Túl stresszesek a gyerekek, az USA-ban az orvos már receptre írja fel nekik a játékot

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) jelentésben javasolja a gyermekorvosoknak, hogy az orvosi vizsgálatok alkalmával több játékkal töltött szabadidőt javasoljanak, „írjanak fel” a gyerekeknek.

„Kutatások igazolják, hogy a szülőkkel és a kortársakkal való, a fejlődéshez szükséges játék egyedülálló lehetőség a szociális, érzelmi, kongitív, nyelvtanulási és önfegyelmezési készségek fejlesztésére. Emellett a játék a biztonságos, stabil és gondoskodó kapcsolatok kialakulását is elősegíti” – írják.

Iskolai oktatás < játékos tanulás

Az AAP jelentése szerint a játékidőt semmiképp sem lehet haszontalannak nevezni, mivel az olyan agyi és végrehajtó funkciókat fejleszt (mint például a tanulás folyamata), amelyek a célok követését és a zavaró tényezők figyelmen kívül hagyását is elősegítik. A játszásra fordított idő hiányában a gyerekeknél fellépő stressz rombolhatja a kognitív funkciókat és a proszocális viselkedés megtanulását, ráadásul a gyermekkori hányattatások során még fontosabb szerepet töltene be a játék.

A gyerekek és a szülők játéka során tapasztalt közös jókedv, a kommunikáció és az összehangolt interakciók a test stresszkezelésére is jó hatással vannak. „Ez a jelentés a gyermekgyógyászati szolgáltatók számára olyan információkat nyújt, amelyek segítségével a játék előnyeit népszerűsíthetik, és több játékkal töltött időt írhatnak elő a vizsgálatok során. Egy olyan időben, amikor a kora gyermekkori programokat több oktatási és kevesebb játszva tanulási elem hozzáadására kényszerítik, a gyermekorvosok fontos szerepet tölthetnek be az olyan kiegyensúlyozott tananyag nyomatékosításában, amely kiemeli az egészséges gyermeki fejlődéshez szükséges játékos tanulás fontosságát”.

A tévé és a videojáték csak az idősebb gyerekeknél javasolt

Az AAP felhívja a figyelmet, hogy 1981 és 1997 között 25 százalékkal csökkent az amerikai gyerekek játékkal töltött ideje, az óvodások 30 százalékánál pedig ez idő alatt a szünidőt felváltotta az intézményes tanulással töltött idő. Egy kutatás során a 3-4 éves, az óvodától szorongó gyerekek már 15 percnyi játék után kétszer annyira megszabadultak a stressztől, mint azok, akiknek csak felolvasott valamit a tanító.

A szervezet különböző tanulmányok alapján arra is rámutat, hogy az amerikai szülők 94 százaléka aggódik amiatt, hogy a gyerek az otthonán kívül játszik, így az óvodás korú gyerekek mindössze 51 százaléka tölt naponta szabadidőt szüleivel házon kívül.

„A tévézés, a videojátékozás, az okostelefonok és a tabletek játékra való használata egyre több időt vesz el a valódi játéktól, legyen az benti vagy kinti. Bár a korhoz illő médiumok aktív használata hasznos lehet az idősebb gyermekek számára, főleg, ha az kortársakkal vagy szülőkkel együtt történik, a valós idejű szociális interakciók és a játék előnyt élveznek a digitális médiával szemben a tanulás szempontjából” – állítja a jelentés egyik szerzője, Jeffrey Hutchinson.

Nemcsak a Lego-vezér promotálja a több játékot

Még a februári, davosi Világgazdasági Fórumon is arról elmélekedett az elit, hogy a gyerekeknek több játékra van szükségük. Nemcsak John Goodwin, a Lego Alapítvány vezérigazgatója állította tőle azért érthető módon, hogy a játékkal töltött szabadidő elengedhetetlen a munkahelyi és a társadalmi elismertséghez szükséges készségek fejlesztéséhez, de a Google kínai részlegét megalapító, a mesterséges intelligencia területén dolgozó tajvani befektető, Kai Fu Lee is. Utóbbi azt mondta: „négy dolog van, amit a mesterséges intelligencia nem tud olyan jól művelni, mint az emberek: kreativitás, kézügyesség, együttérzés, komplexitás”, ezeket pedig már a gyerekkori játék során fontos kialakítani. Mellettük egyébként az Ikea és az Unilever cégvezetője is a játék fontosságáról beszélt Davosban.

A gyermekorvosi akadémia friss javaslatai között különböző korú gyermekekre szabott játékos tanulási folyamatok előírásai szerepelnek: a csecsemőkkel fontos a nonverbális viselkedésre reagálni, például „kukucs!” játékkal, az óvodákban és a kisiskolákban a szabad játékra kell ösztönözni a gyerekeket, a tizenéveseknél pedig a didaktikus oktatás helyett az interaktív módszereket érdemes bevezetni az iskolában.