„Kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon” – jósolták bizakodva a magyar történelemírásról 1992-ben. Alig két évtized múlva, 2010-től azonban elkezdődött az illiberális emlékezetpolitikai fordulat, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol.
Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
1996-ban alapjaiban rázta meg a tudományos világot az SLC6A4 gén felfedezése. Az újabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy az erre alapuló több száz kutatás, amire sok millió dollárt költöttek el, egytől egyig tévedésen alapul.
Mindeddig Nagy-Britannia számított az Európai Kutatási Tanács egyik legeredményesebb pályázójának: a brit tudósok vihették el az EU-s tudományos pénzek 21 százalékát. A brexittel az ország vezető szerepe veszélybe kerül a tudomány világában.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.
A kutatókat a tudományfinanszírozás és a tudományos publikálás jelenlegi mechanizmusa ösztönzi csalásra, és ebben a folyóiratok dicstelen szerepet vállalnak. De már közel a megoldás: alulról szerveződik, és kell hozzá az internet is.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Egy friss brazil-francia kutatás 9-10 éves, olvasási nehézséggel küzdő gyerekek szemmozgásai alapján arra jutott, hogy a zöld szűrőn keresztül olvasott szöveget gyorsabban felfogják az érintett gyerekek.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
Több neves kutató szerint az ELTE úgy részesíti előnyben a saját oktatóit az ösztöndíjak elbírálásakor, hogy a többieket álproblémákra hivatkozva ellehetetleníti. Demeter Márton kommunikációkutató szerint ezt az egyetem egy magas beosztású alkalmazottja is beismerte.
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
Kiderült, hogy a kiskorúaknak szánt appok többsége változatos módszerekkel szerez adatokat a 13 éven aluli felhasználókról. A törvénysértés nem feltétlenül szándékos, de attól még aggasztó.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Atomerő-mikroszkóppal készült nanofotó egy lepkeszárnyról és hordozható EEG-kütyüvel pózoló ember portréja is nyert a brit Műszaki és Természettudományos Kutatási Tanács versenyén.
A kutatónők csak akkor bízhatnak férfi kollégáikhoz hasonló elbírálásban, ha az ítészek a nevüket nem, csak a pályázatuk témáját értékelik. Ennek megfelelően koruk előrehaladtával gyorsuló ütemben nő a tudományos pályát elhagyó nők aránya.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.