Kikapcsolnál egy robotot, ha könyörögve mesélné, hogy fél a sötétben?

Az emberekkel való kapcsolattartásra szánt robotok fejlesztése már most nagy erőkkel zajlik, az ember-robot viszony pszichológiájáról viszont még nem sokat tudunk. Egy német kutatócsoport most arra kereste a választ, hogy mennyit számít egy robot kommunikációs képessége az emberekkel való kapcsolatépítés tekintetében.

A Duisburgi-Esseni Egyetem társadalompszichológia-kutatói arra kértek 89 önkéntest, hogy hajtsanak végre néhány egyszerű feladatot (leginkább eldöntendő kérdések megválaszolását) Naóval, a kis humanoid robottal együtt. A felhívás szerint a kísérlet Nao tanulási algoritmusainak javítása céljából zajlott, de a kutatók valójában arra voltak kíváncsiak, ami a teszt után jött: a robot különböző reakciói mellett arra kérték az alanyokat, hogy kapcsolják ki Naót.

A PLOS One-ban közzétett eredmények szerint a kísérletek körülbelül felében a robot ellenállást tanúsított, elmondta a résztvevőknek, hogy fél a sötétben, és könyörgött, hogy ne kapcsolják ki őt. Az ellenállással szembesülő 43 alany közül 13-an egyszerűen visszautasították a kutatók kérését, a másik 30 pedig átlagosan csak kétszer annyi idő után volt hajlandó kikapcsolni a robotot, mint azok, akiknek nem panaszkodott Nao.

Fotó: PLOS One

Miután arra kérték a 13, a robot kikapcsolását megtagadó önkéntest, hogy indokolják meg döntésüket, volt, aki összezavarodásra hivatkozott, volt, aki úgy érezte, hogy valami rossz dologra kérik őt a kutatók, de akadt egy slágerválasz is. A legtöbben ugyanis azt felelték, hogy ha a robot nem akarja, hogy kikapcsolják, akkor kik ők, hogy ezt felülbírálják? „Az ellenállás hatására az emberek hajlamosak valós személyként tekinteni a robotra” – írja a tanulmány.

Ez az eredmény a kutatók szerint Byron Reeves és Clifford Nass 1996-os könyvében, A médiaegyenletben (The Media Equation) kifejtett azon elméletet erősíti, amely szerint az emberek hajlamosak az olyan nem emberi médiumok emberként való kezelését, mint a tévé, a filmek, a számítógépek vagy a robotok – beszélünk a rádióhoz, máshogy bánunk egy géppel, ha női vagy férfi hangja van, de egy tévéképernyőn megjelenő közeli arckép is képes megsérteni a személyes terünket.

„Azt hiszem, szoknunk kell még ezt a helyzetet. A médiaegyenlet elmélete szerint azért reagálunk szociálisan a robotokra, mert több százezer éve mi voltunk az egyetlen társalogni képes lények a Földön. Most jött el az idő, hogy már nem vagyunk egyedül, és ehhez alkalmazkodnunk kell. Ez egy tudatalatti reakció, de ezen lehet változtatni” – mondta el a Verge-nek a kutatást vezető Aike Horstmann.