Ausztriában és Csehországban rég legális, a magyar doktorok viszont fel sem merik írni az orvosi marihuánát

Nem ajánlják a marihuánaszívást a gyógyulni vágyóknak a hét végén Budapesten megrendezett Cannabicum orvosikannabisz-konferencia szakértői. Szerintük sokkal jobb eredményeket hoz, ha a páciensek a kannabiszt vaporizátor útján fogyasztják, ami pontosabb adagolást tesz lehetővé, és méreganyagok sem szabadulnak fel, ha csak hevítik és inhalálják a szert. Ma már bizonyított, hogy a kannabisz fogyasztása kedvező hatással van a krónikus fájdalomtól vagy a kemoterápia mellékhatásaitól szenvedőkre, illetve a szklerózis multiplexes betegekre. Emellett biztató kannabiszkísérletek zajlanak világszerte egy sor más kór és állapot kezelésére: egy magyar kutató például arról számolt be, hogy drámai megújító hatással volt a szer az öregedő, illetve Alzheimer-kóros egerek agyára.

A kannabisz beemelése a gyógyászati kánonba mégsem egyszerű ügy: a pszichoaktív tetrahidrokannabinol (THC) és a nem pszichoaktív kannabidiol (CBD) mellett egy sor más hatóanyagot tartalmaz, minden növény kannabinoidfelépítése más és más, de még az egyazon virágvégről származó kannabisz is egészen eltérően hathat két emberre. Így a sztenderdizálás és engedélyeztetés érthetően igen nehézkes, mégis van rá esély, hogy a rég meghaladott hiedelmek alapján lefektetett, 1961-es évjáratú nemzetközi keretszabályozás enyhüljön. Magyarországon egyelőre csodával ér fel, ha sikerül engedélyeztetni egy-egy készítmény importját, a tb-támogatás pedig teljesen esélytelen. Pedig akiknek a gyógyászati kannabisz legalizációja létfontosságú, nem betépni akarnak, csak emberhez méltó életet élni, például megszabadulni a mindennapjaikat megmérgező fájdalomtól.

Kannabisz kehrángásra

Hogy ki volt az első híres kannabiszfogyasztó a magyar történelemben? Nem más, mint az 1848-49-es szabadságharc hőse, Klapka György, aki egy feljegyzés szerint lefekvéskor mindig elszívott egy hasisos cigarettát. Ha elfogyott, telegráf útján rendelt újat, és 72 évet élt meg egészségben. „Ő volt a kontrollált fogyasztó archetípusa” – mondta Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány ügyvezető igazgatója a konferencián szombaton.

Telegráfon adta le az utórendeléstGrafika: Wikimedia Commons

Sárosi kutatásai alapján a kannabisszal való orvoslásnak nemcsak Európában volt hagyománya, hanem Magyarországon is. A hasisszívás szokását Napóleon Egyiptomot megjárt katonái honosították meg a kontinensen, mígnem egy Silvestre de Sacy nevű nyelvész a szóalakok hasonlósága alapján le nem vezette, hogy az asszaszinok gyilkos szektájának tagjait a hasis teszi vérszomjassá, és ez a mítosz sikeresen beette magát a fejekbe. Ettől még a modern orvostudomány az 1840-es években felfedezte magának a szert, miután a Kalkuttában kísérletező William Brook O’Saughnessy ír származású brit orvos úgy találta, hogy a kannabisz áldásos hatással van az epilepsziás, sőt a kolerás és a vérmérgezéses betegekre is, amellett, hogy általános étvágyjavító. Az 1860-as években az anyag bekerült az európai gyógyszerkönyvekbe, és elterjedt a kolera elleni Chlorodyne nevű szer, amelyet Magyarországon is használtak migrén, álmatlanság kezelésére.

