Egy friss magyar kutatás szerint a gyerekekre szánt pénz és idő közötti különbség komoly következményekkel jár a jövőbeli társadalmi egyenlőtlenségekre és az ország hosszú távú fejlődési lehetőségeire nézve, hiszen a jobb körülmények között élő, jobban fizetett diplomások gyerekei egyre növekvő családi tőkével indulnak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest.
A nemek közötti egyenlőség friss indexe alapán az EU-ban csak Romániában és Görögországban rosszabb a nők helyzete, mint Magyarországon. Ez csak annak fényében tűnhet meglepőnek, hogy a mutatókat kiszámító EIGE szerint a magyar kormánytól átvett információk alapján Magyarországon virágoznak az egyenjogúsági törekvések.
Az Ipsos 34 országot érintő kutatása szerint a magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala, és 45 százalék úgy gondolja, hogy az állapot a jövőben tovább romlik. Ezzel toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.
Az Eurostat szerint 2021-ben Magyarországon volt az EU-n belül az egyik legnagyobb azoknak a fiatal nőknek az aránya, akik gondozási feladatok miatt nem kerestek vagy nem kaptak munkát. Az EU-átlag 2,1, itthon 6 százalék a munkaeőpiacról emiatt kimaradó nők aránya.
A járvány egyik legmeglepőbb összefüggésére bukkantak rá a Chicagói Egyetem kutatói. Úgy látszik, az online jelenlét jót is tehet az egészségnek.
A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A járvány legnagyobb nyertesei a legvagyonosabbak: annak, aki eddig is hihetetlenül gazdag volt, a pandémia alatt is nőtt a vagyona, a szegényeknek viszont romlott a helyzete. Egy friss felmérés szerint a járvány alatt újabb százmillió ember jutott mélyszegénységbe.
A Carbon Brief című brit klímapolitikai honlapon megjelent elemzés szerint az elmúlt öt év legtöbbet idézett tudományos publikációt szinte csak észak-amerikai, európai vagy ausztrál tudósok jegyzik, a kutatásokat vezető első szerzők között pedig egyetlen dél-amerikai vagy afrikai sem akad.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
A magyarországi roma fiatalok életéből fájón hiányzik a pályaorientáció oktatáson, szakképzésen és foglalkoztatáson átívelő rendszere. Vannak, akik az akadályokat leküzdve mégis sokra vitték, de ebben gyakran csak informális támogatók, családtagok, barátok, tanárok, civilek segítették őket.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Az országban üldözött muszlim kisebbség tagjait zsúfolt táborokban tartják fogva, a hivatalos vakcinációs tervben pedig nem is szerepelnek. A szomszédos Bangladesben időközben megkezdődött a rohingya menekültek oltása.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.
Lassan túlvagyunk azon a felfogáson, hogy a nők szeretetből végzik el a háztartással, gyerekneveléssel és gondoskodással járó temérdek fizetetlen munka oroszlánrészét. Mára ezek az erőfeszítések is mérhetővé váltak, de a paradigmaváltás még messze van. Április első keddje a láthatatlan munka nemzetközi napja.
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
A legnagyobb munkaerő-piaci szűkülés az adminisztráció és az adatfeldolgozás területén várható, ahol a ma részben kézzel végzett rutin feladatokat könnyedén átveszik az algoritmusok. Ugyanakkor a gondozásban, a big data területén és a zöld gazdaságban számos új munkahely létesülhet.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.
Az OECD szerint máris 3 százalékkal kisebb jövedelemre számíthatnak életük során azok a tanulók, akik az előző félév nagy részét otthontanulással töltötték. A hátrány csak az oktatás jelentős javításával lenne ledolgozható.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Ötszázezren vannak a világon, akiknek a vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, közülük 83-an írtak alá. Úgy érzik, sokkal tartoznak azoknak, akik a járvány frontvonalában végzik létfontosságú munkájukat, mégis alulfizetik őket.
A gazdasági válság hatására az országok sorra felszabadították munkaerőpiacaikat a túlzott szabályozás alól. A deregularizáció azonban súlyosabban érintette a periférikus országok kiszolgáltatottabb, amúgy is alacsonyabb keresetű munkavállalóit. A legnagyobb vesztesei ennek a gyerekvállaló nők – derül ki az ETHOS kutatás munkaerőpiacra vonatkozó eredményeiből.
A nemzeti önazonosságon alapuló állampolgárság eszméje és gyakorlata több jelenséggel és trenddel is feszültségben áll a mai Európában – derült ki az ETHOS nevű átfogó nemzetközi kutatásból, amely azt a kérdést járta körbe, hogy mit jelent a társadalmi igazságosság kontinensünkön, és mi minden árnyékolja be azt.
A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a nők nagyobb arányban használnak mobiltelefont, mint a férfiak, de az indiai nők nem ilyen szerencsések: a társadalmi normák miatt alig több mint harmaduknak van telefonja. Amellett hogy diszkriminatív, az eltiltás súlyos gazdasági hátránnyal is jár.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Az 1879-ben alapított Somersville-ben szakítani akarnak az elitizmussal. Első, kis lépésként az intézményt vezető munkáspárti bárónő kérésére eltörlik a polipfogásokat a menzán.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
A gazdag nők élnek a legtovább, a szegény férfiak halnak meg a legkorábban. De valóban azért szavaznak jobbra az idősebb korosztályok, mert a generációjuk szegényei, a potenciális baloldali szavazók, már nincsenek is életben?
Magyarországon nincs kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis bebetonozottnak tűnik. Az OECD szerint Észak-Európában már két generáció alatt ki lehet törni a szegénységből, nálunk ehhez hét generációnyi idő kell.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
„A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás az életünkre tör, de a blockchain és a nők majd megmentenek minket” – az áhított paradigmaváltás nemigen mutatkozott meg a davosi résztvevők összetételén.
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Ez történik, ha a hipszter techguruk közelebb költöznek egymáshoz.
11 év után először ismét nőni kezdett a nemek közötti egyenlőtlenség. Magyarország az átlag alatt kullog, mindjárt Malawi és Brunei után, Malajziával és Szvázifölddel egy szinten.