Elpusztult Tam, az utolsó hím szumátrai orrszarvú Malajziában
Már csak egyetlen szaporodásra képes nőstény van fogságban fajfenntartás céljából, hozzá kéne találni egy hímet a fennmaradó, kevesebb mint 80 vadon élő egyed közül.
természetvédelem
A biológiai sokféleség csökkenésére hívja fel a figyelmet a Magyar Természet Napja
Magyarországot sem kerülik el a biodiverzitást érintő problémák: az agrártájakhoz kötődő ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek, a beporzó rovarok számának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást is veszélyeztethetik.
Szinte mindenhol tiltják, mégis virágzik a kereskedelem a veszélyeztetett állatok csontjaival
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Ha Európán múlna, már május 10-én felélné az emberiség a Föld erőforrásait
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
A klímaváltozás kiradírozza a bangladesi tigrisek 96 százalékát
Bajban vannak a bangladesi bengáli tigrisek: az itteni élőhelyüket 2070-re el fogja önteni az ár, ezzel pedig a faj jövője is veszélybe kerül.
Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
Őrjöngenek az angolok, mert mostantól nem lehet szabadon varjút, szajkót, csókát és galambot ölni
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Sívó pusztából csinált újra esőerdőt önerőből egy brazil házaspár
Sebastião Salgado és felesége harminc évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy saját erőből visszaerdősít 600 hektárnyi kopár, erodált földet a Doce folyó völgyében, Brazília keleti részén. A kísérlet sikerült: esőerdőjük ma több száz veszélyeztetett növény- és állatfaj otthona.
Az ember veszélyezteti a csimpánzok kultúráját
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.
Bécs és Pozsony harcba száll a rovarokért
Egy hároméves EU-s projekt keretében a két főváros tájékoztató kampánnyal és más eszközökkel igyekszik megakadályozni a rovarok kipusztulását és annak következményeit.
Megfejtették a ráknak is ellenálló fehér cápa szuperképességeinek titkát
Az eddigi hiedelemmel ellentétben a nagy testű élőlények nem lesznek könnyebben rákosak, de a fehér cápa genomjának feltárása rámutatott arra is, hogyan tudnak akár napok alatt begyógyulni az állat óriási sebei.
Pokollá tette a szilveszteri durrogtatás a tatai vadludak életét – DE ENNEK MOST VÉGE
Tata önkormányzata fogta magát, és betiltotta a tűzijátákozást a november elejétől a tél végéig tartó időszakra. Ez volt hosszú évek óta az első szilveszter, amikor a durrogtatás nem űzte el a vadludakat.
A havasi cincér lett az év rovara
A képen látható megnyerő formájában a havasi cincér mindössze tíz napig él. A védett faj Magyarországon elterjedt, de a tarvágások, valamint a bükkerdők klímaváltozás miatti megfogyatkozása megtizedelheti a populációit.
Vészesen zülleni kezdtek az amerikai nemzeti parkok, amelyeket lassan két hete nem finanszíroz az állam
Korlátozták az amerikai nemzeti parkok működését a december végi kormányzati szünet miatt. A parkok nyitva állnak, sok helyen belépőt sem kell fizetni, de a rendet őrző alkalmazottakból jóval kevesebb van.
Kihirdették a 2019-es év madarát: éljen a gólyatöcs!
A fokozottan védett gólyatöcs vonuló madár, Magyarországra március-áprilisban érkezik, és az elsők között áll tovább. A szikes tavak megfogyatkozása miatt került nehéz helyzetbe.
Látványosan kivéreztetik a nemzetközi hírű magyar természetvédelmet
Elmaradó idénymunkák, természetvédelmi őrök által üzemeltett látogatóközpontok, kiüresedő hivatalok, jogosítványaiktól megfosztott zöld hatóságok: az elmúlt nyolc évben fokozatos forrásmegvonással és hatáskörcsökkentéssel építette le a kormányzat az EU-csatlakozáskor még nemzetközileg is elismert állami természetvédelmet.
Az ember miatt galambok és patkányok veszik át a különleges fajok helyét a Földön
Az ember terjeszkedése nem egyenlő mértékben sújtja a különböző fajokat. Egy brit tanulmány nagy adatbázison mutatta be az egereknek, verebeknek és patkányoknak kedvező trendet.
