A gazdasági válság hatására az országok sorra felszabadították munkaerőpiacaikat a túlzott szabályozás alól. A deregularizáció azonban súlyosabban érintette a periférikus országok kiszolgáltatottabb, amúgy is alacsonyabb keresetű munkavállalóit. A legnagyobb vesztesei ennek a gyerekvállaló nők – derül ki az ETHOS kutatás munkaerőpiacra vonatkozó eredményeiből.
A nemzeti önazonosságon alapuló állampolgárság eszméje és gyakorlata több jelenséggel és trenddel is feszültségben áll a mai Európában – derült ki az ETHOS nevű átfogó nemzetközi kutatásból, amely azt a kérdést járta körbe, hogy mit jelent a társadalmi igazságosság kontinensünkön, és mi minden árnyékolja be azt.
A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a nők nagyobb arányban használnak mobiltelefont, mint a férfiak, de az indiai nők nem ilyen szerencsések: a társadalmi normák miatt alig több mint harmaduknak van telefonja. Amellett hogy diszkriminatív, az eltiltás súlyos gazdasági hátránnyal is jár.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Az 1879-ben alapított Somersville-ben szakítani akarnak az elitizmussal. Első, kis lépésként az intézményt vezető munkáspárti bárónő kérésére eltörlik a polipfogásokat a menzán.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
A gazdag nők élnek a legtovább, a szegény férfiak halnak meg a legkorábban. De valóban azért szavaznak jobbra az idősebb korosztályok, mert a generációjuk szegényei, a potenciális baloldali szavazók, már nincsenek is életben?
Magyarországon nincs kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis bebetonozottnak tűnik. Az OECD szerint Észak-Európában már két generáció alatt ki lehet törni a szegénységből, nálunk ehhez hét generációnyi idő kell.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
„A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás az életünkre tör, de a blockchain és a nők majd megmentenek minket” – az áhított paradigmaváltás nemigen mutatkozott meg a davosi résztvevők összetételén.
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Ez történik, ha a hipszter techguruk közelebb költöznek egymáshoz.
11 év után először ismét nőni kezdett a nemek közötti egyenlőtlenség. Magyarország az átlag alatt kullog, mindjárt Malawi és Brunei után, Malajziával és Szvázifölddel egy szinten.