolygót, ahol élünk
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
A tudományos világ Kövér Lászlóval ellentétben valós veszélynek tartja a klímaváltozást
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Mit tegyünk, ha gyereket vállalunk a klímaváltozás korában?
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
A felmelegedés okozhatta a földtörténet legsúlyosabb kihalását
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.
Az ember megszokja a klímaváltozást, mint a lassan fövő béka
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
Elolvadt a jég, több ezer császárpingvin-fióka fulladt a tengerbe
2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.
Hatvanhat tonna széklet szakadhat Alaszka nyakába a klímaváltozás miatt
A Denali Észak-Amerika legmagasabb hegye, évente több mint ezer hegymászó próbálja meghódítani a csúcsát, mindeközben pedig óhatatlanul maguk után is hagynak valamit. Ez a valami most a klímaváltozás miatt kiolvad.
2018 volt az eddigi legmelegebb év Magyarországon
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
A valaha mért négy legforróbb év van mögöttünk, és meglesz ennek a böjtje
2018-ban tovább nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elmúlt négy év a négy legmelegebb év is volt – írta jelentésében a Meteorológiai Világszervezet, a WMO.
David Attenborough klímafilmmel tér vissza
Egyelőre a Klímaváltozás: a tények munkacímet viseli Sir David Attenborough készülő dokumentumfilmje, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutat be a BBC.
Ha így folytatjuk, eltűnhet az egyik legfontosabb felhőtípus, 8 fokkal megtolva a felmelegedést
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási ráták mellett már száz éven belül eltűnhetnek a gomolyos rétegfelhők, akár fokozva a felmelegedés amúgyis katasztrofális következményeit.