Az illető bevallása szerint az AI-generálta zenéit 2019 óta több mint négymilliárdszor streamelte és 12 millió dollárnyi jogdíjra formált jogot a lejátszások után.
Elég annyit mondani, hogy „dalok a macskámnak szóló szerenádhoz" vagy „ütemek a zombi apokalipszis elleni küzdelemhez", és a Spotify már készíti is a playlistet.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Mi alapján választottunk vakcinát? Mik az elutasítás fő faktorai? És ha már itt tartunk, miért nem ajánl magyar metálbandákat a Spotify? A Qubit podcastjának vendége Koltai Júlia szociológus, akinek a számításalapú társadalomtudomány a szakterülete.
Amióta milliónyi zeneszám közül választhatunk, alig bírunk végighallgatni fél percet a legújabb slágerekből. A mai zenészek erre reagálva egyre rövidebb, egyre kompaktabb slágereket írnak, de ez nem példátlan: az alkotók az elmúlt évszázadokban gyakran reagáltak a technológiai fejlődésre, és ahhoz igazították a zeneszerzés és -kiadás módszereit.
Azért, hogy a hangulatunk feltérképezésével a lehető legtöbb, a lelkiállapotunkhoz illő zenét tolhassa le a torkunkon. Vagy azért, hogy a személyiségünkhöz passzoló hangszínen szólítson meg minket.
Nyílt levelet írt a Spotify-t, az eMagot és a Booking.comot is magába foglaló EU Tech Alliance, amely attól tart, hogy a túlszabályozás miatt az európai cégek lesznek a közelgő digitális reform nagy vesztesei.
A gyerekek nem szembesülnek csúnya zenékkel, a szolgáltatás pedig nem dobálja fel többet a szülőknek az agyzsibbasztó gyerekdalokat. Win-Win.
Összesen 16 858 080 évet töltöttek a felhasználók a Spotify-on: Drake, Ed Sheeran, Eminem és Justin Bieber mindent visz, de az albumok top 10-ében például egyetlen női előadó sincs.
A globális zeneipart sarkaiból kiforgató, 2008. október 7-én elindított streaming szolgáltatás több mint 4 millió dolláros buktával kezdte első üzleti évét. A New York-i tőzsdén is jegyzett, 28,9 milliárd dollár értékűre becsült cég máig veszteségesen működik.
Havi 10 dollárba kerül majd a reklám nélküli zene, a filmekért 12 dollárt kérnek.
132 dollárra lőtték be az indulóárat, a zenei világpiacot felforgató svéd streaming szolgáltató részvényei azonban jóval magasabb összegen keltek el tőzsdei bevezetésük napján.
2011 óta idén először fordult meg a trend. Nem a vinil lett népszerűbb, hanem a streaming jön föl a letöltés rovására.
A Janis Joplin jogaival is rendelkező Wixen nem engedte, hogy 43 millió dollárral kiszúrják a jogtulajdonosok szemét, és 1,6 milliárd dollárra perelte a legnagyobb zenei streaming szolgáltatót.
Bepanaszolta a mamutcégeket a Spotify és a Deezer az Európai Bizottságnál, mert szerintük tisztességtelen módon hátrányba kerülnek.