Gazdasági nehézségeket, potenciális energiafordulatot és rengeteg mesterséges intelligenciát vár 2023-tól Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Váradi Balázs közgazdász, Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő és Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.
A Fiatal Kutatók Akadémiája felméréséből az is kiderült, hogy a 45 év alatti magyar kutatók legégetőbb problémája az alacsony jövedelem – a doktori ösztöndíjak például feleakkora jövedelmet biztosítanak, mint amennyit egy felsőfokú végzettség nélküli szakmunkás megkeres.
Németországban és Ausztriában 300 eurós, Olaszországban és Spanyolországban 200 eurós egyszeri segélyt kapnak a rászorulók megugró energiaköltségeik fedezésére.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
Az Európai Parlament friss jelentése szerint a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76 százaléka nő, de az is kiderül az adatokból, hogy az Európai Unióban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt.
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
A 2021-es Világgazdasági Fórumon olyan konkrét kihívásra kell választ adni, amilyen eddig nemigen fordult elő a találkozó történetében. Úgy tűnik, hogy a nagy zöld fordulat érdekében a populistákkal is össze kell fogni, az ellentétes nagyhatalmi érdekeket pedig össze kell hangolni egymással.
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
Két brit kutatás is aggasztó megállapításokat tett a kényszerű távoktatás eredményeiről: az országban kétmillióan lehetnek azok a gyerekek, akiknek a karantén hosszú és unalmas vakáció volt csupán. Magyarországon becslések szerint százezren lehetnek a kimaradó gyerekek, és az oktatási egyenlőtlenség is tovább nőtt a járvány kezdete óta.
Az oktatás igazságtalanságairól szóló médiavitákban gyakran úgy tűnik, mintha a többség sérelmeit a kisebbségek okoznák, akár Magyarországról, akár Ausztriáról vagy Hollandiáról van szó. A média nagyfokú központosítása ugyanakkor nem mindenhol vezet igazságtalansághoz – derült ki a magyar részvételű ETHOS kutatás oktatásra és médiára vonatkozó részéből.
A gazdasági válság hatására az országok sorra felszabadították munkaerőpiacaikat a túlzott szabályozás alól. A deregularizáció azonban súlyosabban érintette a periférikus országok kiszolgáltatottabb, amúgy is alacsonyabb keresetű munkavállalóit. A legnagyobb vesztesei ennek a gyerekvállaló nők – derül ki az ETHOS kutatás munkaerőpiacra vonatkozó eredményeiből.
Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.
Kétezer fős felmérésben vizsgálták, hogyan hat, ha a dolgozók értesülnek egymás fizetéséről. Kiderült: míg a főnök magasabb fizetése motiválja az alkalmazottat, a hasonló beosztású kollégáké elkedvetleníti. Közgázhíradó.