Lehet hinni az őstermelőnek vagy a címkének, hogy a megvásárolt alma, tej vagy méz tényleg bio? Egyáltalán mit jelent ez, és miért fontos? A Glossza podcast új adása kertészmérnök és etnobotanikus szakértőkkel járja körül a témát.
2018-tól közel 80 ezer hektárral nőtt a minősített, ökológiai növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területek nagysága Magyarországon, állítja az Agrárminisztérium adataira hivatkozva az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet.
A biogazdaság támogatására szerdán elfogadott akciótervtől azt remélik, hogy pitypangból készült autógumik, lenalapú kocsiajtók és pókselyemcipők váltják fel a környezetszennyező anyagokból készült termékeket.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
A piaci mechanizmusok egyeduralmát elutasító nemnövekedés-pártiak úgy vélik, hogy a szolidáris újraelosztás és a szövetkezeti kooperáció fenntarthatóbbá teheti a világot. Meghallgattuk az elveket gyakorlatban is megvalósító úttörők egyikének előadását.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.