Mi lenne, ha megtudnád, mennyit keresnek a munkatársaid?

Egy új tanulmány szerint sokan nem tudják, mennyit keresnek a kollégáik, de ha tudnák, hogy a közvetlen munkatársaik többet keresnek, kevesebbet dolgoznának. Ha viszont azt tudnák, hogy a főnökeik keresnek sokat, akkor jobban hajtanának. 

tanulmány azt vizsgálja, milyen hatással van a munkánkra, ha megtudjuk, pontosan mennyit is visznek haza a munkatársaink és a főnökeink. Zoë Cullen (Harvard Business School) és Ricardo Perez-Truglia (University of California, Los Angeles) egy meg nem nevezett, több ezer embert foglalkoztató, több milliárd dolláros bevételt termelő kereskedelmi bank kétezer munkatársán végzett el egy kísérletet, hogy kiderítse:

  1. meg tudják-e tippelni a munkatársaik fizetéseit a dolgozók,
  2. amikor megismerik a fizetéseket, hogyan reagálnak az egyenlőtlenségekre.

A kísérletben először azt vizsgálták, hogy az alkalmazottak mennyire tudják megtippelni kollégáik és főnökeik fizetését. Átlagosan pontosak voltak az emberek, amikor a velük egy szinten lévőkről volt szó, azaz nem becsülték többen felül, mint alul a fizetéseket. Ugyanakkor nagy volt a szórás abban, hogy mennyivel becsülték félre a béreket: átlagosan 11,5 százalékot tévedtek felfelé vagy lefelé.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A főnökök esetében már más volt a helyzet: átlagosan 28 százalékot tévedtek a válaszadók felfelé vagy lefelé, de a tévedések szisztematikusak voltak, és átlagosan 14,1 százalékot torzítottak lefelé.

És nem azért, mintha az embereket nem érdekelné a többiek fizetése: a kutatók ugyanis azt is megmérték, mennyit lennének hajlandóak fizetni az emberek, hogy a kollégáik zsebében turkálhassanak, és kiderült, hogy gyakran több száz dollárt is. Ezt úgy vizsgálták meg, hogy a résztvevők választhattak, hogy megtudják, mennyit keresnek a munkatársaik vagy főnökeik, vagy 1 százalék eséllyel kifizetnek nekik egy pénzösszeget. A pénzösszegek pedig egy ötfokú skálán nőttek 1 dollártól 650 dollárig.

A kétezer emberből véletlenszerűen kiválasztott ötszáz munkavállaló megtudta, hogy mennyit keresnek a közvetlen kollégái és a főnökei, ötszáz csak azt, hogy mennyit keresnek a közvetlen kollégái, ötszáz csak a főnökei fizetéséről értesült, ötszáz pedig nem tudott meg semmit. Ezután újra megkérdezték az összes válaszadót, hogy most mit gondolnak, mennyit keresnek a munkatársaik és a főnökeik. Nem túl meglepő módon akik információt kaptak a fizetésekről, most már sokkal pontosabban tippeltek.

Ez után Cullen és Perez-Truglia megvizsgálta, hogyan hatnak a becsült fizetések a dolgozók munkakedvére. Egymással ellentétes hatást találnak a közvetlen munkatársak és a főnökök becsült fizetése esetében. Akik átlagosan 1 százalékkal magasabb fizetést becsültek a magukkal egy szinten lévő kollégáiknak, majdnem 1 százalékkal kevesebb időt dolgoztak. Akik viszont 1 százalékkal magasabb fizetést becsültek a főnökeiknek, átlagosan 0,15 százalékkal több időt dolgoztak. (Hasonló a hatás, ha nem a munkaórák számát, hanem az elküldött emailek számát vagy a saleses teljesítményt nézik.)

Hogy hat a főnök és a velünk egy szinten lévők magasabb fizetése?

Részletes felmérések segítségével a két közgazdász azt is megpróbálta megérteni, mi okozza ezeket a hatásokat. Az elméleti irodalom szerint az egyik lehetséges ok, hogy ha többet keresnek a körülötted lévő, veled egy szinten lévő kollégák és a főnökök, akkor motiváltabb vagy, mert azt gondolod, hamarosan te is többet kereshetsz. Ezzel ellentétes hatást válthat ki, ha rosszul érzed magad és motiválatlanná válsz, amikor azt látod, hogy relatíve kisebb a fizetésed, mint másoknak.

Az eredmények azt mutatják, hogy az első hatás működik: akik magasabbra becsülik a fizetéseket, maguknak is emelkedő fizetést jósolnak. Ugyanakkor a felmérés szerint csak a dolgozókkal egy szinten lévő kollégák fizetése hat vissza arra, hogy elégedettek-e a munkájukkal és a fizetésükkel, és szeretnének-e nagyobb egyenlőséget a cégen belül. Vagyis mindkét hatás megjelenik valamennyire: ha azt gondoljuk, mások többet keresnek, magunknak is emelkedő fizetést jósolunk, de a velünk egy szinten lévők magasabb fizetése elégedetlenebbé is tesz.

Azt is bemutatják, hogy minél közelebb van a hierarchiában egy menedzser a megkérdezett dolgozóhoz, annál nagyobb a pozitív hatása a munkakedvre a fizetésének. Ez egy lehetséges magyarázata annak, hogy a cégek miért vertikális (szintek közötti) és nem horizontális (szinteken belüli) ösztönzőket (kereseti különbségeket) használnak, hiszen ezek elfogadhatóbbak vagy akár motiválóbbak a dolgozók számára (a nők és a férfiak közötti kereseti különbségek is nagyrészt vertikálisak).

Már persze, ha igazságos az előléptetési rendszer, ami a korábbi cikkeimben összefoglalt kutatások szerint nem biztos.

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?