A magyarok közül sokan az 1849 utáni keleti emigrációban ismerkedtek meg a marihuánával és a növény gyantájából készült hasissal. Az 1860-as években orvosi szaklapban is lehozták, hogy a kannabisz jó a kehrángásra (szamárköhögésre), csillapítja a rohamokat. Az indiai kenderolajat pedig csúzos fájdalmakra ajánlották. Az 1871-es első magyar gyógyszerkönyv listázta a kendervirágok leszüretelt csúcsait és az indiai kenderkivonatot, amelyeket patikákban is meg lehetett kapni, igaz, csak orvosi rendelvényre.

Ahogy 1879-ben Balogh Kálmán orvos leírta, az akkori kannabiszterápiával az volt a probléma, hogy a gyógyszert Kelet-Indiából importálták, és mire ideért, az „illóolajak elpárologtak, a felvidámító hatás gyakran elmaradt”. Így tehát jóval többet kellett belőle bevenni. Balogh gyakorlatában a szer a következő panaszokra volt jó hatással: álmatlanság, csúz, köszvény, zsába, migrén, bőrérzékenység, tetanusz, szénanátha, idegi problémák.

Grimault-féle asztmacigaretta kannabisszal és nadragulyávalFotó: YouTube

1881-ben az Orvosi Hetilap hónapokig hirdette a Grimault-féle kannabiszcigarettákat asztmásoknak, kiemelve, hogy az ilyen cigaretta az álmatlanságon is segít. Bevizsgálás után kiderült, hogy míg a gyógycigaretta kendert csak nyomokban, mérgező nadragulyát viszont annál nagyobb dózisban tartalmaz.

Miért tűnt el akkor nyomtalanul a magyar és európai orvostudományból ez a kannabisz? Egyrészt azért, mert az állati és növényi eredetű gyógyszerek a harmincas évekre visszaszorultak a biztonságosabbnak tekintett szintetikus hatóanyagok mellett, másrészt az adagolása is megbízhatatlan volt. Emellett az alkoholtilalom feloldása után ez a drog lett az új közellenség Amerikában, ami hatékonyan segített a szer nemzetközi betiltásában.

Mára a gyógyászati kannabisz használatát a 20. században akadályozó tényezőket (minőségromlás, adagolás bizonytalansága, ismeretlen hatásmechanizmus, herbális medicina visszaszorulása, félelem az abúzuspotenciáltól) egytől egyig kiiktatták, az orvosi használat mégsem mondható mainstreamnek, főleg Magyarországon.

Sunyiban szívok, mert muszáj

Itthon jelenleg összesen három orvos ír fel szükség esetén kannabiszt a pácienseinek, ennél jóval nagyobb azoknak a szklerózis multiplexes (SM) betegeknek a száma, akik ez ügyben fordultak a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesülethez segítségért – mondta Szelestei Miklós, az egyesület elnöke. Egy neuropátiás védencük meg is kapta a kezelést, ráadásul úgy, hogy a panaszai nem szerepelnek az indikációs listán, de ez kisebb csodának számít a hazai gyakorlatban. Rajta kívül még ketten kaptak engedélyt a Sativex szájspré használatára (ők SM-es betegek), illetve néhány esetben biztatóan áll, bár még nem zárult le az engedélyeztetési procedúra.

A Sativex használata. Az AFP abból az alkalomból tette közzé a képet, hogy 2014 szeptemberében engedélyezték a szer forgalmazását FranciaországbanFotó: GW Pharmaceuticals/BSIP

Az egyesület aktivistáit több tucat orvos utasította már el arra hivatkozva, hogy a kannabisz káros, függőséget okoz, gyógyhatásai csak népi hiedelmek. Féltik a praxisukat, pedig törzskönyvezett készítményekről van szó, és az orvosoknak csak receptet kellene írniuk, illetve megállapítani, hogy más kezelések nem váltak be – mondta Szelestei. Nem véletlen, hogy az egyesület célja az is, hogy képzéseken, akkreditált kurzusokon ismertessék meg a magyar orvosokat a kannabisz terápiás hasznával. Érdekes, hogy a kannabisz fájdalom esetén is úgynevezett last resort medicine, azaz végső esetben bevethető gyógyszer, ami azt jelenti, hogy a jóval veszélyesebb (mellékhatásokat kiváltó, függőséget okozó, az USA-ban éppen krízist okozó) opiátok is megelőzik.