„Súlyos és aránytalan" – a WWF és a madártani egyesület nyílt levélben tiltakozik a környezetvédelem lefejezése ellen
Az állami természetvédelmet irányító államtitkárság állományának felét érintő elbocsátások miatt írt nyílt levelet az agrárminiszternek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége 82 további civil szervezet támogatásával.
Elhunyt Rakonczay Zoltán, akinek a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a madártani egyesületet köszönhetjük
A legendás erdőmérnök annyira jól tette a dolgát, hogy első sikerei után Kádárék lefokozták. Mégis neki köszönheti az ország a nemzeti parkok kiterjedt hálózatát és számos intézmény megalapítását. 89 éves volt.
Bárszékbe szorulva halt lassú kínhalált a világ legveszélyeztetettebb tengeri teknőse
A nőstény atlanti fattyúteknős a floridai partok közelében lebegett a székbe szorulva. Mire az állatvédők kiértek, már halott volt.
Tudományos áttörés: a madarak képesek megtanulni idegen nyelveket
Egyes fajok képesek felismerni a számukra ismeretlen madárnyelvek vészjelzéseit, anélkül, hogy látnák a ragadozót. A felfedezés nagy szerepet játszhat a fajok védelmében is.
Ölik a veszélyeztetett törpeelefántokat Borneón
Mindössze 1500 van a törpeelefántokból, de a pálma-olajtermelés fontosabb.
Alig maradt érintetlen tengerfelület a Földön, de ami maradt, lassan azt is beszennyezzük
A bolygó 70 százalékát óceán borítja, de ezeknek a vizeknek mostanra már csak a 13 százaléka tiszta, a többit beszennyezte az emberi tevékenység, a műanyag szemét, az olajfúrás vagy a halászat.
Óriási elefántszállítmányt indít a világ legnagyobb gyémántcége
A Dél-afrikai Köztársaságban túlszaporodtak, a szomszédos Mozambikban viszont fogynak az afrikai elefántok. A De Beers gyémántcég most egy kicsit javíthat a renoméján.
Egyre vadabb ötletekkel akadályoznák meg a Nagy-korallzátony teljes pusztulását
A felhők kivilágosításával előzné meg vagy legalábbis késleltetné a küszöbön álló természeti katasztrófát egy ausztrál kutató. Mások filmréteggel vonnák be az óceánt, ismét mások célzottan szaporítanák az ellenálló korallpolipokat.
OECD-jelentés: Magyarország mellőzi a megújulókat, megint nőni kezdett az üvegházhatású gázok kibocsátása
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
122 vemhes bálnával végeztek japán vadászok
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.
Magyar természetvédelmi projekt nyerte az EU Natura 2000 díját
A magyar parlagi sasok védelmét díjazta idén az Európai Unió. A magyar erőfeszítések eredményeként a hazai parlagisas-állomány 150-ről 200 pár fölé emelkedhetett, ami az EU teljes állományának 25 százalékos növekedését jelenti!
A nő, aki nevet adott a majmoknak
Jane Goodall a tizedik születésnapjára kapott egy albumot, ami végleg kijelölte útját. A világ leghíresebb primatológusa most 84 éves, és aktívabb, mint valaha.
Néhány száz év múlva a tehén lehet a legnagyobb emlős a Földön, és az ember tehet róla
Ahová az emberősök betették a lábukat, ott elkezdtek eltűnni az óriásemlősök. Amerikai kutatók szerint a trend ma is tart, és ha így megy tovább, a következő évszázadokban kipusztulhat a zsiráf, az elefánt és a víziló is.
Gödöllői border collie bevetésen: miért lenne tragédia, ha eltűnnének a poszméhek?
Tudta, hogy a napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca pedig nagyobb gyümölcsöt hoz, ha rovarok porozzák be? Borcsa, a border collie világszinten is az elsők egyike a globálisan évi több százmilliárd eurós hasznot hajtó beporzás kulcsszereplőinek felkutatásában.
Magyar kutatók: A vízimadarak a stabil, kiszámítható és konzekvens kormányzást kedvelik
A védett területek önmagukban kevesek, a veszélyeztetett élővilág csak ott van biztonságban, ahol az államigazgatás országos és helyi szintjei, valamint a civil szervezetek is jó hatásfokkal működnek – derül ki a Nature-ben megjelent, magyar kutatók által is jegyzett új ökológiai tanulmányból.
Ötödannyiból meg tudnánk óvni a Föld élővilágát, mint amennyit üdítőre költünk egy évben
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.