Nemcsak a tanári fizetéseket tekintve állunk a legutolsó helyen a 38 tagország között, hanem olyan, az oktatás minőségével összefüggő területeken is, mint a felnőttkori jótékonykodás, az önkéntesség, a tüntetéseken való részvétel, egyes termékek bojkottja vagy a közösségi oldalakon történő politikai megnyilvánulás.
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
Az elmúlt tíz év alatt rekordmértékben, több mint 40 százalékponttal zuhant azoknak a a magyaroknak az aránya, akik a környéküket megfelelő helynek tartják az etnikai kisebbségekhez tartozók, a melegek és leszbikusok vagy a bevándorlók számára, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
A szervezet tavaly novemberben még 2,9 százalékos globális növekedést jelzett előre, most már csak 1,5 százalékkal számol.
Megjelent az OECD friss éves körképe a munkát terhelő adókról. Hungarikum a magas, mégsem progresszív adóterhelés. De hol laknak adóék?
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.
Korrupcióellenes ügynökség létrehozását, a cigányság hatékonyabb integrációját és a munkaerő mobilitásának javítását is javasolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss országjelentése.
Az európai OECD-tagállamok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók és az oktatási intézmény társadalmi-gazdasági státusza. Bulgáriában is kevésbé bebetonozott az egyenlőtlenség.
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
2018-tól a matematikai tudás, a természettudományos ismeretek és a szövegértés felmérése mellett már az úgynevezett globális kompetenciát is vizsgálták, de a magyar diákok nem vettek részt a tesztekben.
Két PISA-teszt között is monitorozza a tagországok oktatási rendszereit a gazdasági és fejlesztési szervezet. Nálunk a bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra, az OECD-átlag 5, az EU-23 átlaga pedig 4,5 százalék.
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
Magyarországon nincs kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis bebetonozottnak tűnik. Az OECD szerint Észak-Európában már két generáció alatt ki lehet törni a szegénységből, nálunk ehhez hét generációnyi idő kell.
Megjelent az OECD idei jelentése a munkát terhelő adókról. Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyerekes és a gyermektelen párok adóterhei között, és mi vagyunk az egyetlenek, ahol a többet keresők nem fizetnek arányaiban is többet. Az elsőről a második Orbán-kormányra beállt változás egyedülálló a fejlett országok klubjában.