A hazai engedélyeztetés menetéről Zeller Judit, a TASZ munkatársa, a Pécsi Egyetem jogi karának adjunktusa beszélt a hét végén rendezett konferencián. Az orvosi javaslatot egyedi importkérelem követi, majd az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezi. A TASZ praxisában eddig mindig elakadt az ügy, ha kannabisztartalmú gyógyszert próbáltak engedélyeztetni, legkésőbb az OGYÉI-nél. Eleve rövid azoknak az indikációknak a listája, amelyek lehetővé teszik a legális fogyasztást, és a hatóságnál nehéz áttörni ezt a gátat, bár nem lehetetlen, mint a fenti példa is mutatja.

Nagy probléma továbbá, hogy általában rendkívül drága gyógyszerekről van szó, tb-támogatás pedig nem jár hozzájuk, így a tényleges hozzáférés nehezen biztosítható. Ahogy egy másik előadásban elhangzott, az epilepsziás gyerekek kezelésére használt Epidiolex 30 ezer dollár, a Sativex 16 ezer dollár (kb. 4,5, illetve 8,5 millió forint) egy évre. Így a Sándorhoz hasonló, fájdalommal küszködő SM-es betegek kénytelenek „sunyiban szívni”, ahogy az alábbi videóban ő maga elmondja:

A tiltott szernek nem minősülő kannabidiol (CBD) olaja Magyarországon sem tiltott, nem kell hozzá külön engedély, az OGYÉI a behozatalánál csak az étrendkiegészítő formai kritériumait vizsgálja. Ezekben a készítményekben a jogszabályi határ, 0,2 százalék alatt marad a THC (Δ9-tetrahidrokannabinol) aránya, mégis sokszor fennakadnak a határon - mondta Zeller. Ezek a szerek itthon nincsenek bevizsgálva, így minőségükre legfeljebb a bevált márka jelenthet garanciát. Azoknak, akik ilyen készítmények beszerzésén törik a fejüket, a TASZ összeállított egy kisokost, amelyben felsorolják a szóba jöhető indikációkat is.

A nemzetközi helyzet enyhül

A nemzetközi szabályozás szerint a kannabisz alapú készítmények három típusba sorolhatók. Vannak a minősített gyógyszerek, amelyeket az adott ország törvényei alapján, rengeteg dokumentummal alátámasztva már engedélyeztettek a gyógyszercégek. Léteznek a magisztrális készítmények, amelyeket az orvos ajánlására engedélyezett összetevőkből gyógyszerész állít össze egyes patikákban – ez a rendszer például a szomszédos Ausztriában, ahol 2008 óta hatósági kontroll mellett szabadon termeszthető a kannabisz gyógyászati és tudományos célból. A harmadik csoportba a nem engedélyezett kannabiszkészítmények tartoznak, utóbbiak nemzetközi jogi helyzetéről beszélt a konferencián Pavel Pachta cseh közgazdász, az ENSZ és a WHO szakértője.

Ahhoz, hogy ma ezeket a szereket a legtöbb országban ne lehessen törvényesen beszerezni, az 1961-es ENSZ-konvenció kellett, amelynek IV. fejezetében a hasist és a marihuánát az opiátokkal veszik egy kalap alá, és a nagyon veszélyes, terápiás érték nélküli szerek közé sorolják őket. A kannabiszkivonatok az I. fejezetben feltüntetett szerek között szerepelnek, amelyeknek az orvosi alkalmazása komoly kontroll mellett elvileg lehetséges. A pszichotróp anyagokról szóló 1971-es ENSZ-egyezményben a THC kezdetben ugyanúgy a veszélyes I. kategóriába került, de hosszas huzavona után végül 1991-ben Dronabinol néven kiemelték a marihuána kannabinoidjai közül, és az 1961-es egyezmény I. fejezetéhez hasonló kváziterápiás vegyületcsoportba sorolták át.

