10 év alatt a semmiből tarolta le a zenei világot a profitot máig nem termelő Spotify

Amikor 2008. október 7-én Svédországban elérhetővé vált a Spotify, a globális zeneipar bevételeinek mindösszes egyetlen százaléka származott az online piacról. 

A Statista összesítése szerint a kritikus tömeget öt évvel később érte el a streaming szolgáltató: a Spotifynak 2013 végén 30 millió aktív felhasználója és 8 millió prémium előfizetője volt. 

Infographic: Spotify's Impressive Long-Term Growth | Statista You will find more infographics at Statista

Az elmúlt fél évtized hegymenete – 180 millió felhasználó, 83 millió prémiumtag – idén tavaszra alapozta meg a tőzsdei bevezetést, még úgyis, hogy a Pitchfork elemzése szerint a 28,9 milliárd összértékűre taksált cég eddig nem termelt profitot: a 2017-es vesztesége 600 millió dollárra rúgott, miközben havi forgalma elérte az 500 millió, éves árbevétele pedig az 5 milliárd dollárt.

A Spotify veszteségességének egyik fő oka állítólag az, hogy a bevételeik nagy részét vissza kell fizetniük a lejátszható zenéket biztosító kiadóknak. Iparági hírek szerint a két legnagyobb rivális, az Apple és a YouTube jobb feltételeket csikart ki magának a jogdíjtárgyalásokon.

Tavaly a Spotify bevételeinek több mint 99 százaléka a felső 10 százalékba tartozó legnépszerűbb előadóktól származott, szóval a feltörekvő művészek joggal érezhetik magukat elhanyagolva.

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?