Amennyi pénzből pár magyar focicsapat csak vegetál, Győrben halmozzák a BL-győzelmeket

Bő másfél milliárd forint a labdarúgó NB1-ben egyáltalán nem számít kiemelkedő költségvetésnek, inkább átlagosnak. Legutóbb például a szebb napokat megélt Debrecen gazdálkodott nagyjából ennyi pénzből. Ha azonban ezt az összeget megfogjuk, és átvisszük az ország nyugati felébe, és mondjuk a női kézilabdába fektetjük, akkor máris egy négyszeres BL-győztes csapatot építhetünk. Ez jól jelzi a két sportág közti kontrasztot, illetve azt, hogy a focicsapatok lassan valóban belefulladnak a pénzbe.

A magyar női kézilabda élvonalába évek óta két klub sorolható, a Győri Audi ETO KC, amely négyszeres Bajnokok Ligája-győztes (2013, 2014, 2017, 2018) és az FTC Rail Cargo Hungária, amely rendre a legrangosabb sorozat négyes döntőjének küszöbén van, de az igazi áttörést egyelőre nem érte el. Tavasszal foglalkoztunk már a feltörekvő csapatok, más néven a tao-rendszer nagy haszonélvezőinek gazdálkodásával, akkor a Siófok és az Érd számait néztük meg – velük éppen ezért most nem számolunk. 

Győri Audi ETO KC

A legtöbb nagy sportklubbal ellentétben Győrben még mindig nem üzleti vállalkozásként, hanem sportegyesületként működtetik a női kézilabdaklubot. Ennek ellenére a cégekhez hasonlóan vannak nyilvánosan elérhető beszámolóik, csak azokat egy másik felületen kell keresni, mivel nem a Cégbíróságnak, hanem az illetékes bíróságnak kell őket beadni. A legfrissebb, 2017-es beszámoló szerint a győri kézilabdások költségvetése kicsivel haladta meg a 1,5 milliárd forintot. Ez a mintegy 5 millió eurós összeg nemzetközi viszonylatban is az élmezőnybe sorolja a kisalföldieket, talán csak a román CSM Bukarest büdzséje mérhető hozzá.

A Győri ETO KC költségvetése (millió forint)Illusztráció: Sportérték

Az utóbbi években a Győr költségvetése folyamatosan emelkedett, illetve gyakorlatilag 2013-16 között stagnált, aztán tavaly jött megint egy nagyobb lökés. De  miből tevődik össze ez a nagyjából 1,5 milliárd forintos bevétel?

Nagy vonalakban az egyesület három fő bevételi forrást tüntet fel: a klasszikus piaci árbevételt, az egyéb bevételt és bizonyos években rendkívüli bevételt is. Ezek az utóbbi években az alábbiak szerint alakultak:

A Győri ETO KC bevételeinek összetétele (millió forint)Illusztráció: Sportérték

Látszik, hogy az árbevétel és az egyéb bevétel nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a gazdálkodáson belül. A beszámoló szöveges részében ennél részletesebb bontást is találunk, az árbevétel legnagyobb szelete 2017-ben a reklámtevékenység volt közel 300 millió forinttal, vélhetően a klasszikus reklámok mellett itt számolják el a különböző szponzori bevételeket is. Emellett az ETO ajándékboltja is hozott 22,6 millió forintot, a tévés jogdíj viszont mindössze 5 millió forint volt, ami a focival és a teljes büdzsével összevetve aprópénz.

Az egyesület az egyéb bevételek közé sorolja  többek között a különböző támogatásokat, melyek közül kiemelkedik a társaságiadó-kedvezmény keretében adott 371,5 millió forintos támogatás. Itt érdemes megemlékezni arról, hogy Siófokon például a 2017-18-as szezonra 2,2 milliárd forintos, míg Érden 1,8 milliárdos tao-programot hagytak jóvá. A Győr további 235 millió forintos támogatáshoz jutott a helyi önkormányzattól, illetve 80,3 milliós egyéb támogatáshoz cégektől. A BL-győzelem 2017-ben 123,1 millió forintot tett a kasszába a nemzetközi szövetségtől, ebben a tekintetben sem lehet összehasonlítani a pénzdíjakat például a focival.

A fenti feltételek mellett 2017-ben az utóbbi évek legjobb eredményét érte el a győri női kézilabdacsapat, bő 200 millió forint volt a profitjuk, ezért számoltunk a közel 1,8 milliárdos bevételnél alacsonyabb tényleges költségvetéssel.

A Győri ETO KC eredményének alakulása (millió forint)Illusztráció: Sportérték

A Fradinál a nők szárnyalnak

 A Fradi női kézicsapatát az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. üzemelteti, a számaik feltérképezésénél csak az okoz egy kis nehézséget, hogy a férfi csapat is ehhez a vállalkozáshoz tartozik. Azon a vonalon azonban nem annyira erősek, mint a nőknél, frissen jutottak fel az NB1-be, ezért jobb híján a cég teljes gazdálkodását mutatjuk be, ami becsléseink szerint legalább 80-90 százalékban a női csapatot jelenti.

A klub általunk becsült költségvetése 2017-ben 1,15 milliárd forint volt, vagyis a Győrnél kevesebből gazdálkodott a Ferencváros, de először tavaly haladta meg az összeg az egymilliárd forintot. Ha pedig az utóbbi évek növekedését nézzük, akkor annak üteme még jelentősebb, mint az ETO esetében.

Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. költségvetése (millió forint)Illusztráció: Sportérték

Ha pedig már a két magyar topklub anyagi lehetőségeinek növekedését hasonlítjuk össze, akkor még egy ábrát mindenképpen érdemes megmutatni, ez pedig az ETO és a Fradi költségvetésének különbsége évről évre:

A Győri ETO és az FTC költségvetésének különbsége (millió forint)Illusztráció: Sportérték

Látszik, hogy 2010-15 között az ETO fokozatosan húzott el a Fraditól az anyagi lehetőségeket tekintve, és volt olyan év, amikor a kisalföldiek több mint a duplájából gazdálkodtak, mint a kilencedik kerületi csapat. 2016-tól aztán látványosan javultak az FTC anyagi lehetőségei is, így nemcsak a pályán, hanem a pénzügyek terén is sikerült faragni a különbségből. Persze összességében a Fradi szemszögéből nézve még mindig komoly eredmény az, hogy évről évre meg tudják szorongatni a lényegesen több pénzből gazdálkodó Győrt.

Sajnos az FTC Kézlabdasport Nonprofit Kft. nem igazán részletezte bevételi forrásait, így nagy vonalakban csak azt lehet megállapítani, hogy 2017-ben 525,2 millió forintos klasszikus árbevétel mellett 654,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el a cég, de ezek pontos összetétele nem ismert. A kiadások esetében a Fradinál is a személyi jellegű kifizetések domináltak 569,3 millió forinttal, de a működéshez kapcsolódó anyagjellegű kiadások is 495,1 milliót tettek ki. Ezek eredőjeként a klubot működtető gazdasági társaság 27,4 millió forintos profittal zárta az évet. Ez megfelel az utóbbi évek tendenciájának: 2011 óta mindig enyhe nyereséget mutatott a végső eredmény.