A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
A kínai szülők hamis illúzióikat táplálnak a magyar oktatás „boldog” természetéről és magas minőségéről, ezért Magyarországon idővel egyre kínaibbá válik a gyerekek időbeosztása. Beck Fanni társadalmi antropológus kutatásai arra utalnak, hogy az itt nevelkedő gyerekek az érettségi után már Nyugat-Európából indulnak neki felnőtt életüknek.
Az Illinois-i Egyetem kutatói a csontképződéshez szükséges mineralizációt vizsgálták. Az eredményeiket a csontképződési rendellenességek kezeléséhez is felhasználhatják.
Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat vadfelmérésre. Az ebek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a rejtőzködő nádi toportyánok jelenlétének kimutatása.
Hónapokig folyt a vita a maszkok hasznáról, míg mostanra kialakult a tudományos konszenzus: a maszk igenis véd a koronavírus-fertőzés ellen. De melyik mennyire véd? Mosható, otthon varrt szövet- vagy textilmaszkot, sebészi maszkot, esetleg FFP, KN95 vagy N95 maszkot érdemes viselni?
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Ötödször fordult elő dokumentálhatóan, hogy valaki kétszer is átesett a COVID-19 fertőzésen. Az eset súlyos kérdéseket vet fel arról, hogyan is működik a vírussal szembeni immunitás.
A mikroszkopikus gombák toxinjainak hatására eltűnnek a talajból a humuszképződést és a növények növekedését elősegítő ugróvillások, vagyis a pár milliméteres, ősi, rovarszerű lények – derült ki egy magyar kutatásból.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Egy amerikai tanulmány szerint a kannabiszfogyasztóknak műtéteknél nagyobb dózisú altatásra, a beavatkozások után pedig több fájdalomcsillapítóra lehet szükségük.
Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice nagy hatású kutatása azonosította a potenciálisan májzsugort és májtumort okozó vírust. A kidolgozott új terápiákkal milliók életét sikerült megmenteni.
Hiánypótló kutatásban vizsgálták a laboratóriumi patkányok cincogását, amiből a kísérleti állatok érzelmi jóllétére tudtak következtetni. A tudósok szerint egy lépéssel közelebb jutottak az állatok kommunikációjának megértéséhez.
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Hibás kutatási eredmények, replikációs krízis, SHARKing, közlési kényszer, ragadozó kiadványok ezrei: milyen problémákkal küzd napjainkban a tudományos élet, és hogyan lehet megoldani őket?
Kanadai kutatók közel félmillió születési adatot elemeztek 2007 és 2012 között, majd ötéves korukig nyomon követték az Ontario államban született gyermekeket
Amerikai kutatók kísérlete mutatta ki, hogy a placebo még akkor is nyugtató hatással van az érzelmi stresszt átélőkre, ha tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be. A változás az agyi elektromos aktivitásban is megmutatkozott.
Az esetek többségében az ember akarja azt, amit szeret, és szereti azt, amit akar, csakhogy a függőségeknél a két rendszer működése szétválhat, így a valaki egyre erősebb vágyat érezhet olyan dolgok iránt, amelyek egyre kevesebb örömet okoznak neki. Egy kérdőív kitöltésével most bárki hozzájárulhat az ELTE Pszichológiai Intézetének vágykutatásához.
Pszichológus kutatók szerint a pletykálás evolúciós örökség, és ahogy az ősembereknél, úgy a mai társadalomban is megvan a funkciója a hallomásokon alapuló susmusnak.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.
Miért vannak a nyugdíjasok az utcán? Miért akar a nagyi mindenáron elmenni a fodrászhoz pont most? A járvány előtt végzett kutatásokból kiderül, hogy az egyedül élő idősek különösen sok olyan kapcsolattal rendelkeznek, amelyek fenntartása a mostani körülmények között ellehetetlenül.
Most, hogy a szükséges technológia jobban rendelkezésre áll, nagyszabású SETI-programok indítását jelentették be az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének közgyűlésén.
„Kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon” – jósolták bizakodva a magyar történelemírásról 1992-ben. Alig két évtized múlva, 2010-től azonban elkezdődött az illiberális emlékezetpolitikai fordulat, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol.
Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
1996-ban alapjaiban rázta meg a tudományos világot az SLC6A4 gén felfedezése. Az újabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy az erre alapuló több száz kutatás, amire sok millió dollárt költöttek el, egytől egyig tévedésen alapul.
Mindeddig Nagy-Britannia számított az Európai Kutatási Tanács egyik legeredményesebb pályázójának: a brit tudósok vihették el az EU-s tudományos pénzek 21 százalékát. A brexittel az ország vezető szerepe veszélybe kerül a tudomány világában.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.
A kutatókat a tudományfinanszírozás és a tudományos publikálás jelenlegi mechanizmusa ösztönzi csalásra, és ebben a folyóiratok dicstelen szerepet vállalnak. De már közel a megoldás: alulról szerveződik, és kell hozzá az internet is.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Egy friss brazil-francia kutatás 9-10 éves, olvasási nehézséggel küzdő gyerekek szemmozgásai alapján arra jutott, hogy a zöld szűrőn keresztül olvasott szöveget gyorsabban felfogják az érintett gyerekek.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
Több neves kutató szerint az ELTE úgy részesíti előnyben a saját oktatóit az ösztöndíjak elbírálásakor, hogy a többieket álproblémákra hivatkozva ellehetetleníti. Demeter Márton kommunikációkutató szerint ezt az egyetem egy magas beosztású alkalmazottja is beismerte.
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
Kiderült, hogy a kiskorúaknak szánt appok többsége változatos módszerekkel szerez adatokat a 13 éven aluli felhasználókról. A törvénysértés nem feltétlenül szándékos, de attól még aggasztó.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Atomerő-mikroszkóppal készült nanofotó egy lepkeszárnyról és hordozható EEG-kütyüvel pózoló ember portréja is nyert a brit Műszaki és Természettudományos Kutatási Tanács versenyén.
A kutatónők csak akkor bízhatnak férfi kollégáikhoz hasonló elbírálásban, ha az ítészek a nevüket nem, csak a pályázatuk témáját értékelik. Ennek megfelelően koruk előrehaladtával gyorsuló ütemben nő a tudományos pályát elhagyó nők aránya.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.