Magyarországon járt Stan Sakai, az egyedi stílusú Usagi képregénysorozat alkotója. Képregénykultúrában Magyarországon van némi lemaradás, de itthon is érezhetően nő az igény a minőségi munkák iránt. Attól azonban még messze vagyunk, hogy a minőségi képregényt oktatási eszközként is bevessék, pedig sokféleképpen segíthetné a tanulást.
Egyre több jel mutat arra, hogy a káros anyagok neurotoxikus hatásai miatt a rossz levegőn felnövő gyerekek hajlamosabbak lesznek a bűnözésre, de a porosabb napokon a tanulók és a dolgozók teljesítménye is romlik, a bűncselekmények száma pedig megemelkedik.
Mégis lehet valami az alvás közbeni nyelvtanulásban? Egy svájci kísérlet szerint a mélyalvás megfelelő fázisában hallott ismeretlen szavak emléknyomokat hagynak az agyban.
Bár a nagy mennyiségű adatokkal dolgozó big data technológiák sok mindenre képesek, jelentős emberi képességek utánzásától még nagyon távol állunk. Kálmán László, az MTA nyelvésze a felismerés után az osztályozás képességét vizsgálja.
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban arra jutottak, hogy az ember-állat interakció az alapvetően nem társas fajként számontartott macskáknál is működik.
A nyomornegyedben kihelyezett számítógépekkel végzett kísérlete tette ismertté Sugata Mitra indiai oktatáskutatót. Jól felépített rendszerben kritizálja a hagyományos oktatás szerinte elavult struktúráit, az ő radikális megközelítésében még a tanár is kihagyható.
A gyermekgyógyászati akadémia szerint túl nagy hangsúlyt fektetünk az intézményes, didaktikus oktatásra, miközben játékos tanulással és szabad játékkal sokkal többet fejlődnek a gyerekek.
Egy friss kutatás szerint az új-kaledón varjak emlékezetből is képesek az általuk használt eszközök összeállítására. Ki hitte volna, hogy egy madár képes lehet erre?
Az Eurostat hobbiról és tanulásról szóló listája alapján a magyarok szánnak a legkevésbé időt és energiát saját szívügyükre.