A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.
A kutatókat a tudományfinanszírozás és a tudományos publikálás jelenlegi mechanizmusa ösztönzi csalásra, és ebben a folyóiratok dicstelen szerepet vállalnak. De már közel a megoldás: alulról szerveződik, és kell hozzá az internet is.
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
Egy friss brazil-francia kutatás 9-10 éves, olvasási nehézséggel küzdő gyerekek szemmozgásai alapján arra jutott, hogy a zöld szűrőn keresztül olvasott szöveget gyorsabban felfogják az érintett gyerekek.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
Több neves kutató szerint az ELTE úgy részesíti előnyben a saját oktatóit az ösztöndíjak elbírálásakor, hogy a többieket álproblémákra hivatkozva ellehetetleníti. Demeter Márton kommunikációkutató szerint ezt az egyetem egy magas beosztású alkalmazottja is beismerte.
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
Kiderült, hogy a kiskorúaknak szánt appok többsége változatos módszerekkel szerez adatokat a 13 éven aluli felhasználókról. A törvénysértés nem feltétlenül szándékos, de attól még aggasztó.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Atomerő-mikroszkóppal készült nanofotó egy lepkeszárnyról és hordozható EEG-kütyüvel pózoló ember portréja is nyert a brit Műszaki és Természettudományos Kutatási Tanács versenyén.
A kutatónők csak akkor bízhatnak férfi kollégáikhoz hasonló elbírálásban, ha az ítészek a nevüket nem, csak a pályázatuk témáját értékelik. Ennek megfelelően koruk előrehaladtával gyorsuló ütemben nő a tudományos pályát elhagyó nők aránya.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.