Az égig ér az egyenlőtlenség a Földön, és 2050-re még rosszabb lesz a helyzet

1980 óta a világ jelentős részén folyamatosan és nagy mértékben növekszik a jövedelmi és vagyonegyenlőtlenség – erre az eredményre jutott a frissen megjelent World Inequality Report 2018 (egyenlőtlenségi világjelentés), amelynek összeállítását Facundo Alvaredo, Lucas Chancel, Thomas Piketty, Emmanuel Sanchez és Gabriel Zucman közgazdászok koordinálták.

A jövedelmi és vagyonállapotokat leíró legnagyobb elérhető adatbázison (World Wealth and Income Database, WID) alapuló jelentés szerint az elmúlt évtizedekben a világ csaknem minden régiójában növekedett a jövedelmi és vagyonkülönbség gazdagok és szegények között – Észak-Amerikában, Kínában, Indiában és Oroszországban kifejezetten gyorsan, Európában mérsékelt ütemben. A Közel-Keleten, Afrika szubszaharai részén és Brazíliában ugyanakkor az egyenlőtlenség nem nőtt számottevően.

Az alábbi ábra India, az USA és Kanada, Oroszország, Kína és Európa leggazdagabb 10 százalékának részesedését mutatja a nemzeti jövedelemből, százalékban:

Forrás: WID.world (2017)

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a gazdagok egyre gazdagodnak, a világ kormányainak nettó vagyona drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami kifejezetten megnehezíti az egyenlőtlenség felszámolására tett erőfeszítéseiket. Pedig a kutatást irányító közgazdászok szerint a jelentésből levonható egyik legfontosabb tanulság, hogy az egyes államok vezetése által gyakorolt gazdaságpolitikának (policy) kifejezetten fontos szerepe van az egyenlőtlenségek csökkentésében. „Vegyük például Kínát és Indiát 1980 óta: Kína sokkal magasabb növekedési ráták mellett jelentősen alacsonyabb egyenlőtlenségi mutatókkal rendelkezik, mint India. A világegyenlőtlenségi jelentés pozitív konklúzója, hogy a policy sokat számít” –mutatott rá Chancel.  

Progresszív adózás, hozzáférés az oktatáshoz és a jól fizető állásokhoz

Zucman szerint a jelentés által feltárt egyenlőtlenség csökkentésének egyik alapvető eszköze a progresszív adózás, vagyis hogy a gazdagok jobban kivegyék részüket a közteherviselésből, mint a kevésbé jómódúak – ennek hatékonyságához azonban szükség lenne egy olyan globális pénzügyi regiszter létrehozására, ami „komoly csapást mérne” az adóelkerülőkre és a pénzmosókra (az Európai Unió az elmúlt években tett már konkrét lépéseket az átláthatóság kikényszerítésére).  

A jelentés szerint ugyanakkor a különbségek felszámolásához szükség van arra, hogy a világ egyes országai még demokratikusabbá tegyék az oktatáshoz és a jól fizető állásokhoz való hozzáférést, és a jövőbe, konkrétan az egészségügybe vagy a környezetvédelembe fektetett, a tehetősektől beszedett adókból  származó közpénzekkel hozzák helyzetbe a fiatal generációkat.

A jelentés további lényeges megállapításai:

– A vizsgált időszakban, tehát 1980 óta a leggazdagabb 1 százalék kétszer annyit keresett, mint a legszegényebb 50 százalék, vagyis az összes új jövedelem 27 százalékát a leggazdagabb 1 százalék generálta, miközben a legszegényebb 50 százalék a teljes növekedésnek mindössze 13 százalékát tudhatja magáénak. (A felső 1 százalék jelenleg 75 millió embert jelent, az alsó 50 százalék 3,7 milliárdot.)

– A nettó magántőke, tehát a magánszemélyek kezében felhalmozott, adósság nélkül számolt eszközök értéke az elmúlt évtizedekben elképesztő mértékben nőtt, miközben a nettó köztőke, az egyes kormányok rendelkezésére álló, adósságok nélkül számolt közpénz összege a növekvő államadósság és a nagyfokú privatizáció miatt a világ csaknem minden országában csökkent.

Az alábbi grafikonon az látható, hogyan változott a gazdag országokban 1970-től 2015-ig a nemzeti jövedelem százalékában kifejezett nettó magánvagyon:

Forrás: WID.world (2017)

– A gazdagok vagyona a kommunizmusból a kapitalizmus irányába menetelő Kínában és Oroszországban nőtt a leginkább: 1995 és 2015 között a felső 1 százalék mindkét országban megduplázta részesedését az összvagyonból - Kínában ez 15 százalékról 30 százalékra, Oroszországban 22-ről 43 százalékra nőtt. Ha az 1980-tól 2014-ig tartó periódust vizsgáljuk, a vagyonegyenlőtlenség változása az USA-ban is számottevő volt: a felső 1 százalék részesedése a kezdeti 22 százalékról 34 év alatt 39 százalékra nőtt.

Szegényekről és gazdagokról, a jövedelmi és vagyonegyenlőtlenségről, annak következményeiről és a gazdagok megadóztatásáról Sándor László közgazdász, a Luxemburgi Egyetem oktatója írt több cikket a Qubiten:

Mindent felzabálunk, mégis éhezik a világ

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.