A tarvágás már a tűzifarendelet előtt is gyakorlat volt a többszörösen védett Balatonfüredi-erdőben
Természetvédő civilek évek óta dokumentálják, mi zajlik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Natura 2000 hálózat oltalma alá tartozó területen.
természetvédelem
A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét
Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről ugyan már bő évtizede folynak egyeztetések, de érdemi lépésre csak azután lehet számítani, hogy az ENSZ főtitkára júniusban óceáni veszélyhelyzetet hirdetett.
A tűzifarendelet úgy veszélyezteti a pótolhatatlan természeti értékeket, hogy nem enyhít az energiaválságon
Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.
Nyílt levelet írtak Orbán Viktornak a legnagyobb természetvédő csoportok a tűzifarendelet miatt
A WWF, az MME, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége közösen indított petíciót, amelyet bárki aláírhat, aki az erdeink megóvása érdekében szeretné, ha visszavonnák a kormányrendeletet.
A környezetvédelem ügye mindig az ellenzéknek fontosabb, de a környezet nem lehet ellenzékben
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
WWF: A tűzifarendelet veszélybe sodorja a klímaadaptációban kulcsszerepet betöltő erdőket
A WWF Magyarország nem csak természetvédelem, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága miatt is súlyosan aggályosnak tartja az augusztus 5-én hatályba lépő kormányrendeletet, amely katasztrófavédelmi szempontokra hivatkozva eltörli a fakitermelés szinte minden korlátozását.
A vadon élő növények és állatok tartják el a Föld népességének felét
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Ha a Duna vizével próbálják feltölteni a Fertő tavat, és fürdőkádat csinálnak belőle, biztosan tönkremegy
A Fertő tó 150-200 évente kiszárad – legutóbb, 1867-ben még az is szóba jött, hogy szántóföld legyen a medrében. A nemrég felmerült megmentési terveket egy szűk kör gazdasági érdekei diktálják, nem az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások.
A Föld Bajnoka címmel tüntette ki Sir David Attenborough-t az ENSZ
Mindenki kedvenc természetfilmese a díj átvételekor azt mondta, most kell akcióba lendülnünk, hogy megmentsük a bolygót és megvédjük a természetet.
Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
Lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról a fehérfejű rétisas Vermontban
Meghozta a gyümölcsét az amerikai vadvédelem elmúlt 35 évben végzett munkája: többé nem számít veszélyeztetettnek Vermont államban az Egyesült Államok jelképeként is ismert rétisas. Bár a vermonti vadvédelem vezetője mérföldkőnek nevezte az eredményt, a frissített listára néhány új faj is felkerült.
Veszélyeztetett fajjá nyilvánították a koalát Ausztráliában
Tíz év alatt két fokozatot lépett feljebb a veszélyeztetettségi listán a kontinensország ikonikus állatfaja, mert a kormányok nem tettek érdemi lépéseket afelé, hogy az erdőirtások és a bozóttüzek miatt ne csökkenjen a koalák élettere.
Videóajánló: Gerald Durrell 70 évesen halt meg, de legbelül élete végéig 12 éves maradt
„Nem a természetben, hanem a természeten kívül élünk, és úgy teszünk, mintha istenek lennénk. Ez mindannyiunk számára öngyilkosság” – mondja az 1995-ös dokumentumfilmben a 20. század legnagyobb autodidakta zoológusa, aki a héten lett volna 97 éves.
Meghalt Richard Leakey, a kenyai elefántok megmentője
Elhunyt az elefántcsont-kereskedelem egyik legismertebb ellenzője, aki Kenyában az orvvadászat elleni küzdelem mellett politikusként és paleoantropológusként is ismert volt, de politikai szerepet is vállalt. Richard Leakey 77 éves volt.
A WWF Magyarország áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készített gyűjteményes albumot
Csendülő címen szerdától letölthető és meghallgatható a WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös nagylemeze, amely a természetvédelmi civil szervezet elmúlt három évtizedének jelentősebb programjait hangban mutatja be.
Elkezdik feltérképezni a gombák föld alatti hálózatát
„A föld alatti gombahálózatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük a talajt, amelytől a mi életünk is függ, mielőtt késő lenne” – mondta Jane Goodall, a projekt tanácsadója. Védelmük azért is fontos, mert a növényekkel szimbiózisban élő gombák ökoszisztémája akár 8-szor több szenet tud megkötni, mint ahol csak a növények végzik ezt a munkát.
