Siralmasan keveset költünk az egészségügyre
A nemzeti össztermékhez képest az EU-s országok közül csak Romániában és az extrém magas GDP-vel rendelkező Luxemburgban költenek kevesebbet az egészségügyre, mint Magyarországon.
OECD
Egyenlőtlenségekben az élen, oktatási kiadásokkal hátul kullogunk, de legalább jó hosszú az iskolai szünet Magyarországon
Az OECD friss jelentése szerint Magyarországon még mindig nagyban befolyásolja a szülők végzettsége az iskolázottságot, miközben a kormány egyre kevesebbet költ oktatásra, a tanárok fizetése pedig továbbra is alacsonynak számít a diplomás bérekhez képest.
Félrevezető adatokkal hirdeti Orbán Balázs a magyar gazdaság sikerességét
Simor András, az MNB volt elnöke 13 pontban szedte össze, hogyan járultak hozzá az Orbán-kormány döntései a magyar gazdaság lemaradásához. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt igyekezett cáfolni.
Hogyan csökkenhet a munkaidőnk, és miért hajszoljuk magunkat túlmunkába?
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz Európában, mégsem látszik meg az egészségükön
Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 óta.
Lannert Judit: A magyar oktatásból a szabadság hiányzik, nem a kontroll
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
Rossz nézni, mennyi utolsó helyet szedett össze Magyarország az OECD legfrissebb oktatási jelentésében
Nemcsak a tanári fizetéseket tekintve állunk a legutolsó helyen a 38 tagország között, hanem olyan, az oktatás minőségével összefüggő területeken is, mint a felnőttkori jótékonykodás, az önkéntesség, a tüntetéseken való részvétel, egyes termékek bojkottja vagy a közösségi oldalakon történő politikai megnyilvánulás.
Egyre kevesebb húst esznek a gazdagok
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
A fejlett államok közül Magyarországon tátong a legnagyobb szakadék iskolázottak és iskolázatlanok között
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
Magyarország hivatalosan az OECD legkevésbé nyitott tagállama
Az elmúlt tíz év alatt rekordmértékben, több mint 40 százalékponttal zuhant azoknak a a magyaroknak az aránya, akik a környéküket megfelelő helynek tartják az etnikai kisebbségekhez tartozók, a melegek és leszbikusok vagy a bevándorlók számára, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Az OECD szerint megfelezheti a világgazdaság növekedését az új koronavírus
A szervezet tavaly novemberben még 2,9 százalékos globális növekedést jelzett előre, most már csak 1,5 százalékkal számol.
Csak Chilében és Magyarországon nem adózol kevesebbet közepes keresetből
Megjelent az OECD friss éves körképe a munkát terhelő adókról. Hungarikum a magas, mégsem progresszív adóterhelés. De hol laknak adóék?
OECD: Európában vészesen sorvad a középosztály, és ez Magyarországon is súlyos problémákhoz vezet
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.
A nyugdíjkorhatár felemelését javasolja Magyarországnak az OECD
Korrupcióellenes ügynökség létrehozását, a cigányság hatékonyabb integrációját és a munkaerő mobilitásának javítását is javasolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss országjelentése.
Magyarországon a legkisebb az oktatási mobilitás az európai OECD-tagok között
Az európai OECD-tagállamok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók és az oktatási intézmény társadalmi-gazdasági státusza. Bulgáriában is kevésbé bebetonozott az egyenlőtlenség.