Megugrott a bioföldek aránya Magyarországon, de még így is le vagyunk maradva az EU-ban

Bár az elmúlt években fokozatosan nőtt Magyarországon azoknak a termőföldeknek a részaránya, ahol organikus földművelés folyik, uniós szinten még mindig az utolsók között van az ország – derült ki az Eurostat kedden közzétett korábbi kimutatásából.

Az alábbi grafikon a megművelt területek százalékában mutatja a biogazdálkodással művelt földek részarányát. Látható, hogy a 2016-os 3,48 százalékkal Luxemburgot, Bulgáriát, Hollandiát, az Egyesült Királyságot, Írországot, Romániát és Máltát verjük.

Az uniós átlag 6,67 százalék, a lista élén Ausztria (21,25 százalék), Svédország (18,3 százalék) és Észtország (18,02 százalék) áll. A visegrádi országok közül Csehország (14 százalék) és Szlovákia (9,75 százalék) messze megelőzi az EU-átlagot.

Ausztriának már az 1995-ös EU-csatlakozáskor kitűzött célja volt, hogy piacvezetővé válik Európában a természetes élelmiszerek piacán. Mint az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2016-os tanulmányából kiderül, ezt a folyamatot elősegítette, hogy a termelők maguk is nagy számban hoztak létre saját élelmiszermárkákat, amelyek közül nem egy mára nemzetközi márkává nőtte ki magát, illetve minősítési rendszerekkel, a kiskereskedelemben pedig könnyen észrevehető logókkal segítették elő az organikus hazai élelmiszerek népszerűségét.

Érdekesség, hogy 2002-ben még Szlovákiában is hasonlóan aránylottak az organikusan művelt földek az összes termőföldhöz, mint nálunk: ott 2,2 százalék volt a bioföldek aránya az itthoni 2 százalékhoz képest. Szlovákiában egyébként 33 százalék a termőföldek részaránya, míg Magyarország területének közel 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre.

Magyarországon így alakult a bioföldek részaránya 2002 és 2016 között.

Az Eurostat adatsora 2016-ban véget ér, de valószínűsíthető, hogy az organikus terményeket hozó földek területe azóta tovább nőtt, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője legalábbis már 4-5 százalékra becsülte a bioföldek részarányát 2016 végén. Roszik Péter szerint a (fenti grafikonon is látható) kiugró növekedés annak köszönhető, hogy a 2014-től 2020-ig tartó uniós ciklusban háromszor annyi támogatás, több mint 60 milliárd forint jutott erre a célra, mint az előző hét évben.