Bő másfél milliárd forint a labdarúgó NB1-ben egyáltalán nem számít kiemelkedő költségvetésnek, inkább átlagosnak. Legutóbb például a szebb napokat megélt Debrecen gazdálkodott nagyjából ennyi pénzből. Ha azonban ezt az összeget megfogjuk, és átvisszük az ország nyugati felébe, és mondjuk a női kézilabdába fektetjük, akkor máris egy négyszeres BL-győztes csapatot építhetünk. Ez jól jelzi a két sportág közti kontrasztot, illetve azt, hogy a focicsapatok lassan valóban belefulladnak a pénzbe.

A magyar női kézilabda élvonalába évek óta két klub sorolható, a Győri Audi ETO KC, amely négyszeres Bajnokok Ligája-győztes (2013, 2014, 2017, 2018) és az FTC Rail Cargo Hungária, amely rendre a legrangosabb sorozat négyes döntőjének küszöbén van, de az igazi áttörést egyelőre nem érte el. Tavasszal foglalkoztunk már a feltörekvő csapatok, más néven a tao-rendszer nagy haszonélvezőinek gazdálkodásával, akkor a Siófok és az Érd számait néztük meg – velük éppen ezért most nem számolunk.

Győri Audi ETO KC

A legtöbb nagy sportklubbal ellentétben Győrben még mindig nem üzleti vállalkozásként, hanem sportegyesületként működtetik a női kézilabdaklubot. Ennek ellenére a cégekhez hasonlóan vannak nyilvánosan elérhető beszámolóik, csak azokat egy másik felületen kell keresni, mivel nem a Cégbíróságnak, hanem az illetékes bíróságnak kell őket beadni. A legfrissebb, 2017-es beszámoló szerint a győri kézilabdások költségvetése kicsivel haladta meg a 1,5 milliárd forintot. Ez a mintegy 5 millió eurós összeg nemzetközi viszonylatban is az élmezőnybe sorolja a kisalföldieket, talán csak a román CSM Bukarest büdzséje mérhető hozzá.

Az utóbbi években a Győr költségvetése folyamatosan emelkedett, illetve gyakorlatilag 2013-16 között stagnált, aztán tavaly jött megint egy nagyobb lökés. De miből tevődik össze ez a nagyjából 1,5 milliárd forintos bevétel?

Nagy vonalakban az egyesület három fő bevételi forrást tüntet fel: a klasszikus piaci árbevételt, az egyéb bevételt és bizonyos években rendkívüli bevételt is. Ezek az utóbbi években az alábbiak szerint alakultak:

Látszik, hogy az árbevétel és az egyéb bevétel nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a gazdálkodáson belül. A beszámoló szöveges részében ennél részletesebb bontást is találunk, az árbevétel legnagyobb szelete 2017-ben a reklámtevékenység volt közel 300 millió forinttal, vélhetően a klasszikus reklámok mellett itt számolják el a különböző szponzori bevételeket is. Emellett az ETO ajándékboltja is hozott 22,6 millió forintot, a tévés jogdíj viszont mindössze 5 millió forint volt, ami a focival és a teljes büdzsével összevetve aprópénz.

Az egyesület az egyéb bevételek közé sorolja többek között a különböző támogatásokat, melyek közül kiemelkedik a társaságiadó-kedvezmény keretében adott 371,5 millió forintos támogatás. Itt érdemes megemlékezni arról, hogy Siófokon például a 2017-18-as szezonra 2,2 milliárd forintos, míg Érden 1,8 milliárdos tao-programot hagytak jóvá. A Győr további 235 millió forintos támogatáshoz jutott a helyi önkormányzattól, illetve 80,3 milliós egyéb támogatáshoz cégektől. A BL-győzelem 2017-ben 123,1 millió forintot tett a kasszába a nemzetközi szövetségtől, ebben a tekintetben sem lehet összehasonlítani a pénzdíjakat például a focival.

A fenti feltételek mellett 2017-ben az utóbbi évek legjobb eredményét érte el a győri női kézilabdacsapat, bő 200 millió forint volt a profitjuk, ezért számoltunk a közel 1,8 milliárdos bevételnél alacsonyabb tényleges költségvetéssel.

A Fradinál a nők szárnyalnak

A Fradi női kézicsapatát az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. üzemelteti, a számaik feltérképezésénél csak az okoz egy kis nehézséget, hogy a férfi csapat is ehhez a vállalkozáshoz tartozik. Azon a vonalon azonban nem annyira erősek, mint a nőknél, frissen jutottak fel az NB1-be, ezért jobb híján a cég teljes gazdálkodását mutatjuk be, ami becsléseink szerint legalább 80-90 százalékban a női csapatot jelenti.

A klub általunk becsült költségvetése 2017-ben 1,15 milliárd forint volt, vagyis a Győrnél kevesebből gazdálkodott a Ferencváros, de először tavaly haladta meg az összeg az egymilliárd forintot. Ha pedig az utóbbi évek növekedését nézzük, akkor annak üteme még jelentősebb, mint az ETO esetében.

Ha pedig már a két magyar topklub anyagi lehetőségeinek növekedését hasonlítjuk össze, akkor még egy ábrát mindenképpen érdemes megmutatni, ez pedig az ETO és a Fradi költségvetésének különbsége évről évre:

Látszik, hogy 2010-15 között az ETO fokozatosan húzott el a Fraditól az anyagi lehetőségeket tekintve, és volt olyan év, amikor a kisalföldiek több mint a duplájából gazdálkodtak, mint a kilencedik kerületi csapat. 2016-tól aztán látványosan javultak az FTC anyagi lehetőségei is, így nemcsak a pályán, hanem a pénzügyek terén is sikerült faragni a különbségből. Persze összességében a Fradi szemszögéből nézve még mindig komoly eredmény az, hogy évről évre meg tudják szorongatni a lényegesen több pénzből gazdálkodó Győrt.

Sajnos az FTC Kézlabdasport Nonprofit Kft. nem igazán részletezte bevételi forrásait, így nagy vonalakban csak azt lehet megállapítani, hogy 2017-ben 525,2 millió forintos klasszikus árbevétel mellett 654,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el a cég, de ezek pontos összetétele nem ismert. A kiadások esetében a Fradinál is a személyi jellegű kifizetések domináltak 569,3 millió forinttal, de a működéshez kapcsolódó anyagjellegű kiadások is 495,1 milliót tettek ki. Ezek eredőjeként a klubot működtető gazdasági társaság 27,4 millió forintos profittal zárta az évet. Ez megfelel az utóbbi évek tendenciájának: 2011 óta mindig enyhe nyereséget mutatott a végső eredmény.