Útnak indult a világ első űrkukásautója

2018.06.21. · tudomány

Egy robotkar segítségégvel útnak indították szerdán a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a RemoveDebris műholdat. A többféle szemétgyűjtő megoldással (pl. hálóval és szigonnyal) ellátott űrkukásautót április elején küldték fel a Földről, néhány nap alatt elérte az űrállomást, de csak most lépett ki az űrbe.

A RemoveDebris küldetése, hogy bemutassa, milyen módszerekkel lehet fellépni a Föld körül keringő kb. 7500 tonnányi szemét ellen. A hordaléktömeg, amelynek a nagy részét tönkrement műholdak, rakétadarabok, űrhajóalkatrészek és további ember alkotta tárgyak alkotják, a becslések szerint 170 millió darabból áll. Fennáll a veszély, hogy a szemétdarabok komoly károkat okoznak, ha működő műholdakba csapódnak.

Az Európai Űrügynökség (ESA) által, brit vezetéssel fejlesztett egymázsás szemétszedő működését egy korábbi animáción mutatták be:

link Forrás

A RemoveDebris egyébként a legnagyobb műhold, amelyet az ISS-ről indítottak útnak. A szerkezetet a guildfordi Surrey Space Centerben építették fel. A központban a BBC-nek azt mondták, hogy az első egy-másfél hónapot az űrkukásautó próbaüzemének tekintik, és főként azt követik majd nyomon, hogy megfelelően működik-e a technika. Csak akkor kezdik el a kísérletezést a hálóval és a szigonnyal, ha már meggyőződtek arról, hogy hibátlan a rendszer.

A RemoveDebris épp ezért magával viszi a saját szemetét, azaz két pici, kocka alakú szatellitet (cubesat-ot), amelyeket kibocsát, majd követni fog. Az egyikkel azt a lézeres-kamerás technológiát tesztelik majd, amellyel a RemoveDebris felismeri és kategorizálja az űrben szembejövő hulladékot, míg a másikon a hálós elfogó technológiát próbálgatják.

A tervezők nem szeretnék, hogy küldetése lejárta után maga a RemoveDebris is űrszemétté váljon, ezért felruházták egy nagy méretű membránnal, amely vitorlaszerűen működve fokozza a légkör külső szélén kóválygó levegőrészecskék húzóerejét, így elősegíti, hogy az űrkukásautó visszatérjen a Földre.

A RemoveDebris 13 milliós fontos költségét felerészben az Európai Bizottság állta, a másik felét tíz technológiai cég és intézmény adta össze.