![A magyarok nézik a legtöbb pornót saját szexuális örömükre egy friss kutatás szerint](https://assets.4cdn.hu/kraken/7NCilMZhT2Ce1I0vMs.jpeg)
A magyarok nézik a legtöbb pornót saját szexuális örömükre egy friss kutatás szerint
A 42 ország lakosai körében végzett felmérés alapján mindenhol ez a leggyakoribb motiváció a pornóhasználatra, de a magyarok a legmotiváltabbak.
A 42 ország lakosai körében végzett felmérés alapján mindenhol ez a leggyakoribb motiváció a pornóhasználatra, de a magyarok a legmotiváltabbak.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
A pontatlan közvélemény-kutatások tengerében volt egy mérés, amelyik vasárnapra minden EP-bejutó párt szavazatarányát hibahatáron belül előre jelezte. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a kulcs az offline és online technikák ötvözése.
A PhD-hallgatóknak legalább a fele a fokozatszerzés előtt abbahagyja a képzést, ami a Qubitnek nyilatkozó egyetemi oktatók szerint a megalázóan alacsony PhD-ösztöndíjakkal, az egyetemi fejkvótákkal, tanszéki konfliktusokkal, sőt esetenként a hallgatókat érő abúzussal van összefüggésben.
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
A mesterséges intelligencia, a publikációgyárak, a plágium és az egymást körbehivatkozó kamupublikációk egyre nagyobb gondot jelentenek.
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Egy Németországban végzett klinikai vizsgálat eredményei szerint súlyos depresszió esetén jobban működik a ketamin, mint a jelenleg elérhető gyógyszerek.
Az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díj történetében eddig több mint kétszáz férfi, és mindössze 13 nő nyerte el a világ legnagyobb presztízsű tudományos elismerését.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa – írja Karikó Katalinról az MTA.
Kiborulás, dühroham, szakmai féltékenység, hazudozás, hátba szúrás, botrány: száz éve, 1923-ban sem mentek gördülékenyen a dolgok a tudományban, főleg, ha olyan rangos díjról volt szó, mint a Nobel.