Szeptember 8-án, kedden teszik közzé a 2025-ös tesztek eredményeit – ez volt a PISA történetének eddigi legnagyobb adatfelvétele. Az eredmények között most először szerepel majd a számítógépes problémamegoldás és a digitális környezetben való tanulás.
Az elmúlt 16 évben Magyarországon csendben leépültek azok a mechanizmusok, amelyek legalább minimálisan rákérdeztek egy-egy törvény értelmére az elfogadása előtt. Mit jelent a versenyszempontú hatásvizsgálat, miért lenne fontos, mi történik, ha tartósan elmarad, és hogyan lehetne ezt a gyakorlatot újra komolyan venni?
Harminchárom OECD ország 1990 és 2022 közti adatait elemezve úgy tűnik, közegészségügyi szempontból megérné kevesebbet dolgozni.
A nemzeti össztermékhez képest az EU-s országok közül csak Romániában és az extrém magas GDP-vel rendelkező Luxemburgban költenek kevesebbet az egészségügyre, mint Magyarországon.
Az OECD friss jelentése szerint Magyarországon még mindig nagyban befolyásolja a szülők végzettsége az iskolázottságot, miközben a kormány egyre kevesebbet költ oktatásra, a tanárok fizetése pedig továbbra is alacsonynak számít a diplomás bérekhez képest.
Simor András, az MNB volt elnöke 13 pontban szedte össze, hogyan járultak hozzá az Orbán-kormány döntései a magyar gazdaság lemaradásához. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt igyekezett cáfolni.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 óta.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
Nemcsak a tanári fizetéseket tekintve állunk a legutolsó helyen a 38 tagország között, hanem olyan, az oktatás minőségével összefüggő területeken is, mint a felnőttkori jótékonykodás, az önkéntesség, a tüntetéseken való részvétel, egyes termékek bojkottja vagy a közösségi oldalakon történő politikai megnyilvánulás.
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
Az elmúlt tíz év alatt rekordmértékben, több mint 40 százalékponttal zuhant azoknak a a magyaroknak az aránya, akik a környéküket megfelelő helynek tartják az etnikai kisebbségekhez tartozók, a melegek és leszbikusok vagy a bevándorlók számára, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
A szervezet tavaly novemberben még 2,9 százalékos globális növekedést jelzett előre, most már csak 1,5 százalékkal számol.
Megjelent az OECD friss éves körképe a munkát terhelő adókról. Hungarikum a magas, mégsem progresszív adóterhelés. De hol laknak adóék?