Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
150 ezer dollárt kell fizetnie a Dish műholdas TV-társaságnak, amiért a kiöregedett műholdját nem az ígért pályán nyugdíjazta.
Az ausztrál űrkutatási hivatal, az ASA szerint a 2,5 méter magas aranyszínű henger valójában csak egy méreten felüli űrszemét.
Egy ötméteres fémgyűrű és kisebb darabok is földet értek, két családot pedig evakuálni kellett, de sérülés nem történt. A Hosszú Menetelés-5B nevű rakéta zuhanásáról Kína nem osztott meg információt, így az USA-nak kellett figyelnie, hova csapódik be a 25 tonnás monstrum törmeléke.
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
A csillagászok először azt hitték, hogy Elon Musk elszabadult rakétája fogja eltrafálni a Holdat, majd 99 százalékos magabiztossággal azt állították, hogy a Csang-o 5-T1 űreszköz szemete csapódik majd az égitestbe. Kína tagad, március 4-ig várhatóan további hátborzongató fordulatokra számíthatunk.
Miután a csillagászok kiderítették, hogy valami neki fog csapódni a Holdnak, a gyanú gyorsan Elon Muskra terelődött, de most úgy tűnik, hogy a kínai Csang-o 5-T1 rakétája a ludas. Nagyobb baj nem fenyeget, de ez is jól mutatja, hogy milyen nehéz pontosan azonosítani az űrszemetet.
A négytonnás rakétában nem volt elég üzemanyag, hogy visszatérjen a Föld légkörébe, így az űrben rekedt. Januárban még elsiklott a Hold mellett, de márciusban már nemigen kerüli ki az ütközést.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Az űrtechnológiai vállalkozások a hulladék begyűjtését, tárolását, szelektálását, darabolását, beolvasztását is Föld körüli pályán valósítanák meg, a késztermék ionizálásán alapuló üzemanyagot pedig a műholdak manőverezéséhez használnák fel.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
Az elmúlt években ezrével pályára állított olyan műhold-rajok, mint az Elon Musk-féle Starlink, mára több mint 10 százalékkal növelték a korábban javarészt csak a bolygó légköre által kiváltott torzító hatást.
A faanyagokra épülő, a Föld légkörében elégő műholdak után nem maradnának roncsdarabok, így csökkenthetők lennének az űrszemét okozta környezeti ártalmak.
Ebben a pillanatban nem kevesebb mint 2787 műhold kering a Föld körül, de számolni kell csaknem kétszer ennyi elromlott, kiégett, lerongyolódott és széthulló űreszközzel is, amik az idők végezetéig sodródnak tehetetlenül a világűrben. A katasztrófa elkerüléséhez nemcsak átfogó törvényekre, hanem konkrét űrbéli stoptáblákra, behajtási engedélyekre, irányjelzőkre és sebességkorlátozásokra is szükség van.
A Hosszú menetelés 5B névre keresztelt kínai rakéta tesztrepülése félsikernek bizonyult: bár visszatért a Földre, egy nagyobb darab levált belőle, és New York és Los Angeles felett is elhaladt, mielőtt Elefántcsontpart környékén becsapódott volna. Ez volt a legnagyobb, kontrollálatlanul a Földre hulló űrszemét a Szaljut-7 1991-es becsapódása óta.