Egyetlen magyar egyetem sem került be a világ 400 legjobb felsőoktatási intézménye közé
Az nem újdonság, hogy a Times Higher Education (THE) brit oktatási hetilap rangos, a világ legjobb egyetemeit listázó kiadványában nem találni magyar intézményt a top 200-ban, de az európai egyetemek előretörését jegyző 2019-es rangsorban a szerdán kiadott, legfrissebb listán mégis megemlítették Magyarországot.
„Míg az idei rangsorban több európai ország és egyetem nagyszerű sikert könyvelhet el, a kontinens politikai légkörében zajló változások nagy károkat okozhatnak a felsőoktatási rendszereiben a következő években. Nagy-Britannia és egész Európa egyetemeinek vesztesége lesz, ha a Brexitnek köszönhetően visszaszorul a páneurópai mobilitás és kutatási együttműködés, miközben a szélsőjobboldali populizmus felemelkedése már most hatással van az egyetemek kutatási szabadságára olyan országokban, mint Magyarország. Ezek együttes hatásai, valamint Ázsia versenyképessége nagy nyomás alá helyezi majd az európai egyetemeket a következő 12 hónapban”
– írja a kiadványban Ellie Bothwell, a rangsor szerkesztője.
A listán az első, a THE szerint a legjobb magyar felsőoktatási intézmény, a budapesti Semmelweis Egyetem a 401-500. helyen áll, az ELTE a 601-800. helyet foglalja el, csakúgy, mint a pécsi és a szegedi egyetemek. A BME-t és a Debreceni Egyetemet a 801-1000. helyre sorolták, a budapesti Corvinus pedig az 1001+ kategóriába került.
Közeledik a Távol-Kelet
A 15. éve megjelenő lista a tavalyi 1100-hoz képest már 1250-nél is több egyetemet vesz számításba a világ minden tájáról, így 81-ről 86-ra emelkedett a rajta szereplő országok száma. Bár az első két helyen brit egyetem, a hagyományosan jól teljesítő Oxford és Cambridge áll, az Egyesült Királyságot a listán szereplő egyetemek számát tekintve megelőzte Japán, így a még mindig domináló Egyesült Államok mögött már az ázsiai ország a második.
A top 200-nak még mindig közel a felét teszik ki az európai egyetemek, de a földrész több országának (például Spanyolország és Olaszország) javulása ellenére a kelet-ázsiai egyetemek egyre jobban szorongatják az európai helyezéseket.
Öt ország egyeteme szerepel most első ízben a rangsorban (Irak, Jamaica, Kazahsztán, Nepál és Tanzánia), de egy év kihagyás után Szerbia is visszatért a listára, míg a tavalyi összesítéshez képest egyedüliként Banglades nem található újra a delegáló országok között, miután a Dakkai Egyetem nem szolgáltatott adatokat a hetilapnak.
A húsz legjobb egyetem összetételében alig változott, egyedül az amerikai Illinois állambeli Northwestern csúszott le a 20-ról a 25. helyre, így a Michigani Egyetem egy helyet javítva befért a húszba. Az elit legnagyobb nyertese a négy helyet javító, ezzel a 8. helyig előretolakodó Yale lett, a legnagyobb vesztes pedig talán a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), amely a top 3-ból csúszott vissza az 5. helyig. De hiába van 15 amerikai egyetem a húszban, az első két hely továbbra is Oxfordé és Cambridge-é– különcként pedig egy svájci intézmény, a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) is befurakodott a legjobb húsz közé.
A teljes listát itt lehet elérni.
Nemcsak az oktatás minősége számít
Bár a világ egyetemeinek rangsorolásával több szervezet is megpróbálkozik minden évben (a másik leghíresebb a QS listája), a THE rangsora összeállítói szerint az egyetlen, amely a kutatásra is nagy hangsúlyt fektető egyetemek mind az öt alapmissziójának figyelembe vételével méri össze az intézményeket. Ezek a következők:
- oktatás (a tanulási környezet),
- kutatás (mérték, bevétel és hírnév),
- nemzetköziség (dolgozók, hallgatók és kutatók),
- idézések (a kutatások hatása),
- iparági haszon (tudásátadás).
Aki kíváncsi a rangsorolás részletes módszertanára, az a THE oldalán százalékosítva megtalálja, milyen tulajdonságok mennyit nyomnak a latban.
A lista kistestvérén azért ott vagyunk
Az általános rangsor mellett idén már kiadott egy listát a Times: májusban a fejlődő gazdaságú országok egyetemeit állították sorrendbe. Ezen hét magyar egyetem is helyet kapott, igaz, közülük hat intézmény rontott a 2017-es hasonló listán elfoglalt helyezéséhez képest: az ELTE, a BME, a Corvinus, a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem rontott, miközben a Semmelweis a legjobb magyar egyetemként megosztott 61. helyet ért el abban a rangsorban.
A fejlődő országok egyetemi rangsoráról írt cikkünk: