Hány generáció kell hozzá, hogy Magyarországon kitörjön valaki a szegénységből? Pont annyi, mint Kínában és Indiában
Magyarországon nincsen kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis annyira bebetonozódott, hogy a társadalmi mobilitás tekintetében Indiával és Kínával vagyunk egy szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD napokban közölt adatai szerint.
Az OECD átfogó egyenlőtlenségi kutatásában többek között azt vizsgálta, hány nemzedék kell ahhoz, hogy az alacsony jövedelmi regiszterbe tartozó családok elérjék az átlagos jövedelmi szintet a kiválasztott fejlődő gazdaságokban.
Bár több adat van arról, hogy Magyarországon, akárcsak az egész világon, nő az egyenlőtlenség, az eredmény mégis mellbevágó: Magyarországon 7 generáció kell az előrejutáshoz, akárcsak Kínában és Indiában. Rosszabb a helyzet a masszív társadalmi szélsőértékekkel jellemezhető Brazíliában és Dél-afrikai Köztársaságban (9 generáció), Kolumbiában pedig egészen drámai eredmény jött ki, 11 generáció kell a felemelkedéshez.
Skandinávia vezet
A listát nem túl meglepő módon az észak-európai országok vezetik: Finnországban, Svédországban és Norvégiában három, Dániában pedig két generáció elég a szegénysorból való kiemelkedéshez. Vigasztalóan hathat azonban, hogy az OECD kutatása alapján Németországban és Franciaországban sem sokkal nagyobb a társadalmi mobilitás, mint nálunk (6 generáció). Az OECD merítésében a kelet-európai államok közül csak Magyarország szerepel.
Az OECD a tanulmányban számos szempont mentén vizsgálja az egyenlőtlenség okait, illetve megoldásokat is mutat a trend javítására. A rövid kivonat itt, a teljes verzió itt olvasható.