A magyar társadalom az elmúlt évtizedekben nemhogy meritokratikusabb lett, hanem még zártabbá vált – állítja Huszár Ákos szociológus, aki nemrég megjelent könyvében, Az osztály hosszú árnyékában mutatja be, hogyan termelődnek újra az egyenlőtlenségek, és hogyan csökken a társadalmi mobilitás.
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Miért ilyen pazarló a magyar állam? Hogyan lettünk tök utolsók fogyasztásban az EU-ban? Miért hagyott le minket Románia és Bulgária? És mi köze mindehhez a növekvő hazai jövedelmi egyenlőtlenségeknek? Oblath Gábor közgazdásszal, a Kopint-Tárki kutatójával beszélgettünk.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Egy frissen megjelent tanulmány azt javasolja, hogy évi két repülőúton felül vessenek ki extra adót az utazásra. Ez viszonylag kevés embert érintene, cserébe 21 százalékkal csökkentené az ágazat szén-dioxid-kibocsátását.
Szegény embert az ág is húzza, egy friss spanyol kutatás szerint pedig még többen is halnak meg közülük a hőségtől, mint a gazdagabbak közül.
Ha az újraelosztó politikák támogatásáról van szó, az irigység vagy az igazságtalanság érzése jobban meggyőzi a közvéleményt, mint a puszta számok, derül ki egy amerikai kutatásból.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
A 21. században a pénz közvetlen boldogságnövelő hatásába vetett bizalom megcsappant; a jövedelem és a boldogság közötti, korábban szoros kapcsolat fokozatosan megszűnt. Hogyan tovább, ha már nem fér több Porsche a lakóbuszba?
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
A Nemzetközi Energiaügynökség friss elemzése szerint a klímaváltozás következményeit elsősorban a legkevesebbet kibocsátó országok szenvedhetik meg.
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.
Hogyan kereshet többet egy szakmunkás, mint egy egyetemi tanár? Huszár Ákos szociológus fontos tanulmányban mutatja be az országra jellemző merev osztályszerkezet és az alacsony társadalmi mobilitás hatásait.
Miközben a tanuló algoritmusok szép csendben forradalmasítják az ipart és a kereskedelmet, a nagy átalakulás haszna és kára távolról sem oszlik meg egyenlően. Óriási regionális különbségek vannak abban, hogy ki profitál a mesterséges intelligenciából, és ki az, aki csak kiszolgálja.
Egy friss magyar kutatás szerint a gyerekekre szánt pénz és idő közötti különbség komoly következményekkel jár a jövőbeli társadalmi egyenlőtlenségekre és az ország hosszú távú fejlődési lehetőségeire nézve, hiszen a jobb körülmények között élő, jobban fizetett diplomások gyerekei egyre növekvő családi tőkével indulnak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest.