Belepusztulhatnak az állatok a széthagyott horgászeszközökbe
Az úgynevezett járulékos fogás a biológiai sokféleség csökkenésének jelentős tényezője lehet.
Az úgynevezett járulékos fogás a biológiai sokféleség csökkenésének jelentős tényezője lehet.
Magyarországon átlagosan 10-11 csőtörés történik óránként, és akad olyan régió, ahol a szállított víz fele kárba megy, országos átlagban pedig a vízvezetékekbe kerülő 5 liter vízből 1 el sem jut a fogyasztókig. Ez a 20 százalék feletti átlagos pazarlás duplája a 10 százalékos európai átlagnak.
A halászati tilalom 2021-es bevezetése viszonylag gyors eredményeket hozott, de a világ harmadik leghosszabb folyójának élővilága még mindig nagyon sebezhető.
A vízvédelmi rendszer az év nagy részében jelentősen csökkenti a tóba kerülő mikroszennyezők mennyiségét.
Egy friss kutatás szerint a belőlük készült kivonatokkal akár a mikroműanyagok 90 százalékát is el lehet távolítani a vízből.
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés keretében kérte ki és kapta meg a 2019-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából végzett országos felmérés eredményeit.
A golyók ezúttal zöldek, szürkék és feketék, de az új-dél-walesi zöldek szerint az előzőekhez hasonlóan nagy valószínűséggel emberi ürüléket tartalmaznak. A hatóságok továbbra sem tudják, honnan származik a szennyezés, az érintett partszakaszt mindenesetre lezárták.
A párizsi olimpia szervezőbizottsága lefújta a hétfőre tervezett edzéseket.
A Greenpeace a mérgező PAH vegyületek esetén ezerszeres túllépést mért, de a rákkeltő arzén és benzol is bőven a határérték felett van jelen a Duna-parton az egykori gázgyár közelében.
Hogy bírja a zebrahal a kokaint? Milyen hatással van a speed a nagy mocsáricsiga hosszú távú memóriájára? A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem kutatói 2017 és 2019 között vizsgálták a tó illegális drogokkal való szennyezettségét a Balaton Sound előtt és után. A fesztivál utáni napokban olyan mennyiséget mértek belőlük a vízben, ami akár mérgező is lehet a halaknak és más élőlényeknek.
Nemhogy nem csökken, de kitartóan és folyamatosan nő a lég- és vízszennyezés világszerte, aminek következtében évente mintegy 9 millió ember veszíti idő előtt életét. A legtöbben a fejlődő országokban.
A hatóságok azért kényszerülnek a lamantinok etetésére, mert az algásodás miatt nincs elég élelmük, és egyre többen pusztulnak el az éhezés miatt – a hatalmas tengeri állatok naponta akár 45 kiló fejes salátát is megesznek.
A halfarmot ellátó patakok vizének elemzése után arra jutottak, sem a növényvédő szerek, sem a gyógyszerek maradványaival nem magyarázható a lazacok pánikszerű viselkedése, csak a patakban csörgedező kokainnal.
A floridai természetvédelmi hatóságok január 1. és július 2. között rekordszámú, összesen 841 tengeri emlős pusztulását regisztrálták, az állatok túlnyomó többsége éhen halt.