Rekord: tízezernél is több tudományos publikációt vontak vissza 2023-ban
A mesterséges intelligencia, a publikációgyárak, a plágium és az egymást körbehivatkozó kamupublikációk egyre nagyobb gondot jelentenek.
A mesterséges intelligencia, a publikációgyárak, a plágium és az egymást körbehivatkozó kamupublikációk egyre nagyobb gondot jelentenek.
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Egy Németországban végzett klinikai vizsgálat eredményei szerint súlyos depresszió esetén jobban működik a ketamin, mint a jelenleg elérhető gyógyszerek.
Az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díj történetében eddig több mint kétszáz férfi, és mindössze 13 nő nyerte el a világ legnagyobb presztízsű tudományos elismerését.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa – írja Karikó Katalinról az MTA.
Kiborulás, dühroham, szakmai féltékenység, hazudozás, hátba szúrás, botrány: száz éve, 1923-ban sem mentek gördülékenyen a dolgok a tudományban, főleg, ha olyan rangos díjról volt szó, mint a Nobel.
Csak a pia meg a drogok? Alaposan rácáfolt a hajléktalanokról kialakult sztereotípiákra a British Columbia-i Egyetem és egy jótékonysági szervezet kísérlete.
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A szöcskeként ugráló, néhány centis robotot apró robbanások hajtják.
Hogyan került át a hipnózis a cirkuszi mutatványok világából a bevett terápiás módszerek közé? Hogyan segíthet a fájdalom enyhítésében, és mi köze van mindehhez a színháznak? Erről beszélt Bányai Éva hipnóziskutató, Perczel Kristóf hipnoterapeuta és Mácsai Pál színházigazgató a CEU Határtalan Tudás sorozatának hétfői évadnyitóján.
Egy friss dán kutatás szerint sokat nyerhetne az emberiség, ha a számítógépes rendszereket átgondoltan fejlesztenék, és jobban bevonnák a felhasználókat a folyamatba.
Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.
Kínai kutatók több mint 200 ezer ember adatait elemezték, akiknél 12 éven keresztül követték nyomon a változásokat.