Végre kivetette hálóját az űrkukásautó!

300 kilométerrel a Föld felett sikeresen működésbe hozták a brit űrkukásautó szemétgyűjtő hálóját. A RemoveDebris műhold tesztakciójáról videó is készült. A rövid képsoron egy cipősdoboz méretű tárgy látható, amit ide-oda bukdácsol, majd egyszer csak kivetődik a fényes, pókháló formájú elfogó szerkezet, és foglyul ejti, beburkolja a szemetet szemléltető űrtárgyat.

Fotó: YouTube/SciNews

Guglielmo Aglietti, a műholdat építő guildfordi űrközpont, a Surrey Space Center igazgatója elégedett az eredménnyel. A célobjektum „éppen úgy pörgött, ahogy az ember egy együttműködést nem mutató szemétdarabról feltételezné, de tisztán látható, hogy a háló befogja, és nagyon örülnük, hogy így alakult a kísérlet” – mondta.

Az egymázsázs űrkukásautó hálós technikája az egyik módszer azok közül, amelyeket mostanában tesztelnek a rakétadarabokat, űrhajósok által véletlenül leejtett tárgyakat, még festékfoltokat is tartalmazó űrszemét felszámolására. Ha nem kezdenek valamit a 7500 tonnányi, céltalanul keringő szeméttel, fennáll a veszély, hogy kárt tesz a működő műholdakban. Az ütközések pedig további űrszemét termelődésével járnak, ráadásul számos cég készül arra, hogy ezerszámra küldjön további műholdakat az űrbe.

A RemoveDebris sikeres tesztjéről bővebb videó is készült:

A brit űrkukásautót áprilisban lőtték ki a Földről, és júniusban bocsátották útjára a Nemzetközi Űrállomásról. Többféle szemétgyűjtő technológiával, a háló mellett például szigonyszerű megoldással is ellátták. Az eredeti terveknek megfelelően eddig csak azt figyelték, hogy jól működik-e a szerkezet, és csak most, néhány hónap elteltével kezdték el tesztelni a szemétgyűjtő technológiát is.

A tervezők nem szeretnék, hogy küldetése lejárta után maga a RemoveDebris is űrszemétté váljon, ezért felruházták egy nagy méretű membránnal, amely vitorlaszerűen működve fokozza a légkör külső szélén kóválygó levegőrészecskék húzóerejét, így elősegíti, hogy az űrkukásautó visszatérjen a Földre.

A RemoveDebris 13 milliós fontos költségét felerészben az Európai Bizottság állta, a másik felét tíz technológiai cég és intézmény adta össze.