Orvosi kannabiszt mérnek ki egy San Fransiscó-i boltbanFotó: JUSTIN SULLIVAN/AFP

A kormányoknak joguk van ennél szigorúbb szabályozásra is, az elmúlt években mégis inkább az orvosi használat legalizációja felé billent a mérleg. „Nagyot fordult a világ, elérhetővé vált a tudás, amely ma egész más, mint az 1961-es egyezmény idején” – mondta Pachta.

Minden kontinensen találni olyan országot, ahol létezik valamiféle orvosikannabisz-program: Leostho, Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia (amely ennek a központjává szeretne válni), Paraguay, Peru, Uruguay, Jamaica, Mexikó, USA, Kanada, Izrael, Libanon, Srí Lanka (ahol az ajurvédikus gyógyászati hagyomány része), Fülöp-szigetek (a drogügyi rémuralom ellenére), Thaiföld, Ausztrália és Új-Zéland. Európában pedig a következőképpen néz ki az orvosikannabisz-térkép (benne a legalizáció időpontjával):

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A WHO szakbizottsági (ECDD) véleménye alapján az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága mozdíthatja el a nemzetközi szabályozást a hatvanas évekbeli nyugvópontról. Ez politikai okokból sokat váratott magára, de tavaly novemberben az ECDD kiemelte a tiltott szerek közül a már többször említett CBD-t, 2018. júniusban pedig előzetes felülvizsgálatban vette ki a kannabiszt és a kannabiszalapú készítményeket a kontrollt igénylő kategóriából. Idén novemberben várhatóan újraértékelik a többi THC-izomert is, még nem tudni, milyen eredménnyel, de Pachtának az az érzése, hogy kikerül a ‘61-es konvenció IV. fejezetéből.

Az országos szintű szabályozásnak a következőkre kell kiterjednie:

  • ki írhatja fel,
  • milyen betegségek, panaszok esetén használható,
  • végső esetben bevethető gyógyszer-e vagy sem,
  • milyen termékek kerülhetnek forgalomba,
  • az ellátási láncra a termeléstől és feldolgozástól a szállításon át a kereskedelemig,
  • az egészség-, illetve társadalombiztosítás térítheti-e.

A bennünk élő kannabinoid

A kannabisz eredményes terápiás használatát az alapozza meg, hogy az összes gerinces szervezetében, így az emberi testben is igen összetett endokannabionoid rendszer működik, amiről Gregor Zorn szlovén biológus és terápiás tanácsadó, a Padovai Egyetem orvosi kannabisz posztgraduális képzésének oktatója, a holisztikus orvoslás híve beszélt. A szóban forgó rendszer Zorn szerint egy homeosztatikus (azaz a normális működést változó körülmények között is megtartó), kiegyensúlyozó rendszer, amire jó példa a testhőmérséklet szabályozása. Sejt-, szövet-, szerv- és szervrendszeri szinten is hat, és számos funkcióra hatást gyakorol a testben: a tanulás és emlékezés képességére, az idegsejtek működésére, alvási mintázatokra, érzelmi viselkedésre, étkezésre, étvágyra, fájdalomérzékelésre és a stresszre adott válaszokra, a motoros funkciókra, a szexualitásra és a szaporodásra, sőt újszülötteknél a szopás képességére is.

A rendszer az endokannabinoidoknak nevezett üzenetközvetítő részecskékből, a hozzájuk passzoló receptorokból és azokból az enzimekből áll, amelyeknek a termelődése az üzenet hatására fokozódik vagy csökken. Az anandamid volt az első endokannabinoid neurotranszmitter, amelyet 1992-ben felfedeztek. A receptorok közül a két leggyakoribb (a CB1 és a CB2) a központi idegrendszerben és az ivarszervekben, továbbá az immunrendszerhez tartozó szervekben található meg a legnagyobb számban.

Az endokannabinoid rendszer működéseGrafika: Orvosikannabisz.com

Ha félrecsúszik a rendszer szabályozása, neurodegeneratív betegségek, motoros diszfunkciók, lelki betegségek, pszichózis, autizmus, elhízás, diabétesz, szepszis, rák, meddőség, sorozatos koraszülés és vetélés léphetnek fel Zorn szerint. A túl kevés endokannabinoid migrént, irritábilis bélszindrómát, glaukómát, bipoláris szindrómát válthat ki.

