Ölik a veszélyeztetett törpeelefántokat Borneón
Április óta legalább tizennyolc törpeelefánt pusztult el Borneó szigetén. Egy részükkel orvvadászok, másokkal helyi gazdák végeztek, illetve több állat mérgezésben pusztult el. A legújabb eset a múlt héten történt, az agyonlőtt állatot egy út szélén találták meg a sziget Malajziához tartozó részén.
A négy év körüli hím elefántborjú agyarai a helyükön voltak, így nem valószínű, hogy orvvadászok végeztek az állattal, inkább a környékbeliek számolhattak le a terményeiket pusztító, olajpálma-ültetvényekre betörő állattal. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben, és a boncolás megállapította, hogy az állat halálát a hasa jobb oldalába fúródó golyó okozta, amely roncsolta a vékonybeleket, és heveny belső vérzést váltott ki.
A törpeelefántokat 2003-ban nyilvánították önálló alfajjá. Kifejlett korukban is csak a 2,4-2,7 méteres marmagasságot érik el. Méretük mellett jellegzetes kölyökképük, nagyobb füleik, gömbölydedebb hasuk, hosszabb farkuk és barátságosabb viselkedésük különbözteti meg őket az ázsiai elefántoktól. Veszélyeztetett fajnak számítanak, a WWF szerint már csak 1500 van belőlük.
Malajziában óriási területeket borít be az esőerdő, amely nyüzsgő élővilágnak ad otthont, köztük olyan fajoknak, mint az elefántok, az orangutánok és a tigrisek. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen csökkent több ritka faj egyedszáma, már csak azért is, mert természetes élőhelyükből egyre többet foglal el az ember.
Májusban hat törpeelenfántot találtak holtan malajziai pálmaolaj-ültetvényeken. Testükön nem volt külsérelmi nyom, a természetvédelmi őrök mérgezésre gyanakodtak, az állatok valószínűleg a műtrágyából ehettek.
Egy másik, júliusi esetben a csapdába esett fiatal állatot állatvédők kiszabadították, sebeit fogságban gyógyítgatták, de a Sapa nevű állat július elején elpusztult, vélhetően a sebek bakteriális felülfertőződése miatt.
Júniusban egy nemzeti parkban pusztult el egy fiatal felnőtt és egy négyéves elefántborjú. Haláluk pontos okát nem sikerült tisztázni, de valószínű, hogy köze volt a nem megfelelő tartási körülményekhez. A malajziai Sabah, ahol a furcsa esetek történnek:
Az események előzményei közé tartozik, hogy az észak-borneói Sabah államban márciusban komoly gondot okozott egy mintegy húsz egyedből álló törpeelefánt-csorda érkezése. Az állatok 11 falu környékén pusztították a termőföldeket, és okoztak egyéb károkat is az embereknek. Akkor felmerült a törpeelefántok átköltöztetése is, de az túl költséges megoldás lenne.
Ökológiai sivatagot hagy maga után az olajpálma
A törpeelefántok „kártevővé” válása jellegzetes példa arra, amikor az ember-állat konfliktus abból fakad, hogy a korábban természetes élőhelyeknek számító területek egyszercsak mezőgazdasági területté válnak.
Malajzia a világ pálamolaj-termelésének egyharmadát állítja elő, és az egyik legfontosabb kozmetikai összetevő és élelmiszer-ipari alapanyag nagy részét éppen Sabah államban termelik. Az ületetvényeseknek időről időre további hektárezreket kell kivágniuk az őserdőből, hogy újabb olajpálmákat ültessenek, a haszonnövény ugyanis alig tíz évig tartja a minőséget, utána rohamosan romlani kezd. Az olajpálma-ültetvények ráadásul tökéletesen kimerítik a vékonyka trópusi erdőtalajt, ökológiai sivatagot hagya maguk után.
Némi bizakodásra ad okot, hogy a világ pálmaolaj-termelésének 90 százalékát szolgáltató Indonézia és Malajzia már töri a fejét, hogy a monokulturális gazdálkodás mellett hogyan lehetne megállítani a veszélyeztetett fajok eltűnését a szigeten. A Borneó szíve kezdeményezés lényege, hogy védett folyosókat alakítanak ki a földek között. A WWF malajziai csoportja erről már októberben megállapodott a sabahi erdőgazdálkodási hatósággal, de a jelek szerint ez egyelőre nem sok hatással volt az elefántok életére.
A pálmaolaj-termelés hatásairól bővebben az alábbi cikkben olvashat: