Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
Egy friss kutatás szerint 2014 óta a fiatal fehér cápák nagyjából 600 kilométerrel északabbra is megélnek, mint eddig, a csúcsragadozók felbukkanása pedig komoly gondot okoz a helyi élővilágnak. A legnagyobb baj persze nem a cápák költözése, hanem az ezt okozó klímaváltozás, bár a kutatók több cápatámadásra is számítanak.
A több mint ezeréves, őshonos erdők segítségével válhat az ország 2060-ra karbonsemlegessé. A központi tervek szerint 2035-ig 26 százalékkal, vagyis körülbelül egy németországnyi területtel növelnék meg az erdők felületét.
Az élelmezésügyi és mezőgazdasági világszervezet, a FAO által felkért több mint 300 kutató jelentése szerint a talajok rendkívül gazdag, és a felszín feletti folyamatokat alapvetően befolyásoló élővilága a korábbi elképzelésekkel szemben korántsem sérthetetlen.
Amerikai és kanadai kutatók terepi megfigyeléssel és a ragadozók műholdas nyomkövetésével tanulmányozták a ragadozó-zsákmány viszonyrendszert.
A pókokra, a méhekre, a katicákra, de még a halakra is halálosak lehetnek a szúnyogok ellen bevetett vegyi fegyverek, amelyek az embereknél is okozhatnak egészségügyi problémákat. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója szerint létezik más megoldás.
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Oceanográfusok szerint a klímaváltozás miatt szinte semmi esély nincs rá, hogy a korallok túléljék a 21. századot. 2100-ra gyakorlatilag nem marad olyan hely a világtengerekben, amely alkalmas lenne a speciális tengeri ökoszisztéma fenntartására.
Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.
Ez az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa.
Amit nem építettek be, ott ültetvények és zöld sivatagoknak beillő gazdasági legelők feszítik egymásnak vállukat. Fokozódik az urbanizáció, a vidék elsorvad, elnéptelenedik.
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.
2011 és 2017 között több mint húszféle tengeriemlős-faj egyedeinek tetemét sodorta partra a tenger Angliában. A kutatók szerint minden negyedik delfint a halászhálók öltek meg, de más fajoknál nagy számban állapítottak meg a PCB-nek rövidített poliklórozott bifenilek okozta mérgezést is.
2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenének újra, de nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Ironikus módon a füves életközösségekre a klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulása mellett most egy harmadik veszély is leselkedik: a faültetés.
1750 óta már csaknem hatszáz növényfajnak befellegzett, de a valós szám ennél nagyságrendekkel magasabb lehet, és van olyan növény, ami azelőtt kihal, hogy felfedeznék. Éppen azokról a helyekről tűnnek el a leggyorsabban, ahol a legnagyobb a fajgazdagság – derült ki egy átfogó tanulmányból.
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Miközben a természetes vizeket védeni szándékozók azon vitatkoznak, hogy a hulladék vagy az annak begyűjtésére fejlesztett háló tesz-e több kárt a vízfelszíni élővilágban, a világtengerekben úszkáló műanyag mennyisége a legóvatosabb becslések szerint is 200 ezer tonnával nő hetente.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
A Dél-afrikai Köztársaságban túlszaporodtak, a szomszédos Mozambikban viszont fogynak az afrikai elefántok. A De Beers gyémántcég most egy kicsit javíthat a renoméján.
Az angolnákat 50 napon át olyan vízben tartották, amely hasonló koncentrációban tartalmazott kokaint, mint egyes természetes vizek. Kiderült, hogy a szennyezés rossz hatással lehetett a súlyosan veszélyeztetett faj szaporodására.
Műanyag nélkül nincs monokultúrás növénytermesztés és élelmiszer-biztonság, ezek nélkül pedig nincs megfelelő élelmezés. Miközben a műanyag hulladék az egyik legnagyobb szennyező, ma már bizonyított, hogy a globális felmelegedést is segít csökkenteni.
Tudta, hogy a napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca pedig nagyobb gyümölcsöt hoz, ha rovarok porozzák be? Borcsa, a border collie világszinten is az elsők egyike a globálisan évi több százmilliárd eurós hasznot hajtó beporzás kulcsszereplőinek felkutatásában.