Az endokannabinoid rendszert egyfelől táplálkozással (az omega-3 zsírsavak pozitív hatásairól azért beszélnek annyit, mert abból lesznek az endokannabinoidok) és a stressz csökkentésével, másfelől fitokannabinoidok fogyasztásával tudjuk befolyásolni. Utóbbiak hosszabb távon hatnak, mint az emberi test által termelt kannabinoidok, amelyek gyorsan lebomlanak, ha teljesítették küldetésüket, és átvitték az üzenetet két idegsejt között.

A fiatal agyat öregíti, az öreget megfiatalítja

A fitokannabinoidok működését nemrég egereken kutatta Bilkei-Gorzó András, a Bonni Egyetem Molekuláris Pszichiátriai Intézetének munkatársa. A laboratóriumban azt vizsgálták, hogyan hat a kannabisz az öregedő és Alzheimer-kóros egéragyak kognitív funkcióira, és az eredmény: megdöbbentően jól.

Tudni kell, hogy kamaszkorban kiugró csúcsot ér el az endokannabinoid rendszer aktivitása, onnan fokozatosan csökken az élet végéig. Az agy öregedése azzal jár, hogy csökken az őssejtek osztódási kapacitása, szaporodnak a szeneszcens sejtek, felhalmozódnak a károsodott makromolekulák. Mindez sajnos aktiválja az agy immunrendszerét, a mikrogliákat, de azok ebben a korban már több kárt tesznek, mint amennyit használnak. Mindez együtt kognitív zavarokhoz, demenciához vezet.

Felvonuló egy legalizációpárti tüntetésen Fokvárosban 2016. május 7-énFotó: RODGER BOSCH/AFP

Azok az egerek, amelyekből kiiktatták a CB1 receptorokat, hirtelen igen idős egérré váltak: hamarabb jelent meg náluk az agy, a bőr és a here öregedése is. Emellett pedig igen rosszul kezdtek teljesíteni a társfelismerős teszteken. A kísérletben 28 napon át THC-vel fokozták az öreg egerek receptorainak aktivitását, míg a kontrollcsoport egyedeibe csak vivőanyagot fecskendeztek, utána tanulási teszt, majd szövettani, biokémiai vizsgálatok következtek.

A társfelismeréses tesztekben az előzőleg THC-val kezelt öreg egerek majdnem olyan jól teljesítettek, mint a fiatalok, míg a kontrollcsoport tagjai szellemi képességeik hanyatlásáról adtak tanúbizonyságot. A kannabinoid „fiatalító” hatása a tárgyfelismeréses teszteknél még inkább megmutatkozott. A térbeli tájékozódást vizsgáló kísérletben a kitűnően úszó, de a víz rajongóinak nem mondható egereknek egy medencében azt a platformot kellett megtalálniuk, ahol kimászhattak. A THC-val kezelt fiatal egerek itt csúfosan elbuktak, az időseknél azonban fordított volt a hatás.

A mikroszkópos vizsgálatokból már az is kiderült, hogy a kezelés az idős egerek agyában megnövelte a szinapszisokra nőtt tüskék számát, ezáltal nőtt a szinapszisok felülete. A génaktivitási vizsgálat pedig arra jutott, hogy a THC a fiatal agyakat öregíti, az öregeket pedig megfiatalítja: specifikusan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos gének expresszióját. Ennek elméleti magyarázata egyelőre az, hogy a fiatalokban túl aktív az endokannabinoid rendszer, ha fitokannabinoidokkal tovább fokozzák, már a patologikus tartományba kerülhet a működés. Időseknél viszont akkor lépnek közbe, amikor a rendszer már alulteljesít.

Ettől még nem jelenthető ki, hogy a THC visszafordítja az emberi agy öregedését, de mivel a mechanizmus ugyanaz, mint az egereknél, érdemes lenne kipróbálni, hogy egy bizonyos kor fölött, megelőző jelleggel fogyasztott szer embereknél is késlelteti-e az agyi leépülés folyamatait - mondta Bilkei-Gorzó.

