Meglepően akkurátus elhízástérképeket készített utcaképek alapján a mesterséges intelligencia

Régi közegészségügyi problémát oldottak meg egy neurális hálózat segítségével. A kérdőíves módszerek alapján rendre megbízhatatlannak bizonyuló elhízástérképeket hat amerikai nagyváros – Bellevue, Seattle, Tacoma, Los Angeles, Memphis és San Antonio – esetében műholdas utcaképeket elemző algoritmussal pontosították. 

Az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratában (JAMA) publikáló kutatók a számításokhoz figyelembe vették például az épületek, valamint az utak és a zöld, valamint a vízparti területek arányát egy-egy lakóövezetben. 

Jobb oldalon az elhízás tényleges prevalenciája, bal oldalon pedig a műholdképek alapján becsült előfordulás San Antonio esetében.Grafika: JAMA


Az adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy például Memphis egyes körzeteiben 73,3 százalékos pontossággal meg lehet határozni az elhízottság mértékét csupán az épített környezet elemzésével. Ugyanez a változó San Antonióban 61,5 százalékban, de Los Angelesben már csak 56,1 százalékos biztonsággal jelzi a környéken élők túlsúlyosságának a mértékét. 

Nem mindegy mennyi zöld jut a szürkéreForrás: JAMA

Nem a címlapfotó a tét

Az elhízástérképek pontosítására a célzott közegészségügyi kampányok miatt lenne égető szükség. A kóros mértékű túlsúly ugyanis korántsem csupán esztétikai kérdés. A krónikus elhízás egyebek mellett növeli a magasvérnyomás-betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a sztrók, a csontritkulás, különféle daganatok, valamint a máj- és vesebetegségek kialakulásának a kockázatát is. 

Becslések szerint világszerte több mint 600 millió elhízott felnőtt él, a túlsúly további 100 millió gyerek életét is megnehezíti. Az érintettek száma az utóbbi negyven évben megduplázódott. Az OECD legutóbbi, 2017-ben frissített adatai szerint a világ legelhízottabb országában, az Egyesült Államokban a 15 év felettiek 38 százaléka túlsúlyos. Nem sokkal marad le Mexikó, ahol minden harmadik felnőttnek vannak súlyproblémái. A dobogó harmadik helyén, Magyarországgal szorosan a sarkában, Új-Zéland áll.

Városépítészettel a kilók ellen

A szakemberek szerint számtalan oka lehet, hogy valaki tartósan elhízottá válik: a genetika mellett fontos szerepet játszik például a tanult viselkedés, amit erősen befolyásol a szociális háttér. A mesterséges intelligenciát bevető kutatók szerint a fizikai fittséget legalább ilyen mértékben határozza meg az épített környezet is. 

Miután az utcaképek, például a zöld területek aránya, a lakóházak elhelyezkedése, a lakókörnyezet terekkel, járdákkal való ellátottsága alapján pontosabb obezitástérképeket lehet készíteni, mint kérdőívezéssel, az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az elhízottság mértéke akár városépítészeti módszerekkel is csökkenthető lenne. 

Ehhez elég lenne az érintett területekre több, a fizikai aktivitást elősegítő járdát, kerékpárutat, parkot, játszóteret és szabadtéri edzésre alkalmas grundokat telepíteni. A különösen kritikus környékekről szabályozással lehetne kitiltani az egészségtelen ételeket kínáló gyorsétteremláncokat. 

A szerzők nyitott kapukat döngetnek, korábban is találtak összefüggéseket a lakókörnyezet és a lakosság elhízottságának a mértéke között. Tovább segít a kilók elleni küzdelemben, ha a boltok, iskolák, közintézmények gyalog is elérhető távolságban vannak.