Hol tart a magyar felsőoktatás átalakítása? Kováts Gergely négy éve vezeti az egyetemi modellváltást vizsgáló kutatócsoportot, amely többek között arra keresi a választ, hogy világszinten mennyire kirívó megoldás a magyar alapítványosítás, és hogy valóban kódolva van-e benne a politikai beavatkozások és a katasztrofális pénzügyi döntések lehetősége.
100 magyarból 82 szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, a szegénység és az egészségügy helyzete pedig mindenkinél jobban aggaszt bennünket – derül ki az IPSOS nemzetközi közvélemény-kutató február végén közzétett felméréséből.
Ralph Baric koronavírus kutató és W. Ian Lipkin epidemiológus szerint elégtelen biztonsági óvintézkedések mellett vizsgáltak egy újonnan felfedezett koronavírust a Vuhani Virológiai Intézet volt és jelenlegi kutatói. Nemrég Christian Drosten német virológus is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg.
Az Eurostat 2023-as adatai szerint a közép-magyarországi és dunántúli régiók kullognak a rangsor végén, míg a kutatónők és mérnöknők aránya Dániában, Spanyolországban és Bulgáriában a legmagasabb.
A HUN-REN kutatói a pajzsmirigy alulműködés kezelésére alkalmazott tiroxin agyi hasznosulásának új mechanizmusait fedezték fel.
A Semmelweis Egyetem január végén közölt felmérése szerint a covidvakcinákkal szemben legtöbbször felmerülő tévhit az, hogy egészségkárosodást okozhatnak.
Milyen fiziológiai hatásai vannak a kávénak, mit gondolnak a kutatók a sziesztáról és a két részletben történő alvásról, és hol a határ képzelet és álmodás között? A közönség kérdéseire válaszoltak a 10. Qubit Live kutatói.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
A sokak számára egyre inkább elérhetetlen biztonság lesz a művészek, szakemberek, kutatók együttműködésében megvalósuló 2025-ös, független kortárs művészeti eseménysorozat hívószava.
A generatív mesterséges intelligencia fenekestül forgathatja fel a kreatív szakmák képviselőinek életét. De vajon hogyan vélekednek erről maguk az érintettek, a szövegírók, az újságírók és a copywriterek, és miért bírnak ezek a jövőképek meghatározó jelentőséggel?
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
Amióta az EU megvonta az uniós kutatási forrásokat az alapítványi fenntartású egyetemektől, azok a fiatal magyar kutatók is stigmatizálódtak a nemzetközi partnerek szemében, akik nem alapítványi egyetemen dolgoznak – derül ki egy friss felmérésből.
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Atoosa Kasirzadeh mesterséges intelligenciával foglalkozó filozófussal a Sziget Fesztiválon tartott előadása után beszéltünk az európai AI-szabályozásról, a technológia jövőjéről és egzisztenciális kockázatokról.