A történet slusszpoénja, hogy a kutatás az orvosi kannabiszt nemrég engedélyező Németországban nagy hullámokat vert, és a kutatócsoportnak meg is ítéltek egy nagy összegű támogatást a folytatásra. A választás után azonban az új vezetés visszavonta a döntést.

Az Alzheimer-kór az agyban szenilis plakkok kialakulásával, a glia sejtek gyulladásos aktivitásának fokozódásával jár. Egy spanyol egérkísérletben THC és CBD kombinációjával kezelték az állatokat: a koktél a fiataloknál rontott, az időseknél javított a tanulási képességen, az alzheimerrel „megfertőzött” egyedeknél pedig kiugróan hatásos volt. A kutatás eredményei alapján a kannabisz a kórt nem fordítja vissza, de a tüneteket csillapíthatja, a megállapítás azonban itt sem húzható rá az emberekre további kísérletek nélkül.

Csodás gyógyulások és nagy-nagy kételyek

Időről időre bejárják az internetet olyan csodás gyógyulásokról szóló videók, mint a Dravet-szindrómás Charlotte Figi esete Coloradóban. A kislánynak naponta akár több száz görcsrohama volt, és semmi nem segített, orvosai már a mesterséges kómát javasolták, hogy pihenhessen az agya és a teste. Akkor a szülők megpróbálkoztak a kannabisszal, és bevált, megváltoztatva a család életét.

Van rá példa, hogy a kannabinoidok olyan megmagyarázhatatlan és gyógyír nélküli megbetegedésekre is hatással vannak, mint az autizmus. Izraelben, ahol az orvosikannabisz-programba bevett betegek havi száz dollárért hozzáférhetnek a szükséges szerekhez, sok szülő fellélegzett, miután autista gyermekét kannabisszal kezdték kezelni.

A konferencián Gil Lewitus izraeli kutató, a Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatólaboratórium munkatársa számolt be ezirányú tapasztalatairól. A kannabiszfajták idegrendszerre gyakorolt hatásait kutató neuroimmunológus nem győzte hangsúlyozni, hogy a szer orvosi használatának kutatása még nagyon gyerekcipőben jár, mindennaposak az új felfedezések, olyan gyógyszerről van szó, amely nem ment át a gyógyszer-engedélyeztetés hagyományos stációin. 144 kannabinoidja van a kannabisznak, nem csak a THC és a CBD, és ezek közül csak 13-14 elemzésére van standard (ezeket írták le, nevezték el). 36 vizsgált mintájukból egyik növény kannabinoidfelépítése sem hasonlított a másikéra, ráadásul ugyanannak a növénynek ugyanabból a virágából származó kannabisz is merőben eltérő hatást válthat ki két emberből, az érzékelt hatás tehát igen szubjektív. Mindezért nagyon nehéz meghatározni és tudományosan bizonyítani, hogy egy-egy kannabinoidból mennyi és hogyan működik.

Az intézet autista gyerekekkel végzett kísérleteinek eredményei is megmutatták ezt: bár a gyerekek nagy többsége jobban lett, például szemkontaktust tartott és viszonozta az ölelést, hatukra kifejezetten rosszul hatott ugyanaz a CBD-THC-kombináció, annyira, hogy kórházba kellett őket vinni, miután falba verték a fejüket. A kezelést csak súlyosan autista gyerekek kaphatták meg. Többségüknél néhány havi kezelés után jelentősen csökkent az agresszivitás, de a hatás már 30 nap után megmutatkozott. A rögeszmésségre nem, vagy alig hatott a szer, a kommunikációs készséget sem javította közvetlenül, közvetve azonban igen, ugyanis a nyugodt gyerekek afféle mellékhatásként nyitottabbá váltak az interakciókra is. Az agresszivitást a leghatékonyabban egy CNB1 jelű kannabinoid csökkentette, a CBD nem vált be, csak ha THC is volt a koktélban. Ugyanakkor a THC–CBD-arány nem befolyásolta szignifikánsan az eredményeket.

