Az európai OECD-tagállamok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók és az oktatási intézmény társadalmi-gazdasági státusza. Bulgáriában is kevésbé bebetonozott az egyenlőtlenség.
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
2018-tól a matematikai tudás, a természettudományos ismeretek és a szövegértés felmérése mellett már az úgynevezett globális kompetenciát is vizsgálták, de a magyar diákok nem vettek részt a tesztekben.
Két PISA-teszt között is monitorozza a tagországok oktatási rendszereit a gazdasági és fejlesztési szervezet. Nálunk a bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra, az OECD-átlag 5, az EU-23 átlaga pedig 4,5 százalék.
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
Magyarországon nincs kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis bebetonozottnak tűnik. Az OECD szerint Észak-Európában már két generáció alatt ki lehet törni a szegénységből, nálunk ehhez hét generációnyi idő kell.
Megjelent az OECD idei jelentése a munkát terhelő adókról. Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyerekes és a gyermektelen párok adóterhei között, és mi vagyunk az egyetlenek, ahol a többet keresők nem fizetnek arányaiban is többet. Az elsőről a második Orbán-kormányra beállt változás egyedülálló a fejlett országok klubjában.
A széles körű lexikális tudás szép, de kevésbé számít, mint valaha: újfajta készségeket kellene kialakítani a gyerekekben, hogy boldoguljanak a technológiai forradalom által újrarajzolt globális munkaerőpiacon. Az OECD és az EU szakértői lázasan dolgoznak, hogy meghatározzák a kompetenciákat, amik segíthetnek a jövő munkavállalóin. Mit lép erre a magyar oktatás?
Idén rámosolyog a szerencse a globális gazdaságra – hacsak be nem üt a krach. Ha viszont beüt, azt mindannyian megemlegetjük.
1,6 billió dollárral lenne nagyobb a gazdaság az USA-ban, ha az amerikai nők olyan arányban dolgoznának, mint a norvégok – állítja a pénzügyi szolgáltató. De miért jó, ha egy nő dolgozik?
A PISA-felmérés friss elemzésének egyik legnyomasztóbb adata szerint az OECD-országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók társadalmi-gazdasági háttere. Egy korábbi javaslat szerint Lengyelország mintájára javíthatnánk az egyre romló helyzeten.
A brit uralkodócsalád gyanúba keveredett, de az adóparadicsomok korának lassan egyébként is vége: a büntetés és a transzparencia közül az utóbbi bizonyult hatékonyabbnak az offshore-ozás elleni küzdelemben.