A Nobel-díjas portfólióelmélet mentheti meg a korallzátonyokat
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.
Veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon
A november 5-én fellelt Branta ruficollis testében ólomsörétet találtak. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy fajmegőrzési terv felállítását kéri az államtól, valamint azt, hogy állítsák vissza a vadlúdvadászat idén eltörölt korlátozását a tiszántúli megyékben.
Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Costa Rica nyerte el elsőként a Vilmos herceg és Sir David Attenborough által alapított zöld Nobel-díjat
A tavaly Earthshot Prize néven létrehozott 1 millió fonttal járó elismeréseket öt kategóriában osztották ki Londonban.
23 fajt nyilvánítottak kihaltnak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata szerint 11 madár- , 1 denevér-, 2 hal-, 8 kagyló- és 1 növényfajból ma már egyetlen példány sem él az ország területén.
Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
Az óriáspandáknak árt a túl sok ideális élőhely
A Kínában zajló élőhelyvédelmi program annyira jól sikerült, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, így a populációk közötti génáramlás is erősen csökken.
Magyar képek is bekerültek a világ legviccesebb állatfotói közé
Akciózó mosómedve, unott üregi bagoly és a gödény, akinek mindegy – kihirdették a Comedy Wildlife Photography Awards döntőseit. Több mint hétezer nevezésből jutott a legjobb 42 közé Kránitz Roland két ürgefotója is.
A Szabadság térre terelt tevékkel figyelmeztetnek Magyarország elsivatagosodásának veszélyeire a Zöld Gerillák
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Még nem halt ki a világ legritkább kaméleonfaja, de kritikus a helyzete
A Rhampholeon chapmanorum néven számon tartott aprócska, mindössze 5,5 centiméteres, talajlakó hüllőfaj pár tucat felnőtt és fiatal példányát olyan területeken találták meg a kutatók, amelyek az 1980-as évek óta 80 százalékos deforesztáción estek át.
Természetvédelmi károk felmérésében segített Falco, a magyar méregkereső kutya
A kaszálás okozta elhullás pontos mértékéről eddig nem igazán születtek tanulmányok, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kutatói a Falco nevű hatéves németjuhász segítségével egy jászsági mintaterületen végeztek úttörő felméréseket.
Csodás képeken a ritka rovar, amely ártalmatlannak látszik, pedig könyörtelen vadász
2020-ban alig lehetett keleti rablópillét látni, idén ismét nagyobb számban fordul elő a Pilisben. A rovar első látásra lepkének tűnhet, de valójában lepkékkel táplálkozik, amiket a levegőben fog el.
Kiirtották a pingvineket egy ausztráliai szigetről a védelmük miatt oda telepített tasmán ördögök
A fajmentési program keretében a Maria-szigetre költöztetett ragadozók szó szerint felfalták a korábban több mint 3000 egyedet számláló állandó pingvin-kolónia tagjait, de a sziget teljes madárfaunáját is veszélyeztetik.
A méhek után Budapesten legelő juhnyájakról álmodik Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Továbbra is százával pusztulnak Magyarországon a fokozottan védett madarak az áramvezetékek miatt
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatgyűjtése szerint az esetek közel 54 százalékát mindössze 3 madárfaj pusztulása teszi ki: az elmúlt egy évben160 fehér gólyát, 64 egerészölyvet és 50 vörös vércsét ért végzetes áramütés.
Hogyan védekezzünk a szarvasgázolás ellen? Farkasokkal!
Egy michigani kutatás szerint 24 százalékkal kevesebb szarvast gázoltak halálra azokon az útszakaszokon, ahol farkasokat telepítettek a közeli erdőkbe. A nagy ragadozók jelenléte halálos baleseteket előzhet meg, és évente több milliárd dollárral csökkentheti a baleseti károkat.
Magyarországon lőhettek le egy fokozottan védett, nehéz életű keselyűt
Magyarországon 1932 óta eddig csak egyszer, 2008-ban láttak barátkeselyűt, idén viszont mindjárt két példány is feltűnt. Az egyiket, amelyik jeladós volt, és Bulgáriából érkezett, a jelek szerint orvvadászok lőhették le valahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A veszélyeztetett és a súlyosan veszélyeztetett fajok közé sorolták az afrikai elefántokat
Most először vizsgálták külön a két afrikai elefántfaj természetvédelmi státuszát: míg eddig a sebezhető fajok közé sorolták a két fajt, a legújabb felmérés szerint az afrikai szavannai elefánt veszélyeztetett, az erdei elefánt pedig súlyosan veszélyeztetett.