A kannabisz tehát nem varázsszer, ugyanakkor sokkal bonyolultabb, mint hinnénk - zárta előadását Lewitus. Egereknél például a THC nem, csak annak hevítetlen, savas formája, a THCA segített bizonyos görcsös tüneteken, az intézet egy másik vizsgálata alapján pedig más-más kannabinoidok hatnak gyógyítólag a prosztata- és a vastagbélrákra. A ráklaboratóriumnak indult kutatóműhelyben tehát nagy erőkkel keresik a választ, hogyan tudnák hatékonyabban személyre szabni az orvosi kannabisz használatát: ehhez rengeteg analizáló munkára van szükség, amelynek eredményeiből adatbázist építenek, illetve a szert amúgy is használó emberek kikérdezésével is gyűjtik az adatokat.

Ha valaki szeretne alaposabban utánajárni, milyen eredményeket hoztak a legfrissebb orvosikannabisz-kutatások, milyen betegségre milyen terápia vált be, a The Health Effects of Cannabis and Cannabinoids (2017, National Academies of Sciences) című kiadvány online változatában keresgélhet. Addig is egy vázlatos összefoglaló Gregor Zorntól:

Az orvosikannabisz-fogyasztás aranyszabályai Gregor Zorn szerint:

  • A forrás a száraz virágvég.
  • A vaporizálás a leghatékonyabb módszer, cigarettában elszívni nem javasolt, mert a füsttel méreganyagok is bőségesen áramolnak a szervezetbe. Emellett diszkrét, nincs füstje, nincs szaga, a szobában is használható.
  • Az adagolás bizonytalansága miatt a mikrodózisolás a kulcsszó, azaz a lehető legkisebb adagot kell elsőre fogyasztani.
  • Vaporizátorral ez is egyszerű: egy belégzés, néhány perc várakozás. Ha nincs hatás, még egy belégzés, és így tovább.
  • Szájon át - tinktúrák, krémek, kivonatok, olajok formájában - a lassú felszívódás miatt később hat a szer, a hatás ugyanakkor tovább kitart. Nyelv alatt jobban hat.
  • A kezelést érdemes THC-t és CBD.t 1:1 arányban tartalmazó termékkel kezdeni.
  • Ha gyerekek vagy idősek kezeléséről van szó, legyen több CBD, kevesebb THC.
  • A CBD-t a többi gyógyszer előtt két órával érdemes bevenni, mert bezavarhat az enzimek működésébe.
  • A Sativexről érdemes tudni, hogy alkoholban oldott, ami a felszívódást javítja, de csíphet, és gyerekeknek nem adható.
  • A kannabisztartalmú kúpok csak helyi problémák (aranyér, menstruációs görcs stb.) kezelésére hatékonyak.
  • A szlovén biológus esküszik a magas THC-tartalmú (tehát gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antibakteriális hatású) krémekre a következő bőrproblémák esetén: ekcéma, akne, pszoriázis, dermatitis, illetve égés. Rovarcsípés esetén az alkoholos oldat a jobb választás.
  • Legalább hat hónapig kell próbálkozni, mielőtt hatástalannak nyilvánítjuk a kezelést.

Ahogy a fenti táblázatból kiderül, a kannabiszt felépítő vegyületek közül legalább kettőnek számos gyógyhatást tulajdonítanak. De melyek azok a betegségek, panaszok, amelyek esetében már tudományosan megalapozott a kannabiszterápia eredményessége?

  • Bizonyított: krónikus fájdalom, kemoterápia kiváltotta hányás, hányinger csillapítása, MS tüneteinek enyhítése.
  • Mérsékelten bizonyított: alváshatékonyság növekedése obstruktív alvási apnoe esetén.
  • Korlátozottan bizonyított: HIV/AIDS esetén étvágynövelés, fogyás lassítása, PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) tüneteinek enyhítése, jobb kilátások traumás agysérülések esetén, Tourette-szindróma tüneteinek enyhítése, szorongásos tünetek enyhítése.