A nyugat és a kelet határán egyensúlyozó, Buda és Pest ellentétei között lavírozó főváros múltjáról és jövőjéről Demeter Nóra építész és a városi sétákat szervező Merker Dávid beszélgetett a Glossza új adásában.
A budapesti legendákat és legendás budapestieket felidéző kötet azoknak is tud újat mutatni, akik azt gondolják, hogy már mindent láttak a fővárosban.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
A mára már népbetegségként számon tartott elhízás csökkentéséhez elég lenne máshogy építeni a településeket, állítják műholdképeket elemző amerikai kutatók.