Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
A legnagyobb munkaerő-piaci szűkülés az adminisztráció és az adatfeldolgozás területén várható, ahol a ma részben kézzel végzett rutin feladatokat könnyedén átveszik az algoritmusok. Ugyanakkor a gondozásban, a big data területén és a zöld gazdaságban számos új munkahely létesülhet.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.
Az OECD szerint máris 3 százalékkal kisebb jövedelemre számíthatnak életük során azok a tanulók, akik az előző félév nagy részét otthontanulással töltötték. A hátrány csak az oktatás jelentős javításával lenne ledolgozható.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Ötszázezren vannak a világon, akiknek a vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, közülük 83-an írtak alá. Úgy érzik, sokkal tartoznak azoknak, akik a járvány frontvonalában végzik létfontosságú munkájukat, mégis alulfizetik őket.
A gazdasági válság hatására az országok sorra felszabadították munkaerőpiacaikat a túlzott szabályozás alól. A deregularizáció azonban súlyosabban érintette a periférikus országok kiszolgáltatottabb, amúgy is alacsonyabb keresetű munkavállalóit. A legnagyobb vesztesei ennek a gyerekvállaló nők – derül ki az ETHOS kutatás munkaerőpiacra vonatkozó eredményeiből.
A nemzeti önazonosságon alapuló állampolgárság eszméje és gyakorlata több jelenséggel és trenddel is feszültségben áll a mai Európában – derült ki az ETHOS nevű átfogó nemzetközi kutatásból, amely azt a kérdést járta körbe, hogy mit jelent a társadalmi igazságosság kontinensünkön, és mi minden árnyékolja be azt.
A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a nők nagyobb arányban használnak mobiltelefont, mint a férfiak, de az indiai nők nem ilyen szerencsések: a társadalmi normák miatt alig több mint harmaduknak van telefonja. Amellett hogy diszkriminatív, az eltiltás súlyos gazdasági hátránnyal is jár.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Az 1879-ben alapított Somersville-ben szakítani akarnak az elitizmussal. Első, kis lépésként az intézményt vezető munkáspárti bárónő kérésére eltörlik a polipfogásokat a menzán.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
A gazdag nők élnek a legtovább, a szegény férfiak halnak meg a legkorábban. De valóban azért szavaznak jobbra az idősebb korosztályok, mert a generációjuk szegényei, a potenciális baloldali szavazók, már nincsenek is életben?
Magyarországon nincs kasztrendszer, az egyenlőtlenség mégis bebetonozottnak tűnik. Az OECD szerint Észak-Európában már két generáció alatt ki lehet törni a szegénységből, nálunk ehhez hét generációnyi idő kell.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
„A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás az életünkre tör, de a blockchain és a nők majd megmentenek minket” – az áhított paradigmaváltás nemigen mutatkozott meg a davosi résztvevők összetételén.
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Ez történik, ha a hipszter techguruk közelebb költöznek egymáshoz.
11 év után először ismét nőni kezdett a nemek közötti egyenlőtlenség. Magyarország az átlag alatt kullog, mindjárt Malawi és Brunei után, Malajziával és Szvázifölddel egy szinten.