Mit üzennek a baka törzs asszonyai a későn szülő nyugati nőknek?
Teljesen mesterséges a 35 év fölötti, „idős” anyákat érő stigma, korábban is természetes volt, hogy egy nő a harmincas éveiben, sőt a negyvenes éveinek elején szült (igaz, nem feltétlenül az első gyermekét). De ilyen téveszme az is, hogy régen már 14 évesen anyává váltak a nők. Manapság sokszor a divat, és nem a biológia határozza meg, mi a természetes és a normális, és nem árt, ha megvizsgáljuk, mi jellemezte fajunk gyerekvállalási szokásait, mielőtt a divat vált uralkodóvá.
A várható élettartammal, a túléléssel, a gyerekszámmal, tehát az életmenet jellemzőivel kapcsolatban keringő számos tévképzet eloszlatásában segít, ha megismerjük a korábbi idők embereinek életmenetét is. Erre egy lehetőség a kis számú megmaradt vadászó-gyűjtögető népcsoport tanulmányozása. Tagjaik még mindig gyűjtögetésből és vadászatból élnek, oltásokat nem kapnak, kórházaik nincsenek, tehát életmódjuk nagyon közel állhat ahhoz, ahogy az ember több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt.
Az egyik ilyen népcsoport a közép-afrikai őserdőkben élő baka törzs, amely Kamerun, a Kongói Köztársaság, Gabon és a Közép-Afrikai Köztársaság őserdeiben él. A bakák vándorolnak, de a kormányok egyre inkább le szeretnék őket telepíteni. A baka nők manapság is gyűjtögetéssel, gyerekneveléssel és halászattal foglalkoznak, a férfiak viszont a vadászat mellett elszegődnek a környező falvakba napszámba és favágónak. A Moange-Le-Bosquet nevű keresztény misszionáriusok által fenntartott településen sok baka letelepedve él, így teljes életük végigkövethető. A nővérek által feljegyzett születési és halálozási adatok alapján kirajzolódik életmenetük.
A baka nők a nyugati társadalmakhoz képest korán szülik meg első gyermeküket, átlagosan 18 éves korukban. A legkorábbi szülést egy 16 éves lánynál regisztrálták, de volt, akinek csak 20–21 éves korára lett meg az első babája. Hasonlóan alakul ez a többi vadászó-gyűjtögető nép gyakorlatában is.
Az emberekre korábban általánosan jellemző lehetett, hogy a nők a szaporodóképes kort elérve – ami 16–18 éves kort jelent, a nagyon korai első menzesz akkor még nem volt elterjedt – anyává váltak. A bakák esetében a legtöbb gyermek az anya 16–24 éves korában születik. Ez már nem igaz a többi vizsgált vadászó-gyűjtögető népcsoportra, ahol a gyerekszám maximuma későbbre, az anya 25–34 éves korára esik.
Egy baka nőnek átlagosan 7,3 gyermeke születik élete során. A születések között 2,7 év telik el, és nagyjából 40 évesen szülik az utolsó gyermeküket. A szülések között eltelt idő rövidebb, mint a többi vadászó-gyűjtögető népnél, a teljes gyerekszám azonban nem tér el jelentősen.
A baka közösségekben meglepően alacsony a gyermekhalandóság. Az egyéves kor előtti halálozás 2,5–5,2 százalék, ez más népcsoportokban lényegesen magasabb. Hasonlóan jó a gyermekek esélye, hogy megérjék a 15 éves kort. Itt ugyan a vándorlás miatt már bizonytalanabbak az eredmények, de 8–34 százalék között van a 15 éves kor előtti halálozási ráta, ami szintén alacsonynak számít.
Katasztrofális időjárási esemény, járvány vagy éhezés nem volt a megfigyelési időszakban. Az éhezésre a bakáknak nincs is szavuk. Az őserdő – kemény munka mellett – folyamatosan biztosít számukra élelmet, így a hosszan tartó éhezés nem ismert.
Általános tévhit, hogy az emberek korábban hamar meghaltak. Igaz, lényegesen kevesebben éltek 80 évig vagy tovább, de az alacsony átlagéletkor fő faktora a magas gyermekhalandóság volt. Az átlagéletkor ugyanis minden megszületett személy halálakor mért kora összeadva, az összes megfigyeléssel elosztva. Így a csecsemőhalandóság és a több esetben 50 százalék körüli gyerekhalandóság nagyon sokat nyom a latban. A fenti táblázat túlélési százalékai elborzasztónak tűnhetnek, de ennél alacsonyabbakat is mértek a 18. századi európai nagyvárosokban.
Mi magyarázza elsősorban az emelkedő átlagéletkort?
A fejlett társadalmak népessége csökken, az egy nőre jutó átlagos gyerekszám 2 alatt van. Az első gyermek vállalásának ideje erősen kitolódott az anya magasabb iskolai végzettségével összefüggésben.
Az utolsó gyermek vállalásának időpontja viszont meglepően változatlannak tűnik. Demográfusok 39–41 évre teszik a jellemző életkort, bő egy évtizeddel a menopauza előttre. Ez az átlag, és több fejlett társadalomban még ennél is korábbra tevődik, a nők harmincas éveinek közepére.
Az első gyermek késői születése manapság egyben az utolsó szülést is jelentheti, pedig korábban is szültek a nők a negyvenes, sőt igen ritkán az ötvenes éveikben is. Egy 1927–1946 között született bangladesi nők körében végzett felmérés szerint az utolsó gyermek születésénél átlagosan 36,2 évesek voltak az anyák, de a mintában volt olyan nő, aki 54 évesen szülte utolsó gyermekét. Az átlagos gyerekszám magas, 6 feletti. Az első gyermeket átlagosan 17,9 évesen szülték a nők, tehát a földművelésre való áttéréssel sem változtak meg bizonyos életmenet-paraméterek.
A baka nők a nyugati társadalmakban megszokotthoz képest korábban szülik első gyermeküket, utolsó gyermeküket viszont később. Ha megkérdezzük nagyszüleinket, dédszüleinket, a 18–20 évesen szülés nem volt ritka. Az első gyermek vállalásának kitolódása tehát az utóbbi két-három generációra jellemző.
A szerző az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa. A Qubiten megjelent korábbi cikkei itt olvashatók.
A gyerekszám, az anyaság és az életkilátások egyéb összefüggéseiről pedig ebben a cikkünkben írtunk: