A csillagászok először azt hitték, hogy Elon Musk elszabadult rakétája fogja eltrafálni a Holdat, majd 99 százalékos magabiztossággal azt állították, hogy a Csang-o 5-T1 űreszköz szemete csapódik majd az égitestbe. Kína tagad, március 4-ig várhatóan további hátborzongató fordulatokra számíthatunk.
Miután a csillagászok kiderítették, hogy valami neki fog csapódni a Holdnak, a gyanú gyorsan Elon Muskra terelődött, de most úgy tűnik, hogy a kínai Csang-o 5-T1 rakétája a ludas. Nagyobb baj nem fenyeget, de ez is jól mutatja, hogy milyen nehéz pontosan azonosítani az űrszemetet.
A négytonnás rakétában nem volt elég üzemanyag, hogy visszatérjen a Föld légkörébe, így az űrben rekedt. Januárban még elsiklott a Hold mellett, de márciusban már nemigen kerüli ki az ütközést.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Az űrtechnológiai vállalkozások a hulladék begyűjtését, tárolását, szelektálását, darabolását, beolvasztását is Föld körüli pályán valósítanák meg, a késztermék ionizálásán alapuló üzemanyagot pedig a műholdak manőverezéséhez használnák fel.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
Az elmúlt években ezrével pályára állított olyan műhold-rajok, mint az Elon Musk-féle Starlink, mára több mint 10 százalékkal növelték a korábban javarészt csak a bolygó légköre által kiváltott torzító hatást.
A faanyagokra épülő, a Föld légkörében elégő műholdak után nem maradnának roncsdarabok, így csökkenthetők lennének az űrszemét okozta környezeti ártalmak.
Ebben a pillanatban nem kevesebb mint 2787 műhold kering a Föld körül, de számolni kell csaknem kétszer ennyi elromlott, kiégett, lerongyolódott és széthulló űreszközzel is, amik az idők végezetéig sodródnak tehetetlenül a világűrben. A katasztrófa elkerüléséhez nemcsak átfogó törvényekre, hanem konkrét űrbéli stoptáblákra, behajtási engedélyekre, irányjelzőkre és sebességkorlátozásokra is szükség van.
A Hosszú menetelés 5B névre keresztelt kínai rakéta tesztrepülése félsikernek bizonyult: bár visszatért a Földre, egy nagyobb darab levált belőle, és New York és Los Angeles felett is elhaladt, mielőtt Elefántcsontpart környékén becsapódott volna. Ez volt a legnagyobb, kontrollálatlanul a Földre hulló űrszemét a Szaljut-7 1991-es becsapódása óta.
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.
A NASA igazgatója szerint a legutolsó dolog, amire szükségünk lehet, az még több űrszemét, India pedig épp ezt szaporította műhold-megsemmisítő akciójával. Az amerikai űrügynökség szerint a műhold darabjai a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelenthetnek. India szerint űrszemétügyben az USA inkább meg se szólaljon.
Sokszor marginális információkat tartalmaznak az űrbe juttatott üzenetek, amelyek alapján nemhogy az idegen civilizációk tagjai, de még a jövő humán régészei is nehezen tudnának hű képet alkotni korunkról.
300 kilométerrel a Föld felett sikeresen tesztelték a brit Surrey Space Centerben kifejlesztett űrszemétgyűjtő technológiát, látványos eredménnyel.
A Nemzetközi Űrállomásról egy robotkar lökte ki az űrbe a RemoveDebrist, amely az első hetekben a magával vitt „szeméten” tesztelgeti hulladékgyűjtő képességeit.
Tegnap indították Föld körüli útjára az első űrszemétszedő masinát. A RemoveDebris a tesztüzemmód után a tervek szerint májustól lesz éles.