Több ezer gorillát fogadtak örökbe a GameStop-részvényeken kaszáló redditesek
A Reddit tőzsdemágusai egy hét alatt több mint 350 ezer dollárt adományoztak különböző állatok védelmével foglalkozó szervezeteknek. A gorillák mellett a pénzpiaci szókincsben fontos bikák és medvék is jól jártak, jelezve, hogy azért ennek az akciónak is a poén az alapja.
Itt a tavasz, ments varangyot!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a varangyok és békák tavaszi mentésére hívja fel a figyelmet, ezek az állatok ugyanis gyakran esnek be a vízaknákba és a pincékbe, ahonnan aztán nem tudnak kijönni. Itt a tavasz, ideje a vízakna varangytalanításának!
Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok
A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.
A kihalás szélére sodródott a fűrészhal
A szakértők szerint megelőzhető lenne a faj tömeges kipusztulása, de ehhez nemzetközi összefogásra és azonnali cselekvésre lenne szükség.
Mit tehetnek az építkezők, hogy ne ismétlődjön meg a miskolci denevérmészárlás?
A nem megfelelő ütemezés miatt okoz évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémákat egy sor építési munkálat. Sokan azt sem tudják, hogy a fecskéket és denevéreket érintő épületmunkákat kötelező engedélyeztetni a természetvédelmi hatósággal.
Lovakkal és marhákkal alakítja természetközelivé a Rajna egyik szigetét egy magyar zoológus
Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza és kollégái a francia-német-svájci hármas határnál végeznek élőhelyrekonstrukciót.
Az európai bölény megmenekült, de 31 faj kihalt az IUCN frissített vörös listája szerint
A listázott közel 129 ezer növény-, gomba- és állatfajból több mint 35 ezret fenyeget valamilyen formában a kihalás.
WWF: A tiszaugihoz hasonló brutális erdőirtás nélkül is meg lehetne oldani az árvízvédelmet
Idén januárban Tiszaug határában egy teljes nyárfást vágtak ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megbízott favágók. A WWF Magyarország munkatársai esszében foglalták össze a Qubitnek, miért aggályos az efféle árvízvédelem, és hogyan lehetne elkerülni a további erdők kiirtását.
David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
David Attenborough 94 évesen regisztrált az Instagramra, hogy még több embernek elmondhassa: bajban vagyunk
A természettudós-dokumentumfilmes legenda új életrajzi dokumentumfilmje október elején jön a Netflixre, de az Instagramot nem csak promóra, hanem a jó öreg ismeretterjesztésre is felhasználja majd.
A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
Két magyar képet is beválasztottak a döntőbe a világ legviccesebb állatfotóinak versenyén
Orra bukó kiselefánt, majmok a teljes idegösszeomlás szélén, vigyori hal, röhögő fóka, valamint Kránitz Roland romantikus ürgéje és Scheef Krisztina csalódott lundája: úgy kellenek most a Comedy Wildlife Photography Awards döntős képei, mint egy falat kenyér.
Az élővilág brutális zsugorodásáról számol be a WWF
A ma publikált Élő Bolygó Jelentés szerint a gerinces fajok populációi megdöbbentő mértékben, 68 százalékkal zsugorodtak.
52 év után bukkant fel újra egy elefántcickányfaj Afrikában, videó is készült róla
Az eltűnt fajok listáján 1968 óta szereplő szomáli elefántcickány egyedeit Dzsibuti lakosai fedezték fel, az értesített kutatók és természetvédők így megkezdhetik a faj végső kihalásának megelőzését elősegítő munkálatokat.
Szőrgyűjtéssel eredtek a szellemmedve nyomába
A Kermode-baribálok a fekete medvékhez tartoznak, csak épp fehérek, de nem albínók. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a sajátos színt okozó mutáció ritkább, mint eddig hitték, az állatok viszont jóval nagyobb területen élnek, mint gondolták.
Jane Goodall: a vírusválságon túl leszünk, de az ökológiai pusztítás következménye súlyosabb
A világhírű primatológus a COVID-19 világjárvány apropóján beszélt a CBS Newsnak a klímaváltozásról, valamint a környezet- és természetpusztításról.